A 24.hu információja szerint a Magyar Tenisz Szövetség vezetői tárgyalást kezdeményeztek az osztrák e/motion Sports Gmbh-val, majd a nyáron aláírtak egy dokumentumot, amely lehetőséget biztosít arra, hogy Budapest két éven át – 2019 és 2020 júniusában – megrendezhesse a wimbledoni Grand Slam-tornát megelőző egyik füvespályás női teniszversenyt.
A szövetség a mallorcai WTA-torna helyét venné át, mivel a jelenlegi spanyol szervező cégének lejárt a megállapodása A versenyigazgató Toni Nadal és a verseny osztrák jogtulajdonosa pedig nem hosszabbított.
Budapest nem Wimbledon
Hogy megértsük, a Magyar Tenisz Szövetség vezetői miért keverték össze Magyarországot Angliával, és miért tévedés Magyarországon füvespályás tenisztornában gondolkodni, nem árt elmélyülni a nemzetközi és a hazai tenisz történelmében.
A modern tenisz őse ugyan egy francia eredetű labdajáték, a játék a mai formájában mégis Angliában vált először népszerűvé. A The All England Lawn Tennis and Croquet Club, közismertebb nevén a wimbledoni teniszklub 1868-ban jött létre, és 1877-ben már versenyeket is rendeztek ott. Angliában a fű az úr, így jobb híján azon pattogott a labda Wimbledonban. A világ legpatinásabb versenye, a négy Grand Slam-torna egyike azóta, vagyis majd’ másfél évszázada építi a füves tradíciót.
Magyarország az elsők között lépett be a teniszezők táborába. 1881-ben az éveken keresztül Angliában élő Zsigmondy Pál nyitotta meg az első füves teniszpályát a városligeti Fasorban, a Liedemann-kertben, majd 1883-ban gróf Zichy Rezső vezérletével megalakult a Budapesti Lawn Tennis Club. Magyarország Anglia, az Egyesült Államok és Új-Zéland után a világon negyedikként rendezett nemzeti teniszbajnokságot.
Ma a nagyvilágban több millióan teniszeznek, de miközben a szabályrendszerhez alig nyúltak, a pályák borítása annál inkább átalakult. A tömeges érdeklődés, a pályák számának szaporodása miatt a méregdrága és speciális, egész éves gondozást igénylő fű egy-két torna – a németországi Halle, a hollandiai ‘s-Hertogenbosch, az amerikai Newport – kivételével a profiknál is megmaradt angol tradíciónak. A nyári füves pályás szezon alig egy hónapig tart, noha az elmúlt években Mallorca mellett már Törökországban is rendeztek versenyt ezen a borításon.
Más országokban, így Magyarországon is, az időjárás és az egyszerűség kedvéért a sokkal olcsóbb, igénytelenebb salakra, vagy a technika fejlődésével a speciális műanyagra, betonra váltottak.
A gond az, hogy Magyarországon egy 250-es női torna megrendezésére alkalmas versenycentrum is csak egy van, a Római-parton, az is salakos.
Mit mondanak a szakemberek?
Babos Tímea édesapja, nevelőedzője, Babos Csaba szerint már maga az ötlet is elképesztő butaság.
A Wimbledon Series a wimbledoni tornát megelőző versenysorozat. Próbálkoztak Mallorcával, de az inkább földes pályás torna lett, ahogy a holland ‘s-Hertogenbosch-i tornán is gyenge minőségű a fű. Úgy tudom a szövetség előbbire, a mallorcai versenyre licitált rá. Az első szó, ami eszembe jut ezzel kapcsolatban, az a dilettantizmus. Anglián kívül kevés helyen van olyan minőségű fű, ami alkalmas lenne egy torna lebonyolítására. Se tapasztalatunk, se megfelelő szakembergárdánk nincs arra, hogy alkalmas pályarendszert alakítsunk ki
– érvelt Babos Csaba.
A korábbi MTSZ elnökségi tag, Temesvári Andrea is hallott a történetről. Az 1986-ban Rolland Garrost nyerő teniszezőnő szakmai oldalról nézve állítja; a füvespálya létesítése azért butaság, mert a füves szezon egy évben pár hétig tart csak, a legtöbb játékos ezért nem is készül külön erre, hanem csak pár felkészülési versenyt játszik Wimbledon előtt.
Szakmailag semmi értelme egy ilyen versenynek, a magyar fiatalok nem készülnek füvön, a 2-3 jelenlegi éljátékosunk pedig saját jogon felfér a Wimbledon előversenyeire, így nekik sem segítség egy ilyen torna
– mondta Temesvári.
