Sport

Egri Viktor: sokadik veszprémi „lépéshiba”

Nem pusztán Ljubomir Vranjes edző bukott meg a Telekom Veszprém kéziseinél, hanem annál sokkal több történt hétfőn. A rossz játék, amely a csarnokban a Vardar Skopje elleni meccsen (25-27) jelenlévő szurkolókat a sportban egyértelmű utalásnak számító „auf wiedersehen” rigmusra sarkallta, pusztán a felszín. És ez most már mindenki számára egyértelművé vált azzal, hogy a vezetőedző mellett a sportigazgató, Eklemovics Nikola is távozásra kényszerült. Helyzetértékelés.

A pályán tapasztalható tünetek amúgy is szép számmal jelezték, hogy sok minden nincs rendben a veszprémi kézilabdaklubnál. Az, hogy az együttes a szezon eddigi három Bajnokok Ligája-mérkőzéséből kettőt elvesztett, eleve nem megszokott és pláne nem elfogadott a bakonyiaknál, de ami ennél erőteljesebben hathatott a kézilabda-kedvelőkre és a hétfői döntés meghozatala előtt a klubvezetőkre egyaránt, az az ígéretek feltűnő elmaradása.

Nem csak Vranjest, mindenkit kirúgtak Veszprémből
Nem csak Ljubomir Vranjes veszítette el az állását.

Magyarországon megbukott a tempohandball

Az előző szezon korai BL-búcsúja és a hazai bajnoki cím 11 év utáni elvesztése miatt megtépázott tekintélyű Vranjes a szezon előtti felkészülés során kijelentette, hogy ez a csapat a nyári igazolásokat követően már az ő együttese, az általa előrejelzett játék viszont nyomokban sem vált láthatóvá.

A tempohandball, azaz a gyors játék, amely a vranjesi alapvetés, egész egyszerűen nem létezett. A szezonbeli BL-meccsek mindegyikén erősebbnek bizonyult az ellenfél ezen a téren.

A rendelkezésre álló Bajnokok Ligája-statisztikák szerint a három ellenfél összességében kétszer annyi indításgólt szerzett, mint a Veszprém, a szisztéma alapvetésének számító gyors középkezdést pedig gyakorlatilag nem alkalmazta a magyar csapat. Ezen a téren tehát nem történt előrelépés. Látványos visszaesések viszont szemet szúrtak.

A védekezés a klub spanyol korszakával összevetve gyengült. Számszerűleg meccsenként átlagosan három góllal kapott többet a csapat, mint a Sabaté-korszak utolsó szezonjában. Amellett, hogy a mostani három találkozó egyikén sem volt nagyobb a különbség ennél, a BL találkozók 60 százalékán amúgy is ennyi vagy kevesebb dönt a győztesről.

Ljubomir Vranjes, a Veszprém svéd vezetõedzõje a férfi kézilabda Magyar Kupa döntõjében játszott MOL-Pick Szeged – Telekom Veszprém mérkõzésen 2018. áprilisában
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Közben az egyéni formákat illetően is egyértelmű hanyatlások következtek be. Lékai Máté, aki Vranjes érkezését követően a világ legjobb irányítói közé emelkedett, nyomokban sem emlékeztet akkori önmagára, Blagotinsek, aki a legígéretesebb beállók egyike a világon, fel sem ismerhető. A szimptómák elvezetnek a kiváltó problémákhoz is.

Mennyiség és minőség

Először is itt a mennyiség. A Telekom Veszprém keretében 20 felnőtt válogatott játékost találunk. Ebben a sportágban egyszerre heten tartózkodhatnak egy csapatból a pályán, a Bajnokok Ligája-mérkőzésekre pedig 16 játékos nevezhető. A 20 kézilabdázó törvényszerűen állandó feszültséghez vezet, frusztrációhoz, ha, ahogy az elvárható, a játékosok mindegyike ambicionálja a szereplést.

A túlzott konkurenciaharc a posztjaikon bizalomhoz szokott, vagy azt igénylő játékosokat egyértelműen visszaveti. Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy a PSG-nek 16 ilyen szintű kézilabdázója van, de azok közül is három a saját utánpótlásból felkerült fiatal.

Általánosságban is elmondható, hogy egyetlen francia vagy német csapat sem enged meg magának a veszprémihez hasonló számú játékosstátuszt, pedig azok az együttesek a BL -alálkozók mellett hetente vívnak kiélezett küzdelmet saját bajnokságukban is. Nem mellékesen az eddigi BL-ellenfelek közül a Kielce 12, a Vardar csak 10 játékost vetett be a Veszprém elleni meccsén.

Másik kérdés a minőség. E tekintetben is meglepő döntések születtek Veszprémben. A nyáron érkezettek közül René Toft Hansen eljövetele észérvekkel nehezen alátámasztható a posztján nála fiatalabb, és már jelen állapotában is jobb Blagotinsek és Nilsson megtartása mellett. A dán játékos 34 éves, és az előző fél évben nem lépett pályára súlyos sérülése miatt. Az irányító Mahé kifejezetten Vranjes kívánságára költözött át Flensburgból, a svéd edző korábbi együttesétől. Ott sem, a francia válogatottban meg pláne nem volt vezéregyéniség, sőt gyakran inkább csak a szélen, mintsem irányítóként számítottak rá, de az edzői elvek ismerete, és Vranjes bizalma indokolttá tehette volna a szerződtetését.

Csakhogy az előző szezon közepén a Füchse Berlin történetének legnagyobb átigazolási díját kifizetve hozták Veszprémbe a korábbi Bundesliga-gólkirályt, Petar Nenadicsot fél évvel szerződése lejárta és ingyen igazolhatóvá válása előtt. A korábbi időszakot is furcsa átigazolások jellemezték, mint amilyen a csaknem két éve játékon kívül lévő Accambray, vagy a Veszprémben marginális szerephez is alig jutó horvát válogatott, Kopljar igazolása. Ez már korábban is annyira szembeötlő volt, hogy már másfél éve írtunk erről.

Veszprémben minden tekintetben új világ kezdődhet
Xavi Sabate története sok mindenről szól. Emberi nagyravágyásról, szakmaiatlan vezetői felfogásról, emberi kapcsolatokról. Sugóból lett Hamlet. Kérdés: mi lesz utána? Elemzés.

Kinek a bűne az össze-vissza igazolás?

A keret szerkezetileg is kívánnivalót hagy maga után, ugyanis a kettes védő posztról csak távoztak játékosok, az ezen a – mozgékony hatosfalas védekezésben – különösen érzékeny helyen magukat természetes közegben érző játékosok száma radikálisan esett, miközben hármas védőből Dunát lehet rekeszteni. Emlékezetes módon már  a Veszprém első Final Four szereplése után az akkori edző, Carlos Ortega a kettes védő poszton történő erősítést nevezte a legfontosabbnak. A helyzet azóta pedig csak romlott. Nagy László közben 37 éves lett, és az évek óta témát szolgáltató tehermentesítéséhez sem kerültek közelebb.

Az átigazolásokban mutatkozó anomáliák egyenes következménye az, amit a játékban látott mindenki. Legalábbis biztosan hozzájárultak az elégedetlenségre okot adó teljesítményhez. De e helyütt érdemes megjegyezni, hogy információk szerint a svéd tréner sem az előtte másoktól megszokott alapossággal készítette fel a csapatot az egyes meccsekre, ami persze stílusbéli különbségből is adódhat, ahogy a szintén kiszivárgó információk alapján az edzések száma is redukálódott, amit pedig a Bundesligacsapatánál korábban tapasztalt dupla meccsterhelés tehetett volna csak elfogadhatóvá, ami viszont itt nincs.

