Biztos, hogy a “gusztustalan, lehúzó” magyar miliő miatt akadozik Kleinheisler karriere?

Nincs abban semmi meglepetés, hogy Kleinheisler László kapcsolata a magyar közvéleménnyel finoman szólva is rapszodikus.

A focista eleve onnan indult, hogy megkapta az “Orbán kedvenc játékosa bélyeget”, innen pedig ember legyen a talpán, aki képes felnőni a feladathoz, pláne 2017 Magyarországán.

Sokáig úgy nézett ki, Kleinheislernek semmi sem sikerül. A Videoton jegelte, sőt, a lelátóra is száműzte. A fordulópont a Norvégia elleni pótselejtezőn jött, amikor a játékos gyakorlatilag kilőtt minket az Eb-re, ahol a válogatott aztán jóval erőn felül teljesítve továbbjutott csoportjából.

Az agilis játékos felkeltette a Werder Bremen érdeklődését, szerződött is, de a németek hamar szembesültek hiányosságaival, így többször is kölcsönadták. Előbb a Darmstadtnak, majd a Ferencvárosnak, mígnem Kleinheisler végül a kazah FC Asztanához került.

A klubváltásokkal tarkított egy év alatt Kleinheisler hullámzó teljesítményt nyújtott, a sajtó és a közvélemény nem bánt vele kesztyűs kézzel.

A játékos jelenlegi menedzsmentje, a T&M International Football Agency akkor kapcsolódott a történetbe, amikor Kleinheisler kikerült Németországba.

Gusztustalan, lehúzó miliő

A Kleinheislert képviselő ügynökség a kritikákat megelégelve bejegyzést tett közé Facebook-oldalán, amit itt olvashattok teljes egészében.

A sértett hangvételű írás egy az egyben beillene pártközleménynek. A bejegyzésben a legbizarrabb élményt a közcímek adják. A szöveg nagyjából arról szól, hogy mindenki szégyellje magát, aki nem szurkol, hanem kritizál, ugyanis, hogy a posztot idézzem:

Dzsudzsák Balázs is kacagva számolgathatná a vagyonát ahelyett, hogy könnyeivel küszködjön egy válogatott kudarc után.

De itt nem áll le a T&M, most jön az igazi pofon, ezt osszátok be magyar szurkolók, emiatt nincs játékosunk nyugati nagy bajnokságban:

Ezt a gusztustalan, lehúzó miliőt ki és milyen lelkiállapotban tudja elviselni folyamatosan sajátjaitól? Milyen táptalaja ez a fejlődésnek? Intő jel, hogy komoly nevek vannak már a kihátrálók listáján.

A dolgozatban direkt sorosozás ugyan nincs, de egy sokat sejtető félmondatban mégis felsejlik valami hasonló:

Saját lelkiismeretükkel számoljanak el a gúnyos főcímek megrendelői, megalkotói, a hibavideók kiemelői, hátha majd egy elismert skót szakíró vagy Laci fejlődő játéka ellensúlyozza rosszindulatukat a nemzetközi futballvilágban.

Világos, hogy az ügynökség szeretne fordítani a magyar Scholes ügyén, ám egyelőre kérdés, hogy a közvélemény kiosztásával elérik-e a kívánt hatást.

Ja, és ha már Paul Scholes. Nála talán nincs is jobb példa arra, hogyan kell csöndben, teljesítménnyel, pályán mutatott játékkal befogni a károgók száját.

Sok sikert ehhez Kleinheislernek is.