A magyar kormány a koronavírus-járvány miatt veszélyhelyzetet hirdetett, ami többek között azzal jár, hogy megtiltják a száz főnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását, vagyis elkönyvelhetjük, hogy a nagyobb sportrendezvények zárt kapusak lesznek. Nézzük, mit veszít a magyar sportélet a járvány megelőzése érdekében hozott döntéssel.
Akármennyi kritika is éri, még mindig a labdarúgó NB I mozgatja meg a legnagyobb közönséget egy-egy hétvégén, a legutóbbi fordulóban a hat meccsen összesen 24 379 néző volt a lelátókon, ez nagyjából négyezres átlagnak felel meg. Ennek a pár ezer embernek most az marad, hogy leül a tévé elé vagy keres egy online közvetítést, és a képernyő előtt szurkol a csapatának.
A magyar válogatott Eb-pótselejtezőire is hatással volt a koronavírus miatti szigorítás, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a március 26-i szófiai meccsen nem lehetnek nézők – a Wizz Air már törölte is a bolgár fővárosba tartó szurkolói járatait –, és gyanítjuk, ha Marco Rossi csapata továbbjut, akkor az izlandiak vagy a románok elleni hazai találkozón a frenetikus szurkolás helyett maximum a játékosok egymásnak kiabált utasításait lehet majd hallani a tavaly novemberben átadott Puskás Arénában.
Más a helyzet a fedett pályás sportágakkal, a kézi-, a kosár- és a vízilabdabajnokság esetében az is felmerült bennünk, hogy egyáltalán befejeződnek-e.
Az osztrák bázisú hokiligában, az EBEL-ben – itt szerepel a fehérvári csapat is – azonnali hatállyal, a rájátszás első körében lefújták a bajnokságot a koronavírus-járvány miatt, estére ilyen döntés született az Erste Ligában is.
A bajnok megosztva az FTC-Telekom és a Csíkszeredai Sportklub lett, a harmadik helyet a Gyergyói HK és az UTE kapta. Az idei szezon magyar bajnoka az FTC-Telekom, ezüstérmese az UTE, a bronzérmese pedig a középszakasz eredményei alapján a Dunaújváros lett.
A férfi és a női kézi NB I-ben is 6-8 mérkőzésük maradt az idényből a csapatoknak, a bajnoki cím és a kiesés sorsa is a hátralévő fordulókban dőlne el.
A magyar női válogatott még harcban van a tokiói olimpiáért (ha lesz egyáltalán), a március 20. és 22. között esedékes olimpiai selejtező jelen állás szerint lesz, azonban nézők nélkül, ami a legnagyobb segítséget, a hazai pálya előnyét veszi el a mieinktől. A négycsapatos selejtezőn eredetileg Kína lett volna az egyik ellenfél, de a koronavírus-járvány kirobbanása után Kazahsztán került a magyar, a szerb és az orosz válogatott mellé.
A női Bajnokok Ligája négyes döntőjének is magyar helyszín, a Papp László Budapest Sportaréna adna otthont május 9-én és 10-én. A címvédő Győrnek a román CSM Bucuresti lesz az ellenfele a negyeddöntőben, és jelen állás szerint komoly esély van arra, hogy mind a bukaresti, mind a győri meccset zárt kapuk mögött rendezzék.
A hazai kosárlabda-bajnokságokban az alapszakasz vége felé járnak a csapatok, normál esetben nemsokára az idény legizgalmasabb része, a rájátszás lenne soron, de a mostani rendkívüli helyzet ezt felülírhatja. Gulyás bejelentése után nem sokkal két csapat egyből jelezte, hogy már a szerdai mérkőzéseiket is zárt kapuk mögött rendezik meg. Később a szövetség is kiadott egy közleményt, miszerint csütörtöktől nézők nélkül játsszák le a meccseket.
A férfi vízilabda ob I-ben az Eger kedden 12-7-re győzött a Miskolc ellen a középszakasz első fordulójában, és lehet, hogy egy ideig ez volt az utolsó meccs, amit le tudtak játszani. A 10 csapatos női bajnokságban még az alapszakasz második körének elején tartanak a csapatok, ha most lefújják a további küzdelmeket, akkor az éllovas UVSE-Tungsram elmondhatja, hogy veretlenül – 11 győzelem, 1 döntetlen – zárt.
Kedden jött a hír, hogy a háromszoros Grand Slam-győztes Stan Wawrinka lesz a legnagyobb név az áprilisi budapesti férfi tenisztornán, és a magyar szövetség honlapja azt is megemlítette, hogy a Hungarian Open szervezőbizottsága folyamatosan figyeli a koronavírus-helyzetet, és a hazai közegészségügyi szervek ajánlásainak megfelelően cselekszik. A torna lemondása komoly anyagi kárt jelentene a szervezőknek, persze nézők nélkül ezt az eseményt is le lehet bonyolítani, de a hazai teniszrajongók biztosan bosszankodnának egy sort, hiszen ritkán lehet Wawrinka-kaliberű játékost testközelből látni.
Március 19-22. között Magyarország rendezi meg a birkózók első és egyetlen európai olimpiai kvalifikációs versenyét Budapesten, a helyszín a BOK Sportcsarnok, de úgy néz ki, üres lelátók előtt zajlik majd a vérre menő csata az olimpiai kvótákért.
A három nagy kerékpáros körverseny közül az első, a Giro d’Italia idén magyar szempontból is kiemelt fontossággal bír, hiszen a rajt Budapesten lesz, majd további két szakasznak adunk otthont, és a mezőny összesen 66 települést érint majd. Szerdán Karácsony Gergely főpolgármester azt szorgalmazta a Giro szervezőinél, hogy mielőbb szülessen végleges döntés a kerékpárosverseny magyarországi és budapesti szakaszának elhalasztásáról.
Minden idők egyik legizgalmasabb országos bajnokságára készülnek az úszók, az olimpiai kvalifikációs versenyen olyan kérdések dőlhetnek el, mint hogy női 200 pillangón a Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Jakabos Zsuzsanna, Szilágyi Liliána négyesből ki lesz az a kettő, aki az olimpián indulhat. Jelen állás szerint nagy a sansz, hogy a március 24. és 28. között rendezendő ob-t elhalasztják, ami kellemetlen fejlemény a sportolóknak, akik jó ideje a márciusi időpontra időzítették a formájukat.
Az ob helyszíne a Duna Aréna lenne, amely 2017-ben már rendezett úszó-világbajnokságot, és idén az Eb-n is itt versenyeznének az érmekért az úszók, műugrók, műúszók májusban. Abból kiindulva, hogy az Európai Úszó Szövetség nemzetközi vízilabda kupamérkőzéseket már elhalasztott, könnyen lehet, hogy az úszó-Eb is hasonló sorsra jut, ami megint csak hátrányosan érinti azokat, akik az olimpiai felkészülés egyik fontos állomásaként tekintettek a versenyre.
Kérdéseinkkel megkerestünk több szövetséget is, amint válaszolnak, hogy mi lesz az említett bajnokságok és események sorsa, beszámolunk róla.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
