A Szentpéterváron hétfőn a németek ellen utoljára pályára lépő magyar jégkorong-válogatott tagjait már nem hinnénk, hogy be kell mutatnunk. Azonban a kiváló játék és a történelmi siker nemcsak az ő munkájuk gyümölcse, ezért most a segítőikről próbáltunk meg minél többet megtudni, és persze arról is, mennyiben más az elitvébén szerepelni, és milyen a többi csapattal a viszony.
15 fős háttérstáb dolgozik a srácok mögött, ami lefedi az összes ügyes bajos dolgaikat. Hat edző foglalkozik a jeges ügyekkel, Puskás Sándor erőnléti edző felel a száraz felkészítésért felel. Van két fizioterapeutánk: Bagonya Imre és Sashalmi Tamás, ők a regenerációért, a kisebb nagyobb sérülések esetén segítenek. Van két felszerelésmenedzserünk Nagy József és Tornyi Gábor, ők felelnek a felszerelésekért, a korcsolyák élezése, a kesztyűk, botok rendbe tétele. Valamint van egy csapatorvosunk, Majzik Ernő, a fehéroroszok elleni meccsen ő varrta össze Bartalis István sérülését, ezért tudott visszajönni a harmadik harmadban, ami nagyon fontos volt. Imre Lajos a csapatvezetőnk, aki a hivatalos teendőket intézi. Van egy médiamenedzserünk is.
És van egy általános menedzser, aki minden egyéb dolgot koordinál és egyben tartja a csapatot – mutatta be nekünk a stábot Nagy Attila, ez utóbbi poszt betöltője.
Mi a munkamegosztás a hat edző között?
A padon csak három edzőt látunk a meccseken: Rich Chernomazt, Majoross Gergőt és Diego Scandellát. Rich koordinálja a mérkőzést, Majoross a hátvédeket, Diego pedig a csatárokat. Tokaji Viktor a lelátóról különböző statisztikai dolgokat jegyzetel, az ellenfelet próbálja feltérképezni, hogy meccs közben hogyan változtatnak, hogyan keverik a soraikat. Ezzel rögtön visszajelzést tud adni Richnek, hogy nekünk hogy kell erre reagálni. Gary Clark a kapusokat figyeli mind a két oldalon, tehát a miénket, hogy mi az, amire nagyobb hangsúlyt kell fektetni, illetve, hogy az ellenfélnél mik a gyenge pontok. Mindez alatt az öltözőben a videóelemzést a Sille Tomi végzi, így már a harmadszünetben azokról a szituációkról, amik fontosak lehetnek, rögtön visszajelzést tudunk adni a játékosainknak.
Több meccsen is lehetett érezni, hogy nagyon máshogy jöttek vissza a fiúk a szünetről…
A fehéroroszok elleni meccs első harmada után 2-1-re vezettünk, de sok kiállítást szedtünk össze, az edzők is felhívták erre a figyelmet, valamint Vas Marci csapatkapitányként is elmondta, hogyha bármit szeretnénk ezen a világbajnokságon, akkor nem a büntetőpadon kell üldögélnünk. A második harmadban meg is tudtuk fordítani ezt a tendenciát, és nem mi ültünk a büntető padra, hanem inkább a fehéroroszokat ültettük, és ez meg is hozta az eredményét.
Hétfőn Németország ellen játszunk, mi szeretnénk a saját játékunkat játszani, tisztességesen befejezni a világbajnokságot, és a sorsunk a saját kezünkben van, mindent meg fogunk tenni. Ugyanolyan csapatot szeretnénk a pályán látni, mint a fehéroroszok ellen.
Mennyiben volt más az A-csoportos vb?
Az utaztatás bonyolultabb volt, hiszen több játékos, több felszerelés, hosszabb időre. Viszont a kiszolgálás itt tényleg A-csoportos, mindent adnak, amire készültünk is, meg nem is. Reméljük, hogy jövőre is tudunk jönni, és akkor már jobban fel tudunk készülni. Például van egy Bauer meg egy CCM-üzlet, akik azért vannak itt, hogy a játékosokat segítsék, illetve termékeket ajánljanak nekik. El lehet hozni dolgokat kipróbálásra. Van egy teljes felszerelésjavító sarok, ahol mindent megcsinálnak, amit mi is meg tudunk, de inkább megcsinálják ők, hogy ne kelljen a csapatnak ezzel foglalkoznia. Ezenfelül a szponzoroktól minden mennyiségben öntik ránk a különböző innivalókat, müzliszeleteket, snackeket. Van egy külön konditermi rész, van a játékosoknak külön pihenőhelyiségük, ezek mind nincsenek divízió 1-ben.
Gondolom a médiaérdeklődés is más szintű…
Igen, sokkal nagyobb. És ahogy az eredmények jönnek, illetve mikor, ha nem is nyertünk, de nagyon jól játszott a csapat, akkor is egyre több médiamegkeresés érkezett a médiamenedzserünkhöz, aki koordinálja ezeket a dolgokat, a srácok nyugalmát is szem előtt tartva.
A németekkel laktok egy szállodában, mennyire van kapcsolat a csapatok tagjai között?
Egymás mellett eszünk, együtt utazunk a liftben. Mindenki köszön, mindenki boldog, hogy itt vagyunk, kölcsönös tisztelet van a másik fél iránt. Jobb is, hogy külön vagyunk a másik hat csapattól, mert ott azt mondják, hogy elég nagy a a felfordulás. Nem elég, hogy hat csapat lakik ott együtt, de a nemzetközi szövetség tisztségviselőit ott szállásolták el. Ott van keveredés az étkezéseknél. Sok rajongó van a hotelnél, akik a kanadai és amerikai játékosokat várják. Itt sokkal nyugodtabb egy másik hotelban, külön tőlük.
A magyar hokiszurkolók különlegesek, ők szeretik a játékosokat, de nem jönnének ide este a szállodához és énekelnének az ablak alatt, hanem a meccs után megvárják őket, Nagyon jól működik ez a szurkoló-játékos-csapat viszony nálunk.
Csak a nézőtérről tűntek ennyire ellenszenvesnek a fehéroroszok?
Az mindent elmond, hogy mindenki gratulált a meccs után ( a másik hat csapat), mondhatni nekünk drukkoltak. A francia hokielnökkel és a finn csapatvezetővel néztem a meccset. Ők örültek a sikerünknek, a kanadaiak is végig szorítottak nekünk, bár az öltözőjük a fehéroroszoké mellett van. De mikor mentünk ki, mindenkitől érkezett valami pozitív jelzés, egy biccentés vagy valami ilyesmi. Mikor mentünk le a meccs végén, akkor is, és mondták is, hogy nekünk szurkoltak, mert sokkal kulturáltabbak és normálisabbak vagyunk. Ezt a többi csapaton is érezzük.
Pálfi Rita
