Az elmúlt időszakban a budapesti 99,5 MHz közösségi frekvenciát birtokló Rádió Q sorozatban került jogi konfliktusba az NMHH Médiatanácsával, mely különböző hatósági eljárásokban jelentős bírságokat is kivetett a rádió médiaszolgáltatójára, a Rádió Q Kft.-re. Egy médiatanácsi jegyzőkönyv alapján legutóbb épp a múlt héten kaptak bírságot, méghozzá a cég üzleti helyzetéből fakadóan csekélynek aligha nevezhető másfél millió forint összegről, ami akár végzetesnek is tűnhet a vállalat legutóbbi pénzügyi beszámolója alapján: a cégnek mindössze 9,1 millió forint nettó árbevétele volt, és 528 ezer forint nyeresége, ebből kell majd kigazdálkodniuk a bírságot, amit ugyanakkor megkönnyít majd, hogy a közösségi frekvencia használatáért nem kell fizetniük.
Idén tavasztól egyébként a rádió huzamosabb ideig néma is volt és szünetelt a műsorgyártás, és csak azért nem tudta a Médiatanács elvenni a frekvenciát a kft.-től és új pályázatot kiírni, mert a kft. időnként mégis visszakapcsolta a sugárzást.
Meglátta benne valaki a lehetőséget
Most viszont úgy tűnik, valaki meglátta a jó lehetőséget a nehéz helyzetben lévő rádióban. November 2-án ugyanis egy néhány nappal korábban megalakított, 3 millió forint alaptőkéjű kft. beszállt a Rádió Q Kft.-be társtulajdonosként, majd egyúttal a volt ügyvezetőt, Vajda Szilviát le is váltották, bár a cégjegyzékben Vajda társtulajdonosként megmaradt, ahogy az észtországi Parnauba bejegyzett EU-Rent OÜ is.)
Az új tulajdonos a budapesti I. kerületbe, a Gellérthegy utca 8. szám alatt lévő társasházba bejegyzett Tranzisztor Kft. A kft. egyedüli tulajdonosa egy 37 éves szegedi lakóhellyel rendelkező férfi, egy bizonyos Tamás Ákos Gergő, akinek szakmai előéletéről az általunk megkérdezett számos rádiós szakmabeli közül mindössze egyetlen valaki tudott némi információval szolgálni, de ő is mindössze annyit, hogy korábban Szegeden szerzett tapasztalatot az egyik helyi rádiónál, illetve úgy hírlik, mostanában már Budapesten mozgolódik. Szerettünk volna kérdéseket feltenni az új tulajdonos-ügyvezetőnek is, hogy szakmai múltjáról és hogy arról érdeklődjünk, mik a tervei a rádióval, de a rádió honlapján feltüntetett központi telefonszámot többször is hiába hívtuk, mert a szám teljesen némának bizonyult, és ugyan Tamás Ákos Gergőhöz találtunk egy cégbíróságon is beregisztrált e-mail címet, ahová még reggel kérdéseket küldtünk, illetve sürgős visszahívást is kértünk, de egyelőre sem választ, sem visszahívást nem kaptunk. (Ha érkezik ilyen, arról később beszámolunk.)
Érdekes pletykák terjednek
Mindenesetre érdekes egybeesés, hogy épp tegnap kaptunk jelzéseket, hogy a szakmában többen is arra számítanak, hogy hamarosan eladnak egy Budapesten is működő közösségi frekvenciát használó rádiót, egyik forrásunk pedig konkrétan a Rádió Q-t nevezte meg, hozzátéve, hogy várhatóan egy kormányközeli retrorádió lenne belőle. E pletykák nyomába eredve, a témára rálátással bíró médiapiaci szakemberek közül többen is nagyon reális forgatókönyvnek nevezték az általunk lefolytatott különböző háttérbeszélgetések alkalmával, hogy megismétlődhet a szegedi minta. Szegedre ugyanis nemrég a Médiatanács hozzájárulásával az Európa Rádió korábban vallási-közösségi rádiós frekvenciáját kereskedelmivé jellegűvé átalakítva és a Rádió 1-el hálózatba kapcsolódva tört be Andy Vajna. Beszélgetőpartnereink véleménye az volt, hogy könnyen valami hasonló történhet a Rádió Q közösségi frekvenciájával a közeljövőben, még ha esetleg nem is Vajna cége lesz, aki a manővert végrehajtja. A Rádió Q frekvenciáját mindenesetre a feltételezések szerint nem kötnék be a Rádió 1-hez, hiszen az már jelenleg is elérhető Budapesten (sőt ott van a központja), két azonos tartalmú Rádió 1-nek pedig nem lenne értelme. Ezért a feltételezések szerint a Rádió Q frekvenciáján majdan egy retrorádió szólna, kereskedelmivé átalakított frekvenciával, amihez jó alapként szolgálhat az is, hogy Andy Vajna épp a közelmúltban szerezte meg Debrecen leghallgatottabb rádióját, a Best FM-et.