A szövetség titkolózik, az Emmi nem
Kerestünk a szövetség honlapján elnökségi határozatot a döntésről, de nem találtunk. Mindezek ismeretében az alábbi öt kérdést küldtük el Richter Attilának, a szövetség főtitkárának:
- Folytattak-e tárgyalásokat egy esetleges magyarországi füves pályás WTA-torna megrendezéséről?
- Aláírt-e bármilyen dokumentumot a szövetség egy 250-es füves pályás WTA torna budapesti rendezése kapcsán?
- Ha igen, pontosan milyen dokumentumot?
- Ha igen, ki írta alá a dokumentumot és kapott-e az elnökségtől felhatalmazást erre?
- Ha igen, előfordulhat-e, hogy amennyiben nem sikerül a dokumentumban foglaltaknak eleget tenni, több százezer eurós „bánatpénzt” kell fizetnie a szövetségnek a jogtulajdonosnak?
A Magyar Tenisz Szövetség nevében Tamás Krisztina kommunikációs igazgató válaszolt, a szöveg cáfolatként biztosan nem értelmezhető. Íme:
A Magyar Tenisz Szövetségnek a tárgyban történő tárgyalásai, az ezzel kapcsolatos bármely adat üzleti titoknak minősülnek, ezért jelen levelére foglalt kérdésekre sem válaszolhatunk. Az adatnak az üzleti titok jellegére való jogosultság a MTSZ üzleti partnereit is megilleti! (…)
Éppen ezért nyomatékosan kérjük, hogy amennyiben tudomására jutott bármely adat, amely a Magyar Tenisz Szövetség és a WTA füves pályás verseny megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozik, akkor legyen kedves arról a MTSZ-t tájékoztatni, annak további megosztásától tartózkodni, mert az adatvédelmi incidenseket a Szövetség törvényi kötelezettsége jelenteni.
A sportügyekért felelős minisztériumnak, az Emminek is elküldtük kérdéseinket, az államtitkárság megerősítette értesülésünket, és hangsúlyozta: a versenytervre nincs állami garanciavállalás.
A Sportért Felelős Államtitkárság a közelmúltban értesült az MTSZ füves pályás tenisztornával kapcsolatos terveiről. Az esemény kapcsán nincs állami garanciavállalás.
A Magyar Tenisz Szövetség autonóm civil szervezet, amely önálló jogkörökkel és gazdálkodással bír. A Szövetség az Alapszabályában nevesített döntéshozó szervezetének felhatalmazása alapján járhat el
– szólt a válasz.
A szövetség és az Emmi válasza tehát nem zárja ki az információnkat, miszerint az MTSZ képviselői aláírtak valamilyen dokumentumot. A Szűcs Lajos elnök, fideszes országgyűlési képviselő és Richter Attila főtitkár vezette szövetség viszont érdemben nem válaszol az ügyben, noha az Emmi feleletéből világos, hogy nincs állami garancia az ötletre.
Úgy tudjuk, a szövetség főtitkára már járt bent a sportállamtitkárságon, ahol próbálta elnyerni a magyar kormány támogatását a versenyrendezéshez, de pénzt egyelőre nem kapott. Ezért jelen állás szerint úgy néz ki, nem lesz semmi a tornaszervezésből.
Információink szerint a 2019-es torna rendezéséről már lemondott az MTSZ, a verseny ismét Mallorcán lesz. Így ha esetleg valóban kell fizetni bánatpénzt, azt saját forrásból fizetheti ki a szövetség.
A Magyar Tenisz Szövetség korábban már magára irányította a figyelmet azzal, hogy évről évre több száz millió forint megy el ATP-, WTA-, és Davis-kupa versenyek rendezésére ideiglenesen felépített, majd lebontott helyszíneken.
A tornák lebonyolításával kezdetben a szövetség kommunikációs vezetőjének cégét bízta meg a szövetség – közbeszerzés nélkül kapott milliárdos összeget versenyszervezésre. Megkeresésünkre a szövetség akkor azt közölte: „igaz, hogy optikailag nem néz ki jól”, de sokat spóroltak vele.
A teniszszövetség és a kormány közötti feszültségre utal az is, hogy nem a szövetség lesz a kormány szakmai partnere a nagy nemzetközi teniszversenyek rendezésére alkalmas, akár tízmilliárdos költségen felépülő teniszközpont létrehozásának előkészítésében, hanem a Vasas: