Sport

Erekciós problémák, lélegeztetőgép, koronavírus – őrült megpróbáltatások után is ott van az olimpián a svéd úszó

François-Xavier MARIT / AFP
Victor Johansson több számban is rajthoz állt Párizsban
François-Xavier MARIT / AFP
Victor Johansson több számban is rajthoz állt Párizsban
Hihetetlen pechszériája után már is kisebbfajta csoda, hogy Victor Johansson ott lehet a párizsi olimpián: a svédek 25 éves, junior Európa-bajnok, Universiade-győztes úszója ugyanis hat koronavírus-megbetegedés, golfkocsi-baleset és lélegezetőgépre kerülés is versenyezhet Párizsban.

A sportolónak nagyon komoly jövőt jósoltak, a 2016-os hódmezővásárhelyi junior Eb-n aranyérmet nyert 800 gyorson, négy évvel később a nápolyi Universiadén 1500 gyorson lett aranyérmes, közben az elmúlt években a 200 és 1500 méteres gyorsúszó számokban szinte egyeduralkodónak számított a hazai bajnokságokon, több svéd rekordot is megdöntött.

De nem mindig nézett ki ilyen rózsásan a helyzete. 2019-ben még Los Angelesben élt, mindenre odafigyelt, táplálkozását és edzését gondos figyelemmel kísérték. Azonban a teljesítménye eléggé ingadozó volt, ami aggasztotta.

Orvosról orvosra járt, amíg egyszer nem kapott egy kínosnak tűnő kérdést.

Az egyik doki megkérdezte, milyen a szexuális életem és mi a helyzet az erekciómmal. A kérdésre pedig nem tudtam nyugodt szívvel válaszolni

mesélte.

Kiderült, rendkívül alacsony volt a szervezete tesztoszteronszintje. De Johansson problémája még csak akkor kezdődött, fél évvel később bakteriális torokfertőzést kapott, és lélegeztetőgépen kötött ki. Két napig nem evett és nem ivott, 41 fokos láza volt, a kórházban életveszélyesnek ítélték az állapotát.

Miután jobban lett, azon kezdett gondolkodni, érdemes-e sanyargatnia még a testét edzősekkel, lehet, ezek a betegségek jelek arra vonatkozólag, hogy visszavonuljon. Az úszás pedig nem olyan szórakoztató, hogy életét adja érte.

Niko Martikainen edző győzte meg a folytatásról, az ő szavai biztonságérzetet adtak neki, aztán szép lassan jöttek az eredmények. Hét hónappal azután, hogy az orvosok lélegeztetőgépre tették, már a tokiói olimpián versenyzett.

Aztán jöttek az újabb problémák: a 2021-es rövidpályás világbajnokságot ujjtörés miatt kellett kihagynia, 2022-ben covid miatt egy szállodai ágyból kellett végignéznie tévén a világbajnokságot, 2023-ban pedig egy golfkocsi-baleset miatt eltörött a bordája.

Nem sajnálom magam, mert igazából nagyon jó az életem. Fontos felismerni, hogy az élet arról szól, hogy a dolgokat a megfelelő perspektívában lássuk. Mégsem daganatos beteg vagyok

– mondta.

„Az elmúlt négy-hat évben bordatörés, lélegeztetőgép, ujjtörés, fejsérülés és hat koronavírus-megbetegedés gyötört, de az elmúlt év végre teljesen problémamentes volt.”

Idén februárjában a dohai világbajnokságon megdöntötte Anders Holmertz 1992-es svéd rekordját 400 méteres gyorsúszásban (az új csúcs 3.45,87 perc), két nappal később megjavította saját svéd rekordját 800 méteres gyorsúszásban (7.47.04 perc).

Így érkezett meg az olimpiára, ahol már nem ment ennyire: 400-on 3:47.98-cal a 18., 800-on 7:49.47-tel a 16. helyen végzett. De vár még rá az 1500 méteres, ahol augusztus 3-án harcolhatja ki a döntőbe jutást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik