 |
LEPSÉNYI ISTVÁN, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója:
“A magyar ipar az elkövetkező években is töretlenül folytatja növekedését. Sőt, a csatlakozásra váró országok közül Magyarország növekedése minden bizonnyal meg fogja haladni Csehországét, a lengyel ipar bővülése viszont lepipálhatja még a magyarét is. Szektor szerint átlag feletti növekedés várható itthon is a járműiparban, az elektronikában és az informatikában, átlag alatti ígérkezik viszont például az energetikában. Elsősorban a külföldi tőkebeáramlásnak köszönhető, hogy a dinamizmus tartósan megmarad. A multik növelik a termelésüket, új zöldmezős beruházásokat kezdenek majd el, ezzel újabb és újabb itteni beszállítókat vonnak be. Helyben is kiépítik, sőt bővítik a kutatás-fejlesztési tevékenységüket. Fontos tehát, hogy a kormányzat állásfoglalásaiban és tetteiben továbbra is kedvezzen a tőkebeáramlásnak.” |
|
|
|
|
Az ipari termelés az első kilenc havi adatok alapján 20,8 százalékos növekedést mutat. Ezen belül továbbra is az export bővülése a legnagyobb, meghaladja a 33 százalékot, de a belföldi értékesítés is 15 százalékkal gyarapodott. Az ipar dinamikája nemzetközi viszonylatban is kimagaslónak számít. Az Európai Unió átlagában az első félévben 5,0 és 7,0 százalék közötti értékeket mértek, a közép- és kelet-európai országok közül pedig a legmagasabb növekedést Lengyelország érte el, mintegy 10 százalékkal.
Az ipari teljesítménytöbbletek legnagyobb részét – miként a korábbiakban is – a feldolgozóipar, ezen belül leginkább a villamos gép- és műszergyártás vállalatai állították elő. Az előbbinél 25,7 százalékos, az utóbbinál pedig 71 százalékos felfutást regisztráltak.
A jelzett dinamikus növekedés a munkatermelékenység 20 százalékot megközelítő javulása mellett ment végbe. Ennek megfelelően az iparban dolgozók száma mindössze 1,4 százalékkal gyarapodott. Újdonság, hogy az ország valamennyi régiójában növekedés mutatható ki, bár a legnagyobbat most is a nyugati részekben mérték, a közép-dunántúli körzetben például 30, a nyugat-dunántúli régióban pedig 29 százalékosat.
Az építőipari termelés volumene az év első kilenc hónapjában 6 százalékos többletet mutat; a legnagyobb mértékben, 17,9 százalékkal az épületek kivitelezése bővült. Az ez évi fejlődésben leginkább az a figyelemre méltó, hogy az ágazat növekedésének határozott gyorsulása mutatható ki. Egyelőre a használatba vett új lakások száma csökken, a kiadott építési engedélyek viszont szaporodnak. Mindez arra enged következtetni, hogy a jövő év első felétől kezdve a lakásépítés ösztönzésére irányuló kormányzati intézkedések hatása már jelentkezik a gazdaságban.
