A Budapesti Spartacus röplabdázónője tagja volt minden idők legsikeresebb magyar női röplabda-válogatottjának.
“Bardi Gyöngyi, Bánhegyiné Radó Lúcia, Biszku Éva, Biszku Zsuzsa, Feketéné Csapó Gabriella,Hubainé Gajdos Ágnes, Királyné Siry Emerencia, Schadekné Eichler Katalin, Schlégl Judit, Szalayné Sebők Éva, Szloboda Zsuzsa, Torma Ágnes. Edző: Kotsis Attiláné.
Ez a nagyszerű gárda negyedik helyezést ért el az 1976-os montreali olimpián. Képzeletünkben nyugodtan írhatjuk ezt az eredményt aranybetűkkel. Európában a Szovjetunió után a második legjobb csapat nem hivatalos címét is megszerezték, bebizonyítva ezzel, hogy egy évvel korábban, a jugoszláviai Eb-n nem véletlenül lett ezüstérmes ez az együttes…” – áll a hunvolley.hu oldalon megemlékezésül.
Nyugodjon békében!
Montreal, terror után, bojkott előtt
Az 1976-os olimpia a terrortámadás érte müncheni, és a nyugati országok által bojkottált moszkvai olimpia között foglalt helyet. Ez sem volt mentes a politikától: az afrikai országok csapatai bojkottal fenyegették a szervezőket, ugyanis Dél-Afrikában abban az évben törtek ki a sowetói tilatkozások. A fajgyűlölő dél-afrikai kormány bevezette ugyanis, hogy a feketék látogatta iskolákban 50-50%-ban angol és afrikaans nyelven folyjon az oktatás. Június 16-án 10-20 ezer diák vonult ki az utcára az afrikaans nyelv kötelező oktatási használata ellen tiltakozván. A rendőrség, karhatalom közbeavatkozott: 176-700 között van a rendőrterror áldozatainak száma – éles lőszerek mellett kutyákat is uszítottak a tiltakozókra. Az atrocitás óriási felháborodást váltott ki, és mivel az új-zélandi All Blacks rögbicsapat elfogadta dél-afrikai meghívását, a déli szigetország elleni bojkott is napirendre került az olimpián. Így maradt el az új-zélandi John Walker és a tanzániai Filbert Bayi nagy 1500 méteres versenye, mivel az afrikai nem volt hajlandó egy futamban futni Walkerrel.