Sláger FM, a zavaró porszem a kormányközeli piacfoglalásban
Az egyik, a témára közeli rálátással bíró beszélgetőpartnerünk, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét, azt mondta, a Rádió Q frekvenciájának átalakítása kereskedelmivé, és hogy azon retrórádió induljon, kifejezetten racionális lépés lenne valamelyik kormányközeli vállalkozó részéről.
A Sláger FM ugyanis jelenleg egy nagyon zavaró porszem a kormányközeli piacfoglalások gépezetében
– fogalmazott az illető. (Az Inspira Media Research közönségmérési cég és a Kantar Hoffmann Mediameter konzorcium adatai megegyeznek abban, hogy a Sláger FM piacvezető a fővárosban, a Rádió 1 ugyanakkor Budapesten előbbi cég szerint csak az ötödik, utóbbi mérőcég szerint viszont a második helyet foglalja el.)
Radu Morar nem izgul
Megkérdeztük a Rádió Q-val és a budapesti retrorádióval kapcsolatos pletykákról Radu Morart, a Sláger FM-et működtető Tematic Media Group tulajdonosát is. Ő azt nyilatkozta, egy oldies rádióhoz szerinte alapvetően két dologra van szükség: erős brandre és nagyon jó programmingra, majd hozzátette:
Szerencsére a Sláger FM-nél mindkettő megvan, amit mi sem igazolhatna jobban, mint a budapesti piacvezető és az országos előkelő pozíciónk. Mint eddig is, mi azon dolgozunk gőzerővel, hogy maximálisan kiszolgáljuk a hallgatóinkat és megőrizzük piacvezető státuszunkat, így ha akarnánk se lenne időnk arra, hogy különféle pletykákkal foglalkozzunk vagy azt latolgassuk, hogy mi lenne, ha… Mi a jól bevált taktikánk mentén haladunk, többekkel ellentétben mi próbálunk csak a saját rádiónkra fókuszálni, és azt építeni
– mondta Radu Morar.
Vitatott, korrekt dolog-e a kereskedelmivé átminősítés
A Médiatanácstól ezzel kapcsolatban épp nemrég kaptunk választ (bővebben erről a válaszról hamarosan egy másik cikkben írunk). A testületnél azt mondták, hogy amikor meghirdették a közösségi rádiós szegedi frekvenciát 2010-ben, már akkor beárazták azt, és az azóta bekövetkezett inflációval felszorozták az akkori értékét. Konkrét összeget viszont nem említettek, holott az kiemelten közérdekű adat, mivel a bíróság korábban megállapította, hogy értékes állami közvagyonról van szó.
Iparági szakértők szerint egyébként egy frekvencia pillanatnyi piaci árát nem biztos, hogy tisztességesen lehet beárazni a Médiatanács által használt módszerrel, hiszen a frekvencia aktuális árát különböző piaci mozgások, tendenciák, politikai és gazdasági jövőre vonatkozó várakozások, spekulációk, illetve az arra való igény, pillanatnyi kereslet határozza meg, ez pedig 2010 óta jelentősen változhatott, különös tekintettel az időközben teljesen eldurvult hazai rádiós frekvenciaháborúra.
