Sport
Image: 73889206, budapesti asztalitenisz-világbajnokság, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

„Mondtam a kínainak, odaadom neked az ütőmet, azzal pörgess ekkorát”

Korábban a témában:

Nem hoztunk szerencsét a világ legjobb női asztaliteniszezőjének. A kétszeres címvédő kínai Ting Ning 2:0-ra vezetett, amikor megérkeztünk a világbajnokság helyszínére, a Hungexpóra, és még a bejutásunkban segédkező, végtelenül kedves operatív médiavezető is azt mondta, olyan formában van a címvédő, hogy csoda kellene ahhoz, hogy valaki meg tudja állítani.

A csodát ezúttal Liu Si-vennek hívták, aki két játszmát besöpörve gyorsan egyenlített, és innentől valósággal a földbe döngölte honfitársnőjét, akivel az a kellemetlen eset is megtörtént, hogy az ötödik szettben egyetlen pontot sem szerzett, ami még egy játszótéri pötyögés során is kellemetlen, nem hogy egy vb-negyeddöntőben.

Ha már pötyögés, a balatoni forgózásokon szocializálódott ember számára felfoghatatlan labdameneteket produkált a két kínai, a négyes fizika érettségi sem volt elég annak megértésére, hogy egy-egy brutális pörgetés után a védekező játékos hogyan tudta az asztalra visszaterelni a labdát.

Ami ennél is szokatlanabb volt, hogy a két játékost komplett szurkolótáborok buzdították a lelátó két oldalán, és ők nem budapesti lakcímkártyával rendelkeznek, hanem egyenesen Kínából érkeztek.

Ahova csak tudunk, elutazunk, hogy Ting Ningnek szurkoljunk, voltunk már Németországban, Angliában és Dél-Koreában is. Ismerjük őt személyesen is, a meccsek után időnként alkalmunk nyílik beszélni is vele. A rajongótábor nagyjából száz főből áll, de ahogy látod, ide csak kevesen utaztunk el. És most mi sem tudtunk segíteni neki

– szomorkodott egy sort a Ting Ninget minden labdamenet előtt lelkesen buzdító csoport angolul legjobban beszélő tagja.

Image: 73889256, budapesti asztalitenisz-világbajnokság, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Bielik István/24.hu

A másik szurkolói csoport bezzeg egy merő mosoly volt, és meg kellett állapítanunk milyen rutinos és ravasz volt Pongi, a vébé kabalaállata, aki a meccs közepétől gyanúsan sok időt töltött a Liu Si-vennek szurkolók közelében, mintha megérezte volna, ki fog nyerni. Azt majd elfelejtettük, hogy Pongi egy róka, úgyhogy a ravaszságon ne csodálkozzunk, arrafelé ez szériafelszerelés.

A szervezők gondoltak azokra is, akik a meccsen ellesett mozdulatokat rögvest ki akarták próbálni, a szurkolói zónában felállított asztalok csábító lehetőséget nyújtottak, így aztán mi is belekapaszkodtunk az egyik japán gyártó által direkt a vébé idején piacra dobott ütőbe. Hogy aztán jöjjön az újabb rácsodálkozás, az asztal magasságában tartott ütőről ugyanis akkorát pattant a labda, hogy majdnem levitte a szemüvegem, és az első szerva is túl hosszúra sikerült, pedig alig lendítettem meg az ütőt.

El kell fogadni, technikai sport lett a pingpong

– mondta az egyik gyártó standjánál dolgozó szakember, aki aztán módszeresen elmagyarázta, hogy az ütők és azokra ragasztott borítások variációja végtelen. Egy magamfajta outsidernek az is újdonság volt, hogy a pillekönnyű ütőkbe manapság karbonszálat tesznek, amivel az ütést gyorsítani lehet. Az egyik legkeresettebb márka idén ünnepli 75. születésnapját, ennek apropóján készült is egy jubileumi ütő, amiből mindössze 500 darab kerül kereskedelmi forgalomba, és a gyűjtők, mert ilyenek is vannak, minden bizonnyal ölre mennek majd érte.

Van, aki kettőt-hármat is beszerez a most még 180 euróba (nagyjából 56 ezer forintba) kerülő egyedi ütőből, ami aztán később, mikor jócskán megnő az értéke, befektetésnek vagy cserealapnak is tökéletes lesz.

Image: 73889264, budapesti asztalitenisz-világbajnokság, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Bielik István/24.hu

„Olyanok, mint az autók, minél gyorsabbak, annál drágábbak” – mondta az ütőkről az emberünk, de a különböző borítások elemzésébe már bele sem mertünk menni, mert akkor hamar elvesztünk volna. Azt viszont még mi is megértettük, hogy a magyaros finesz az asztaliteniszben is bejött, a világbajnok Klampár Tibor ugyanis rájött, hogy ha az egyszer már leszedett szoftot visszaragasztja, akkor arról máshogy pattan a labda, ami előnyt jelent az asztalnál.

Néhány éve aztán új szabályt hoztak a ragasztásról, ami nem aratott osztatlan sikert a játékosok között, de megváltozott a labdák anyaga és mérete is, utóbbi azt a célt szolgálta, hogy lassítsák a játékot, hogy ezáltal követhetőbb legyen a nézők számára.

Elérhették volna ezt úgy is, hogy megmagasítják a hálót, de abban nincs annyi pénz, mintha le kell cserélni a labdákat

– érvelt a szakember.

A világbajnokságon a női egyes döntőjében 1995 óta csak kínai asztaliteniszezők szerepelnek, ami nyomasztó dominanciának számít, és a kínai uralomra túl egyszerű magyarázat lenne, hogy nagy az ország, sokan vannak, arányaiban sokkal könnyebb kiszűrni a tehetségeket.

„Megközelíthetetlenül jók a kínaiak, nemcsak a mozgásuk, a lábmunkájuk tökéletes, de a technika is, ami a rendelkezésükre áll. Egyszer volt szerencsém edzeni egy kínai sráccal, az asztal alatt adta vissza pörgetve a labdákat úgy, hogy mindegyik nagy ívben beesett a túloldalon. Mondtam is neki, hogy odaadnám az én ütőmet, azzal pörgessen ekkorát. Végül én próbáltam ki az övét, és tényleg tudnak valamit, mert jól meghúztam az ütést, aztán néztem nagyot, hogy nem lett hosszú, hanem pont az asztalon landolt. Náluk olyan erős a mezőny, hogy van A, B és C válogatott is, de ott is csak a legszűkebb elit kapja meg a legjobb technikát” – mondta Kriston Dániel, akinek az életében központi szerepet játszik az asztalitenisz.

Image: 73889276, budapesti asztalitenisz-világbajnokság, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Bielik István/24.hu

Édesapja, Kriston Zsolt Klampárral, Jónyer Istvánnal, Gergely Gáborral volt vb-ezüstérmes és Eb-győztes csapatban, ő pedig nemcsak játszik, hanem a High Life Sportnál edzősködik is. Szerinte komoly probléma van a magyar mentalitással, úgyhogy tanítványai számára példaként az ázsiaiak fegyelmezett stílusát szokta felhozni. A kínaiak napi 6-7 órát is eddzenek, délelőtt egymással ütögetnek, aztán a második foglalkozás általában az úgynevezett soklabdás edzés, amely révén tökéletesíteni lehet az egyes ütésfajtákat.

A háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok Ma Lung soklabdás edzése:

Igaz, a tökéletességnek is megvan az ára, a tehetséges kínai gyerekek a rengeteg edzés és verseny miatt alig látják a szüleiket, ami finoman szólva sincs jó hatással az érzelmi intelligenciára.

Egyszer egy edző azt mondta nekem, ne nézzem a kínaiakat. Mire én azt válaszoltam: miért, kit nézzek, ha nem őket? Volt Michael Jacksonnak egy bölcs mondása: Tanulj a legnagyobbaktól és légy még nagyobb! Ezt kellene nekünk is szem előtt tartanunk, nincs olyan a pingpongban, hogy magyar stílus, ahány edző, annyiféle módszer, a gyerek meg lejön az edzésre, és elsőre biztos, hogy kételkedik abban, hogy jó-e, amit hall, mert máshol mást mondtak neki.

Éppen idén van 40 éve, hogy a magyar csapat Phenjanban 5-1-re lemosta Kínát a világbajnoki döntőben, ami a mai viszonyok mellett megismételhetetlennek tűnik. Az a csapat tele volt zsenikkel, Kriston szerint Klampár megelőzte a korát azzal, ahogy a fonákot ütötte, focinyelven szólva dropból, vagyis egyből a pattanás után már küldte is vissza a labdát, amire így szinte nem is volt ideje reagálni az ellenfélnek.

Az a győzelem Kínában is komoly nyomokat hagyott az emberekben és a sportolókban, ezt már Guo Csian, a Sohu.com budapesti vébén dolgozó munkatársa árulta el nekünk. A tollszárfogással játszó kínaiak a vereség után kezdték el belátni, hogy érdemes lenne áttérni az itthon Klampár-fogásnak, külföldön kézrázónak (shakehand) hívott ütőfogásra, és azóta is jellemző az edzőkre, hogy próbálják folyamatosan figyelni az ellenfeleket, hátha ellesnek valami újdonságot.

Image: 73889246, budapesti asztalitenisz-világbajnokság, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Bielik István/24.hu

Kínában nemzeti sportnak számít az asztalitenisz, ennek megfelelően az edzők is meg vannak rendesen fizetve, nem csak szerelemből és elhivatottságból foglalkoznak a tanítványokkal. Guo Csian szerint a japánok lehetnek a legveszélyesebbek rájuk a közeljövőben, akiknek komoly ösztönzőerőt jelent, hogy jövőre Tokió rendezi az olimpiát. Az idei vébé előtt a legjobb férfi és női játékosok 45 napig készültek összezárva, úgyhogy ezek után biztos lesz nagy sírás-rívás, ha valamelyik arany más országhoz kerül.

És hogy milyen a megítélése otthon a menő pingpongosoknak?

Olyanok ők Kínában, mint a popsztárok. Saját rajongótáboruk van, akik Rióba vagy egy svéd versenyre is mennek utánuk.

Plusz Budapestre is, hiszen láttuk-hallottuk a meccsek alatt minden pont után hangoskodó szurkolókat. A kínai kolléga ezek után csodálkozott egy sort, hogy a magyar játékosok már nem olyan jók, mint 40 éve, hogy nincs telt ház a versenyen, érdeklődött, mely sportágak a legnépszerűbbek nálunk, majd Puskás Ferenc és a korábban Kínában is légióskodó Huszti Szabolcs nevét bedobva a focit is szóba hozta.

„Képzelje, kint voltam az Emtikéj-Master good meccsen!” – mesélte egy nagy mosoly kíséretében, mi pedig elsőre finoman ízlelgettük a szavakat, majd a fogaskerekek a helyükre kerültek, és rádöbbentünk, ez a szerencsés fickó élőben láthatta az NB I előző fordulójából az MTK-Kisvárda meccset, amit a vendégek egy ordas nagy leshelyzet után szerzett góllal gyűrtek be 1-0-ra.

Megint nem bírt egymással az Újpest és a Honvéd, belehúztak a kiesőjelöltek
A Kisvárda egy lesről induló akcióval nyert, a Haladás viszont nem tudta folytatni a menekülést.

Ezek után akármi is lesz a vébé vége, a barátunk elmondhatja magáról, részese volt egy felejthetetlen sportélménynek!

Kiemelt kép: Bielik István/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Plastic cups are pictured on August 13, 2019 in a recycling facility in Bourg-Blanc, western France. (Photo by Fred TANNEAU / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.