Így juthatott a vezetőség arra az elhatározásra, hogy az edzőt és azt a Eklemovics Nikolát is elküldi, akit 2016. júniusában nevezett ki sportigazgatónak. Kézilabda berkekben egyébként nagyjából azóta téma, hogy az egyes szerződtetések mögött gyakran erőteljesebben jelenhettek meg Eklemovics személyes kapcsolatai, és az azokkal összekapaszkodó érdekek, mint az edzői, szakmai igények. Xavi Sabate ezt egy interjúban szóvá is tette távozásakor.

Eklemovics Nikola: itt még pályán Fotó: Kovács Anikó / MTI

A hétfőn nyilvánosságra hozott döntés meghozatalát biztosan nehezítette, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség és a Veszprém Ljubomir Vranjest közösen vásárolta ki a nyugati sajtó szerint sosem látott rekordösszegért, egy millió euróért flensburgi állásából.Információnk szerint azóta is 30-70 százalékban állja az edző fizetését a szövetség, illetve a klub, ami jogi értelemben is komplikált helyzetet teremthet.

Most sem tudjuk a választ, hogy ezután a blama és a konfliktusok után a válogatottal egyébként nyár elején a szlovénok kiejtésével nagy bravúrt végrehajtó Vranjes maradhat-e kapitány. Ahogy azt sem, hogy ki folytatja Gulyás István átmeneti megbízatása után majd kinevezett edzőként a veszprémi padon. A hírek arról szólnak, hogy a magyar rekordbajnok visszatérhet a spanyol útra. Ezt az előző időszak meccsei is indokolják, hiszen a három BL-meccsen spanyol edzők adtak mágnestábla-leckét Ljubomir Vranjesnek.

Minden érv ellenére is az előzőekben meghozott veszprémi határozatok alapján az ember csak bízhat benne, hogy a mostani ítéleteket nem az erőteljes szurkolói nyomásnak való populista hajlamú megfelelés vágya ösztönözte, hanem komoly megfontolás rejlik mögöttük. Három évvel ezelőtt, 2015. szeptemberében ugyanis egy hirtelen felindulásból elkövetett Ortega kirúgás indította el a lejtőn az addig tervszerűen építkező klubot. Azon a lejtőn, amelyen egyelőre azóta sem tudott megállni.

Kérdések a Veszprém ügyvezetőjéhez:

A 24.hu Ljubomir Vranjes és Nikola Eklemovics menesztését követően kérdéseket tett fel Dr. Csík Zoltánhoz, a Telekom Veszprém ügyvezető igazgatójához, íme a válaszok.

Mi az oka két svéd edző menesztésének?

A társaság vezetése elégedetlen volt az elért eredménnyel, és az edző szakmai munkájában nem látta a fejlődés lehetőségét.

Mi indokolja, hogy nem a nyári BL-kudarc után történt meg a váltás annak érdekében, hogy az idei évadra már az új stáb készíthesse fel a csapatot?

A társaság vezetése megadta a lehetőséget az edzői stábnak arra vonatkozóan, hogy egy új, kibővült, általuk kért játékoskerettel, és ezekkel az új játékosokkal lefolytatott felkészülési idő után eredményeket produkáljon.

Milyen költséggel jár Ljubomir Vranjes menesztése?

A két fél által megkötött szerződés üzleti titokként minősíti az anyagi jellegű kérdéseket. Ez nyilvánvalóan érvényes a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének költségeire is.

Mi az oka a sportigazgató, Eklemovic Nikola menesztésének?

A szakmai munkával kapcsolatban minden szempont értékelésre került, ez később a sportigazgató tevékenységére is kiterjedően következményeket vont maga után.

Várható-e további változás a keretben?

A játékoskeret kialakítása megtörtént, további változás, bővítés nem tervezett.

Kiemelt kép: Vuko Borozan, a macedón Vardar Szkopje játékosa, valamint a veszprémi Rene Toft Hansen és Nagy László a férfi kézilabda Bajnokok Ligája harmadik fordulójában játszott Telekom Veszprém – Vardar Szkopje mérkőzésen a Veszprém Arénában . Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik