Metróval érkezett az 1936-os berlini olimpia aranyérmes vízilabdázója és felesége az egyik belvárosi londoni szálloda halljába. Nem él nagyvilági életet Tarics Sándor, aki nemcsak sportolóként, hanem a civil életben is nagyszerű karriert futott be.
Építészmérnökként földrengésbiztos épületek tervezésén dolgozott, cége sikeresen működött az Egyesült Államokban.
1948-ban hagyta el Magyarországot, mert, ahogy mondta: „Elvették a szavazati jogomat, és akkor úgy éreztem, én már egy senki vagyok”. Egyébként elmondása szerint szerencséje volt, mert olimpiai bajnokként nem bántották, pedig nem tetszett egyeseknek, hogy a Magyar Atlétikai Clubban pólózott, az arisztokraták csapatában – mellesleg a csapat egyetlen tagja sem volt az.
„Tíz évig dolgoztam egy amerikai cégnek, aztán a cég dolgozott nekem” – utalt arra, hogy később megvásárolta az építésziroda részvényeit, és nyugdíjba vonulásakor már hatvan alkalmazottja volt.
Fantasztikus, hogy több mint 50 év után sincs egyáltalán akcentusa, amikor magyarul beszél.
Tarics Sándor és felesége, Erzsike (Fotó: Dobos Sándor)
„Vagy igazad van, vagy boldog vagy” – ez a titka, mint mondta, utalva arra, hogy Elizabettel, második feleségével nagyszerű harmóniában élnek. „Erzsikével magyarul veszekszünk egyébként”- tette hozzá.
A londoni olimpia után Budapestre látogat majd, mert eleget tesz a Műegyetem meghívásának, annak apropóján, hogy diplomáját 75 évvel ezelőtt szerezte! „Hallatlan hálával tartozom azoknak, akik embert faragtak belőlem. Az édesanyám soha nem bántott, jóságával nevelt engem, ha valamit tettem, mindig arra gondoltam, ő mit szólna ehhez” – emlékezett
Hogy hogyan él San Franciscóban a magyar sport egyik legendás alakja, mi az autója rendszáma, és mit gondol a magyar vízilabda-válogatott londoni esélyeiről, kiderül az alábbi videóból.
Videó – londoni beszélgetés Tarics Sándorral:
