Május végén egy 16 éves fiúnak az MMA-rendszerben rendezett ketrecharc során szakadt le a tüdeje, ami nagy port kavart hazánkban, a MOB betiltaná az efféle versenyeket. Csakhogy a probléma ott kezdődik, hogy a tengerentúlon és Európában is egyre kedveltebb a fiatalok körében a sportág.
Rúgások, ütések, fojtások, majd brutális győzelem vagy vereség. Nagyjából így néz ki a ketrecharc, akár már a nyolcéveseknél is. Az MMA-t öt esztendős korban lehet elkezdeni, fejvédő nélkül, egy vékony kesztyűben. A sportág igen fiatal, ebben az évtizedben robbant be leginkább a köztudatba, s úgy néz ki, megállíthatatlanul fejlődik.
A kritikusok szerint barbár sportágról van szó, ami hatással lehet a gyerekek viselkedésére. A hagyományos küzdősportok rajongói szerint például az ökölvívás önfegyelemre, fair play-re tanít, amit a “pankrációnál” nem állíthatunk.
Fotó: Europress fotóügynökség
Sebastian Montalvo, egy New York-i fotós körbejárta Amerikát, és egy félelmetés esszét állított össze, melyben a szülők által bátorított, vagy épp kényszerített srácok és lányok épp sírnak fájdalmuk miatt, vagy a következő meccsre készülnek.
A fényképész beszámolójában elmondta, hogy nem elhanyagolhatatlan a szülők nyomása ebben a sportágban. Szemtanúja volt egy-két összecsapásnak, ahol az egyik fél földre került, a játékvezető pedig megkérdezte, folytatja-e a mérkőzést. Ekkor többnyire az apa rákiáltott gyerekére, hogy maradjon a ringben. Montalvo hozzátette ugyanakkor, a szülők csak szeretetből csinálják ezt, azt szeretnék, ha fiuk, vagy lányuk győztesen hagyná el a játékteret.
Állítólag fegyelem uralkodik az ilyen találkozókon, hisz a játék végeztével a felek kezet fognak, még akkor is, ha valakit nagyon csúnyán megvernek. Igen, van olyan, hogy egy 6-7 éves gyereket nagyon csúnyán megvernek.
Egy amerikai tréner szerint nem arra bíztatják a tanítványokat, hogy üssék le az ellenfelet, hanem hogy élvezzék a játékot. Hozzátette, a gyermekkori elhízást a sportág nagyban csökkenti. Persze, ezt el lehet mondani a futballról és a kosárlabdáról is.
Valószínűleg Magyarországon sem más a helyzet, hisz a szabályok szabályok, a kézilabdát is a világ minden pontján ugyanúgy játsszák. Hogy kell-e utánozni nyugatot azt nem tisztem eldönteni, ugyanakkor mindenképp elgondolkodtató, hogy olyan gyermekeket késztetnek kis túlzással “élet-halál” küzdelemre, akik lényegében tisztában sincsenek ennek kockázataival.
Minden sportágnak megvannak a maga veszélyei, ártalmatlan szituációkból is lehet igen komoly sérüléseket szerezni. De azt hiszem végszónak megteszi, hogy a ketrecharcnál az agyrázkódás az egyik leggyakoribb sebesülés.