Az általunk ugyancsak megkérdezett Polyák Gábor médiajogász egyébként ehhez azt tette hozzá, hogy a médiatörvényben ő nem is lát olyan passzust, ami alapján egy rádió médiaszolgáltatója kezdeményezhetné a kereskedelmi rádióvá történő átminősítését, ha korábban közösségi frekvencián szerzett jogosultságot, a törvényben mindössze arról van szó a jogász szerint, hogy a Médiatanács visszavonhatja a frekvencia közösségi jellegét, ha a rádió nem teljesítette a közösségi használat feltételeit, például megszegte a reklámszabályozást. Polyák azt is állítja, hogy Szeged esetében ugyancsak megkérdőjelezhető, hogy jogszerűen történt-e a hálózatba kapcsolódás engedélyezése a kereskedelmivé történt átminősítés után, mivel a hálózatba kapcsolódásnál ez a rész szerepel a médiatörvényben:
Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás, (…) e) ha a hálózatba kapcsolódás következtében a médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában tett eredeti vállalásaitól jelentősen eltérne.
Márpedig Polyák szerint ez alapján egy közösségi rádióként pályázó esetében a Rádió 1-es hálózat biztosan jogsértő, mivel a jogszabály pályázati vállalást említ, nem a szerződésest, és a pályázati vállalást utólag nem lehet módosítani.
Kérdeztük erről a Médiatanácsot, hogy ők milyen jogszabályi hivatkozás alapján jártak el Szegeden. Ha erre válasz érkezik, arról később természetesen beszámolunk.
Rádió 1: nincs terv még egy budapesti frekvenciára
Felhívtuk Hauk Zoltánt, a Radio Plus Kft. kereskedelmi igazgatóját (aki egyben a néhány hete felvásárolt debreceni Best FM-et működtető Kredit Holding Kft.-nek társügyvezetője is), hogy arról érdeklődjünk, hogy van-e a Radio Plusnak, illetve érdekeltségeinek olyan terve, hogy Budapesten a meglévő Rádió 1-es mellett még egy további rádiót működtessen, és azon retrorádiót működtessen, mivel a Rádió Q eddigi közösségi (99,5 MHz-es) frekvenciáját emlegetik az iparágban ez ügyben lehetséges célpontként. Hauk azonban, miután meghallotta kérdéseinket, a vállalat sajtósához irányított bennünket, aki a kollégáival történő egyeztetés után azt a választ adta a Radio Plus Kft. nevében, hogy
A Radio Plus Kft.-nek nincs terve arra vonatkozóan, hogy Budapesten a meglévő Rádió 1-es mellett még egy további frekvenciát szerezzen.
A többi kormányközeli szereplő szándékairól egyelőre nem sokat tudni
Megpróbáltuk egyébként a sokak által máig Andy Vajna elkötelezettjeként emlegetett Bakai Mátyást is megkérdezni, aki néhány héttel ezelőttig a Rádió 1 ügyvezetője volt, nemrég azonban átült a Hold Reklám Kft.-hez, mely másodmagával elindult az országos kereskedelmi rádiós pályázaton is, és ehhez Mészáros Lőrinc MKB Bankjától kapott segítséget, de Bakai telefonját hiába hívtuk több órán át, e-mailben átküldött kérdéseinkre pedig egyelőre nem reagált, így a Hold esetleges terveiről egyelőre nem sokat tudunk, leszámítva, hogy levédték a Pop FM és Pop Rádió védjegyeket, és versenybe szálltak a Class FM egykori frekvenciájáért. Ha viszont megnyernék az országos frekvenciát, helyi, pláne közösségi rádiót ez a cég biztos nem működtethetne.
Szóba jöhető kormányközeli rádiós cégből azonban szép számban akad még. Ott van például a felcsúti Mészáros Lőrinc, akiről tegnap derült ki, hogy a Part FM-en kívül bevásárolta magát a Gong Rádióba is a Talentis Group nevű cégén keresztül, aztán Belénessy Csaba, aki épp a héten nyert ismét rádiófrekvenciát Andy Vajnával hálózatba kapcsolódva, ezúttal Dunaújvárosban, és ott van az Andy Vajna ügyvédjei tulajdonolta LB Rádió Kft. is, mely már több hajdúsági frekvenciára is eredményesen pályázott, és hálózatba kapcsolódva üzemelteti rádióit a Rádió 1-el.
Az ügy fejleményeire később még visszatérünk.
Kiemelt kép: Thinkstock
