Alessandro Di Marco / MTI / EPA / ANSA
Sport

Piros Zsombor: Csak az edzőt láttam benne, az apámat nem

Piros Zsombor nevét az egész ország megismerhette, amikor 2017-ben megnyerte a juniorok versenyét az Australian Openen. Utána csendesebb évek következtek, ám aztán a múlt évben megtáltosodott a magyar teniszező: a Davis Kupa torinói világdöntőjén bravúrt bravúrra halmozott, majd az idei első két Challenger-versenyén is döntőbe és elődöntőbe jutott. A Magyar Tenisz Szövetség által szervezett szűk körű háttérbeszélgetésen arról beszélt a 22 éves Piros, min ment keresztül az elmúlt években.

Csőlátás és flow-állapot

„Tavaly novemberben a DK-döntőn előbb az ausztrál John Millman, majd a horvát Marin Cilic elleni győzelmeim során olyan momentumokat éltem át, ahol mindent ki tudtam zárni. Csőlátásba kerültem. Semmilyen gondolat nem befolyásolta az agyamat, nem vonta el a figyelmemet. A vonalakat sem figyeltem, csak a labdát láttam, kizárólag érzésből ütöttem.

Mint egy kutya, akinek eldobják a labdát és lohol utána, hogy minél előbb elérje és visszahozza a gazdájának. Valószínűleg a Grand Slam-tornákon, amikor a legjobb teniszezők nagy, kiélezett meccseit figyelitek, a világsztárok is hasonló állapotban játszanak. A DK-n az vált nyilvánvalóvá számomra, hasonló minőségre vagyok képes, mint a top 50-es teniszezők.

Ahhoz, hogy az ATP-világranglistán is közéjük tartozzak, ezt az átszellemült érzést, állapotot kell tudnom nemcsak egy-egy, hanem egyre több mérkőzésemen előidéznem” – adott betekintést Piros Zsombor arról, mit jelent a kellő fókusz az elit teniszezők szintjén.

Azóta edzéseken is próbálja ezt az érzést kialakítani, kevés sikerrel, mert a „téthelyzet feszültségét, idegállapotát ott elvétve sem lehet modellezni”. A gyakorlások során ezért a technikán és az erőnléten van a hangsúly, míg a flow-állapot elérési módszerének megtalálása a tornákra marad.

Piros elárulta, mindig is érzelmes játékosnak tartotta magát, korábban, még tavaly év elején is gyakran túlpörgött. Amikor a pályán negatív dolog történt vele, káromkodott, ütőt dobált, amikor pozitív, azt is a kelleténél vehemensebben élte meg. Máskor ezt ellensúlyozva alulmotivált maradt,

mint egy halvérű játékos se nem örült, se nem bosszankodott.

Kovács Tamás / MTI

„Az a tökéletes, ha nyugodt vagyok legbelül, ugyanakkor kellő tűz lobog bennem. Valamilyen szinten az év első Challenger-versenyein jól sikerült ezt az állapotot hoznom. A gondolkodásmód sokkal többet tesz hozzá, mint amit korábban hittem. A játékosok közel egyformák. Djokovic mondása, hogy a Grand Slameken a selejtezőben próbálkozó és főtáblára kerülő teniszezők mindegyikének rendben van a szervája, a tenyerese, a fonákja, a röptéje. A különbséget az adja, hogy ki jobb fejben a másiknál” – fogalmazott.

Beszélgetés során a 24.hu vonatkozó kérdése után kiderült az is, hogy Piros jelenlegi, megfelelőnek tűnő mentális állapotának kialakítása sokkal inkább a háttérben, a magánéletben keresendő, mint az edzéseken.

Lelencgyerektől az önálló lábra állásig

A világranglistán jelenleg 257. helyen álló teniszező elmesélte, pályafutását kezdetektől édesapja segítette. „Csak a teniszről beszéltünk, ezért reggelente, amikor ránéztem, gyakran csak az edzőt láttam benne, nem is az apámat” – mondta. Szülei azonban pár éve elváltak. Ez, mint minden tinédzser éveinek végét taposó gyereket, őt is megviselte, megromlott a viszonyuk.

Lelencgyereknek éreztem magam. Edzettem, kondiztam, lenyomtam a napi penzumot, de lélek nélkül. Hosszabb időszakra elvesztem. Nyilván a pandémia sem segített. Az, hogy 2020-ban elmaradtak a versenyek, minden kézzelfogható célt kitörölt a szemem elől. Nem titok, kilengtem. Lógtam a haverjaimmal, az éjszakába is bele-belenéztem.

Ha kicsit is rosszul éreztem magam a bőrömben, már le is mondtam az edzést, vagy csak akkor mentem le, ha valaki lehívott edzőpartnernek” – vallott az elmúlt évek nehézségeiről.

Tudta, hogy ez nem mehet így sokáig. Édesapjával nem akarta újrakezdeni, mert

mindketten ráébredtek, az edző-játékos felállás tönkretette az apa-fia kapcsolatot.

Ezért is jött jókor a 2020 szeptemberében kapott hatalmas lehetőség. A Nemzeti Edzésközpontba került, ahol Palágyi Miklós vezetésével remek stábot, hátteret raktak a legjobb magyar férfiteniszezők mögé. A szakemberek beosztást, rendszert vittek az életébe.

Jonathan Moscrop / Getty Images

„Eközben önálló lábra álltam. Fél éve a barátnőmmel, Ritával élek együtt, aki az erőnléti edzőm is egyben. A biztos otthoni háttér mellett neki köszönhetően pár hónap alatt három kilót izmot építettünk rám. Ezzel párhuzamosan a szüleimmel is rendeződött a viszonyunk, javult a kapcsolatunk.

Egy reménytelen időszak után kiszámítható lett az életem, amely korábban abszolút rendszertelen volt

– összegzett Piros Zsombor.

A pénz és az öltözői hierarchia szerepe a teniszben

Honlapunk megkérdezte azt is, utazóedzője, a világranglistán korábban 95. helyig jutó Noszály Sándor mit tett hozzá a szakmai előmeneteléhez.

„Az első két felnőtt évem végéig minden tornára más és más jött velem. Épp, aki ráért, akit apa meg tudott fizetni. Tavaly nyár óta ezen a téren is jelentőset léptem előre. Sanyival nem ismertük személyesen egymást, de elmondhatom, csupa rosszat hallottam róla: bohóc, nem lehet megbízni benne, egyszer azt mondja, itt van, segít, aztán másnap már Amerikából telefonál, hogy »bocs, mégse«. Aztán amikor

májusban először együtt utaztunk versenyre, az összes negatív kritika elillant vele kapcsolatban. Hihetetlen módon figyel a játékosaira. A tornákon mindent elintéz helyettem, csak a játékra kell koncentrálnom, meccs közben pedig a legrosszabb pillanatban is képes lelkileg és érzelmileg  támogatni. Tizenöt versenyen jártunk azóta most már minden rezdülésemet érzi, mikor szeretek beütni, enni, inni meccs előtt.

Megkérdeztük, hogy van-e valami, ami még hiányzik a tökéletes háttérhez, felkészüléshez, Piros azt felelte: „A létesítmény világszintű, a legjobb szakembereket kapom, a legjobb magyar edzőpartnerekkel készülhetek. Ugyan egyikünk sincs top 100-ban, és nyilván Nadallal, vagy top 20-as játékossal edzeni más lenne, de tempóban, erőben, ahogy ütjük a labdát, azt már nem nagyon lehet fokozni. Fajta Peti 220 km/h-s sebességgel szervál edzésen is, annál még Reilly Opelka sem adogat nagyobbat. Szóval semmi. Minden adott” – felelte.

Kapcsolódó
Ezért keresett Piros Zsombor sokkal kevesebbet a pályán, mint Balázs Attila a pálya mellett
Ismét a pénz körül forog minden a magyar teniszben, de most nem a korábbi vezetés által felhalmozott adósságról, hanem a Davis Kupa-csapat díjazásáról van szó.

Felvetettük, a teniszt mégis csak a pénz mozgatja. Komoly dollárkötegek kellenek például ahhoz, hogy egy-egy feltörekvő fiatal játékos – mint Piros Zsombor – a válogathasson a számára legkedvezőbb tornák között annak érdekében, hogy ATP-ranglista előmenetelét a létező legoptimálisabban megtervezett versenynaptár mentén menedzselje, a pontszámait növelje.

Ezért rákérdeztünk: nem hiányzik a számlájáról nagyjából 135 ezer dollár?

Ugyanis azon a bizonyos novemberi Davis Kupa-döntőn, amelyen a magyar csapat legeredményesebb teniszezőjeként hatalmas bravúrral kettőből két egyest megnyert, ám ennek ellenére a válogatottunk teljesítményéért járó 450 ezer dolláros pénzdíjalapból alig 15 ezret kapott, miközben a sérülése miatt bő egy éve játékképtelen, a lelátón szurkoló Balázs Attila 150 ezret vett fel.

Alessandro Di Marco / MTI / EPA / ANSA Piros Zsombor, miután gyõzött az ausztrál John Millman ellen a tenisz Davis-kupa torinói döntőjében, a D csoport elsõ fordulójának Magyarország-Ausztrália mérkõzésén 2021. november 27-én.

„Ezt a torna előtt megbeszéltük, elfogadtuk” – felelte. „Az elosztási arányokról utólag nyilván lehetne beszélgetni, de Fucsovics Marcinak és Attilának jogában állt így dönteni, mert az elmúlt pár évben azért, hogy ott lehessünk Torinóban, nagyon keményen megdolgoztak. Komoly csapatokat győztek le, ők juttatták ki a a válogatottat a világdöntőre.

Nem biztos, hogy jó szívvel el tudtam volna fogadni a jóval nagyobb összeget, lévén tudom, mi, mint kisfiúk, eddig nem nagyon tettünk hozzá a sikerhez.

Ugyanakkor nem akarom a fülemet, farkamat behúzni. Vállalom, hogy minket kicsit degradáltak azzal, hogy a díjalap 89,5 százalékát két teniszező vette fel, míg a maradékon négy osztozott. Így alakult. Ennek ellenére csak a pozitívat látom ebben is. A DK nagyon-nagyon jó élmény volt. Legyőztem két nálam sokkal magasabban jegyzett teniszezőt és kaptam 15 ezer dollárt. Ez életem egyik legnagyobb keresete. Lehetne úgy nézni, hogy a pohár félig üres, de nekem félig tele van. Egyébként is, bízom magamban annyira, hogy tudjam, a jövőben anyagi problémám nem lesz. Bízom benne, ha legközelebb kijutunk a világdöntőre, már az ATP-ranglista helyezésem alapján is megérdemelten én játszom az egyest, és ugyan nagyfiúk ettől még nem leszünk, de nagyon picit jobb arányban részesedünk a díjalapból.”

Hogy mikor jöhet el ez az időszak? „A célom idénre az, hogy decemberre a top100 küszöbén legyek. Tudom, hogy iszonyatosan sokat kell dolgoznom, de nem tartom elérhetetlennek, hogy két számjegyes legyen a ranglista helyezésem év végére. Ez azt is jelentené, hogy jövőre, a kedvenc helyszínemen, Ausztráliában alanyi jogon főtáblás lehetek, ahol egyszer már esélytelenként megnyertem a juniorok Grand Slam-versenyét.”

Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.