Szöul január elején megerősítette, hogy Észak-Korea delegációt küld a februári dél-koreai olimpiára. A bejelentés a meglepetés erejével hatott, tekintve, hogy a két ország papíron még mindig háborúban áll egymással, és az elmúlt hónapok eseményei cseppet sem a barátkozásra engedtek következtetni Kim Dzsongun részéről.
A megállapodás szerint Észak-Korea sportolókat, szurkolókat, egy művészeti társulatot – feltehetően a diktátor kedvenc együttesét –, egy tékvandós bemutatócsapatot, magas rangú politikusokat és újságírókat küld az ötkarikás játékokra. A két nemzet egy zászló alatt versenyez majd, és a megnyitón is közösen vonulnak fel.
Kanadai edző gondozásában
A duó bámulatos előadással rukkolt elő a tavaly szeptemberi Nebelhorn Kupán Németországban, ezzel a produkcióval biztosították be a helyüket az olimpián. Külön kuriózum volt az észak-koreaiaktól, hogy a Beatles A Day in the Life című dalára csillogtatták meg a tudásukat.
A 18 éves Ryom és a 25 éves Kim a nyarat Montrealban töltötte, ahol Bruno Marcotte neves kanadai edző keze alatt pallérozódhattak. A mester úgy nyilatkozott tanítványairól, hogy élmény velük dolgozni, a jégen pedig szenvedélyesen és boldogan korcsolyáznak.
Mint fogalmazott, folyamatosan azon agyalnak, hogy miként kaphatnának magasabb pontszámot a bíróktól. Apránként haladnak előre, legközelebb szeretnének a legjobb ötbe kerülni a világbajnokságon. Az álmuk pedig az, hogy egyszer világbajnokok legyenek.
Marcotte néhány évvel ezelőtt látta először korcsolyázni a párost, de akkor még nem tulajdonított nagy jelentőséget nekik.
Aztán tavaly ismét találkoztam velük, és rengeteget fejlődtek. Megérintette őket a tény, hogy felkerestem őket. Később, a világbajnokságon odajöttek hozzám, és megkérdezték, nem lenne-e kedvem meghívni őket Montrealba, ahol az edzőjük lehetnék
– mesélte a tréner.
Elárulta, az elején logisztikai problémái akadtak, mert a bejelentés után három nappal már meg is érkeztek a vendégei Kanadába. Mindent neki kellett elintéznie, mivel a két észak-koreainak hitelkártyája sem volt, így még szállodai szobát sem tudtak maguknak foglalni.
Marcotte elmondása szerint a műkorcsolyázók a korábbi edzőjükkel és hazájuk műkorcsolya-szövetségének egyik tisztviselőjével érkeztek az országba. Sokszor mozogtak együtt, de nem nyomoztak a sportolók után.
Megbeszéltük, hogy ez csak a sportról szól. Sosem került szóba, hogyan éltek, milyenek voltak az életkörülményeik
– magyarázta.
Korábban egyikük sem szerepelt még téli olimpián. Legnagyobb sikerüket az ázsiai műkorcsolya-bajnokságon érték el 2016 augusztusában, a Fülöp-szigeteki Manilán megrendezett versenyen aranyérmet szereztek. Tavaly nem sikerült megvédeni a címüket, de egy bronzérmet azért bezsebeltek, míg a finnországi világbajnokságon a 15. helyen zártak. Most életük lehetősége előtt állnak.
Halovány éremesély
Bár lesz más észak-koreai is az olimpián – a női hokiválogatottjuk például a dél-koreaiakkal közösen indul –, egyedül a Ryom-Kim műkorcsolyás duónak van esélye, hogy érmet is szerezzen, még ha csekély is ez az esély.
Edzőjük szerint ez az elvárás irreális, és már az is hatalmas szó lenne, ha a legjobb tízben végeznének, ugyanis rendkívül erős a mezőny. A pároson óriási a teher, és nem csak sportszakmai szempontból.
Manapság az átlagosnál nagyobb figyelem irányul mindenre, ami Észak-Koreával kapcsolatos. Így lesz ez a sportolóikkal is a téli olimpián. Szakértők szerint a műkorcsolyázók sebezhetőnek érezhetik majd magukat, hiszen ha nem teljesítenek jól, azzal rossz fényt vetnek a hazájukra, és ebben van némi igazság. Marcotte ugyanakkor arról beszélt, tanítványai soha nem akarják a sportot a politikával keverni, és biztosítania kellett őket afelől, hogy a stábjukban sem próbálkozik senki ilyesmivel.
Mi vár rájuk otthon?
Más diktátorokhoz hasonlóan Kim Dzsongun is elég komoly presztízskérdést csinál az olimpiákból és általában a sportversenyekből. Minden eseményt késleltetve közvetítenek a tévékben, hogyha az eredmény nem kedvez Phenjannak, azt ne láthassa a nép.
Észak-Koreában ennek ellenére elég jól bánnak a top sportolókkal. Ha olimpiát nyernek, autót vagy akár lakást ajándékoznak nekik, utcai parádékat rendeznek a tiszteletükre.
Vannak arra vonatkozó pletykák is, hogy a rosszul teljesítő sportolókat munkatáborba küldik, de erre bizonyítékot még nem találtak. Az biztos, hogyha valaki elvérzik és rossz hírét viszi az országnak, nem dicsérik meg érte, és nyilvánosan kell bocsánatot kérnie a vezetőktől.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Ed Jones