A TV2 csoport a nemrégiben megrendezett Media Hungary 2016 konferencián rengeteg új tematikus csatorna indítását jelentette be, bár arról is beszámoltunk, hogy nincs is már nekik szabad kapacitás a műsorterjesztőknél. mindenesetre az indítandó csatornák között van egy Mozi+ nevű is, amely filmeket sugározna. Az önök egyik csatornáján, a Filmboxon szintén mozifilmek láthatók. Nagy versenyre készül az SPI a filmügyi kormánybiztos mozicsatornájával?

Nem készülünk versenyre, mivel a FilmBox Premium csatorna reklámok és megszakítás nélkül független európai stúdiók, valamint nagy, amerikai stúdiók alkotásait sugározza. A TV2 esetében reklámokkal és szponzorüzenetekkel rendszeresen megszakított csatornáról beszélünk, ráadásul a tartalmat még nem közölték hivatalosan, így nem tudni, hogy egészen pontosan milyen mozicsatornáról van szó. Óriási különbségek vannak mozicsatorna és mozicsatorna között is. Ha például csak a FilmBox Premium Csomagot, tehát a Filmbox Premiumot, FilmBox Extra HD-t, Filmbox Plusot és Filmbox Familyt, valamint az HBO csatornákat vesszük alapul, itt is jelentős differencia van a tartalomban.

A jogalkotó nemrégiben lehetővé tette, hogy az RTL Klub és a TV2 kábeldíjat kérjen a kábelszolgáltatóktól, illetve ezáltal közvetetten a nézőktől. Ez a műsorterjesztők szerint dráguláshoz vezethet. Érintheti ez a lépés az olyan tematikus kábelcsatornákat is mint például a Filmbox?

Alapvetően nem, mivel a FilmBox prémiumszolgáltatást értékesít és más az üzleti modell is, mint a standard kábelcsatornák esetében.

A Filmbox számára a filmekre specializálódott Netflix sem konkurens?

Sose lesz a konkurenciánk a Netflix, ugyanúgy, ahogy az HBO sem, mivel fajsúlyát tekintve egyszerűen nem összehasonlítható ez a három vállalkozás. Van egy befektetési és van egy jogi oldala is annak, hogy miért nem tudjuk duplikálni ezeket a csatornákat. Az invesztment persze csak döntés kérdése, mi szerint akarok-e annyi pénzt belerakni egy üzletbe, hogy azt felépítsem, duplikáljam, és egy fejletlen piacon elkezdjek versenyezni. A jogi kérdés viszont az, hogy van-e ehhez tartalmam, amivel én egy ilyen szolgáltatást fel tudok építeni. Tudni kell, hogy ha egyszer egy filmet eladtak a Netflixnek vagy akárki másnak, akkor azt addig más piaci szereplő, ugyanabban az időszakban már nem tudja megvenni. Miért nem érhető el például Magyarországon a Netflixen a House of Cards? Azért, mert már eladták idehaza az AXN-nek. Így a Netflix erről egyelőre lemarad, hiszen nincs korlátlanul felvásárolható film vagy tartalom. A mi üzleti megfontolásunk egyébként teljesen más, mint a Netflixszé, hiszen mi lineáris szolgáltató vagyunk. A Netflixnek viszont velünk ellentétben nincs lineáris biznisze, csak online videotékájuk, de teljesen más a fókuszuk.

Amikor a Netflix megjelent Magyarországon is, akkor az SPI-nál nem is gondolkodtak valamilyen válaszlépésen, nem volt szükség újratervezésre? Hiszen önöknek is van egy Filmbox Live nevű digitális szolgáltatásuk.

Logikátlan lett volna válaszcsapást mérni, hiszen ez olyan lenne, mintha a zsömlegyártók a kakaóscsiga-gyártókkal harcolnának. Mindkettő pékárú, de teljesen más funkciót töltenek be. Azzal, hogy ők bejöttek Magyarországra, alapvetően annyi történt, hogy elkezdték edukálni a lakosságot az SVoD szolgáltatásokat illetően. Az emberek jelentős részének ugyanis fogalma sem volt, hogy van ilyen. Elkezdték megismerni ezt az irányt, ami nekünk is jó, mert azt tudjuk mondani, hogy a mi szolgáltatásunk is ilyen, de egyharmadába vagy egynegyedébe kerül, ezért érdemes kipróbálni. Illetve, ahogy említettem, mi lineáris modellben működünk, ezért a mi online szolgáltatásunknak, a Filmbox Live-nak is alapvetően az a feladata, hogy egy kiterjesztett, hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtson az előfizetők számára. A Netflix viszont a 30 nap ingyenességet követően számottevő bevételre számít a havidíjakból. Ezen felül a Netflix filmtartalma Magyarországon körülbelül az egytizede annak, mint ami az Egyesült Államokban elérhető, ráadásul a tartalmak nem magyar nyelvűek Ezzel ellentétben nálunk csak szinkronizált, lokalizált tartalmak láthatóak a Filmbox Live-on, mivel tudjuk, hogy a magyar nézők jelentős része ezt igényli. Érdekesség, hogy például a román felhasználók számára szinte elképzelhetetlen az, hogy szinkron legyen, mert ők pont a feliratokat szeretik, míg a lengyel piacon a hangalámondás jellemző. Ha Magyarországon valaki ilyesmivel próbálkozna egy moziban, valószínűleg botrány lenne belőle az előadás harmadik perce után, ahogyan egy női szoprán magyarázná, hogy épp mit csinál Luke Skywalker a filmben. Olvastam nemrégiben egy felmérést arról, hogy a magyar lakosság alig képes idegen nyelven filmet, sorozatot nézni. Ilyen piacon nehéz dolga lesz a Netflixnek.

Néha azért szívesen megnéznék egy filmet a Filmboxon eredeti hanggal, magyar feliratozással, hiszen ez nyelvgyakorlásra is kiváló. Erre miért nincsen lehetőség?

Műszakilag nem tudjuk ezt megoldani, ugyanis közös képet használunk a különböző hangmutációjú csatornákhoz. Így, ha magyar feliratot tennénk az adásra, akkor azt Csehországban is olvasniuk kéne.

A Filmbox Live voltaképpen egy applikáció. Mennyire van létjogosultsága annak, hogy az emberek táblagépről, mobilról nézzenek filmeket, mennyire gyakori ez?

Szerintem abszolút van ennek létjogosultsága. Korcsoport- és helyzetfüggő, hogy ki milyen eszközt használ. A fiatalabbak főleg okostelefont használnak, táblagépet jellemzően már a 30-asok engedhetnek meg maguknak. A fiatalok ezenkívül még PC-vel vagy laptoppal is rendelkeznek jelentős arányban, az okostévé pedig az idősebbek kedvelt eszköze.

Magyarországon meglehetősen kis létszámmal képviselteti magát az SPI. Hogyan tudnak ennek ellenére működni?

Pintér Kathrin az ügyvezetőnk, továbbá Nyeste Attila felel a magyarországi értékesítésért, én pedig a közép-európai régió több országért is felelek. Ettől függetlenül, helyileg én is Budapesten vagyok, és innen látom el ezt a regionális feladatot.

Akkor jól gondolom, hogy a szinkront, a műsorok kijátszását nem idehaza intézik?

Ez csak úgy néz ki, mintha kevesen lennénk, de mögöttünk Lengyelországban egy gyakorlatilag 250 fős cég áll, amely a szinkrontól a technikán, például a play outon át, a pénzügyön, jogon, kontrollingon keresztül sok mindent átfog, tehát minden olyan területet, ami egy nagyvállalatnál megtalálható. Ez a cég a Kino Polska, amely a magyar SPI leányvállalatnak is a tulajdonosa. Az adás is onnan, különböző platformokon, műholdon és interneten keresztül jut Lengyelországból a nézőkhöz.

Mekkora elérése van Magyarországon az SPI csatornáinak?

Van olyan csatornánk, amelyik a családi csomagban szerepel és van olyan, amelyik a prémium csomagban, ezért ezeknek más-más az elérése. A fő fókuszunk a prémium csomag értékesítése, erről viszont nem mondhatok számot, ugyanúgy, ahogy azt más prémium szolgáltatók sem tehetik. Annyit viszont el tudok mondani, hogy Magyarországon egy év alatt három és félszeresésére tudtuk növelni a prémium előfizetők számát, vagyis nagyon dinamikus a növekedés. A jelenlegi előfizetési díjunk mellett nagyon jó üzlet ez mindenkinek: jó üzlet az előfizetőnek, mert négy prémium csatornát, illetve Filmbox Live-ot is kap egy fél mozijegy áráért. De jó a szolgáltatónak is, mert olyan szolgáltatást is el tud adni, amelynek révén addicionális bevételekre is szert tesz.

Az árbevétel szempontjából egyébként fontos, hogy Magyarországon ugyan a tévé a core business, a fő bevételi láb, de az SPI International egy filmforgalmazó cég, amely mozi és tévé, film jogokat is vásárol, illetve azokkal kereskedik. Ez azt jelenti, hogy kiszolgálunk televíziós csatornákat és mozikat is a régióban, illetve van részesedésünk egy DVD-forgalmazó cégben is.

Mennyire viselte meg az SPI-t a válság?

Mi pont a válság kirobbanásakor, 2008-ban léptünk be a piacra, pár hónappal a Lehman Brothers összedőlése előtt, így ez a kérdés nehezen értelmezhető. Egyébként én 2014 tavaszán csatlakoztam a céghez, és azóta nagyon gyorsan és dinamikusan növekszünk. Azt gondolom, hogy mi pont nyertesei vagyunk a piacnak, miközben látjuk azt is, hogy körülöttünk mi van és nem olyan rózsás a helyzet.

A Filmboxról már sokat beszéltünk, de úgy tudom, ennél jóval bővebb az SPI kínálata Magyarországon, például még szexcsatornáik is vannak.

Igen, jó sok csatornánk van, szám szerint tizenegy, de ahogyan említettem, a fókusz a prémium csomag értékesítésén van. Az adott csomagban lévő csatornaszám attól függ, hogy melyik kábel- vagy műholdas szolgáltatóról beszélünk, illetve mire képes a technikájuk: egy csomagba 3, 4 vagy akár 5 csatornát is bele tudunk tenni. A Filmbox Prémium a zászlóshajónk, mellette pedig a Filmbox Extra HD, ami egy szintén önállóan szerkesztett, tehát nem ismétlő csatorna. Aztán szintén a prémium csomagban található meg a Filmbox Plus és a Filmbox Family. Ezek mellett van a Docubox, a Fightbox, a Fast&Fun, és az ön által említett Erox szoftpornó és az Eroxxx hardcore felnőtt csatorna, de ezenkívül elérhető még 360 Tune néven zenei csatornánk, illetve van egy divatcsatornánk is Fashionbox néven.

Hány szolgáltatónál érhetők el az SPI csatornái Magyarországon?

Gyakorlatilag minden jelentős, közepes és nagy szolgáltatónál – kivéve a Digikábelt – elérhetők vagyunk. Reményeink szerint az idei év negyedik negyedévében a Digikábelen is megjelennek a csatornáink, a Digi műholdas, úgynevezett DTH platformján pedig most is fent vagyunk.

A napokban kódolatlanul is elérhetőek voltak a Filmbox csatornái a Telenor MyTV applikációban. Mennyire jellemző, hogy ebből az applikációból nézik az emberek a filmcsatornákat?

Most már két éve annak, hogy bent vagyunk a MyTV-n. A promóciónak kettős célja van: az egyik, hogy minél jobban megismerjék a márkanevet, a másik pedig az, hogy ezekből a nézőkből utána előfizető legyen. Stratégiánk lényeges pontja, hogy minél több helyen legyünk jelen, ennek érdekében nagyon sok partnerrel, operátorral működünk együtt, ezek közül az egyik a Telenor. Az, hogy most éppen ott van nyitva a termékünk, egy dolog, de egyébként például a PR Telekomnál is lesz egy nyílt hétvégénk, szóval folyamatosan nyitunk mindenhol: vagy lineáris csatornákat, vagy non-lineáris csatornát. A kedvenc promóciós együttműködésem egyébként a Don Pepe pizzeriával van. Kathrin kolléganőmnek volt az ötlete, hogy aki pizzát rendel, az feltehetőleg filmrajongó, ezért kitaláltuk, hogy a rendelésekhez egyhetes voucher kódot biztosítunk. A pizzát vásárlók így kipróbálhatták a Live-ot, ingyenesen nézhették a tartalmainkat, és ha tetszett nekik, akkor elő tudtak fizetni rá. Ez a promóció olyannyira sikeres volt, hogy 50 százalék fölött volt a voucher beváltási aránya, ami óriási szám. Ezek szerint tényleg elmondhatjuk, hogy aki pizzát eszik, az szereti a filmeket.

Egy pillanatra még maradnék a kódolatlan napoknál, hiszen nagyon sok ilyen kezdeményezés van mostanában más televíziócsatornák és a legkülönbözőbb szolgáltatóknál, mi is rendszeresen hírt adunk ezekről. Ezek az ingyenes napok mennyire szoktak beválni, milyen arányban lesz az ingyenes időszak után előfizető a nézőkből?

Nagyon jók ezek, ezért is használja mindenki, mivel nagyon gyorsan, nagyon széles réteget lehet elérni. A sikeresség persze azon is múlik, hogy utána milyen értékesítést teszünk mögé. Különböző értékesítési technikák léteznek, amivel el lehet adni a terméket és előfizetőt lehet generálni, de alapvetően nagyon sikeresek, jól működnek.

Készült nemrégiben egy saját felmérésük a Netflix témakörről az önök nézői körében. Hogyan értékeli az adatokat?

Azt hittük, hogy esetleg nagyon meg fogunk lepődni, de nem ez történt. Inkább azon lepődtünk meg, hogy nem lepődtünk meg. Nézegettem több más kutatást is, és szinte mindenki ugyanarra jutott, hogy nagy csodák nem történtek az elmúlt két évben sem a célcsoport eszközhasználatában. Vagyis ugyan a legfiatalabbak nem annyira tévések, de a 30 és 50 év közötti korosztálynak – amely már szintén az internetbe nőtt bele és fontosak számára a kütyük – van lineáris előfizetése is. A harmadik nagy réteg az 50 év felettiek, akik számára nem kényelmes az egyéb eszközhasználat, ezért maradnak a lineáris tartalomszolgáltatásnál. Legfeljebb egy set-top boxot is használnak, amelyen egy egyszerűen használható SVoD szolgáltatást vehet igénybe, mondjuk a UPC-nél, de egyelőre ez a tábor nem lesz Netflix, HBO GO vagy Filmbox Live előfizető.

Egyébként nagyon szeretnék majd egyszer egy árkutatást is látni erre vonatkozólag, mert minden kutatás az OTT fogyasztásról szól. Mindegyiknek az a vége, hogy mit szeretne a felhasználó: nagy sávszélességet, biztos letöltést, friss, nagyon jó és szinte korlátlan tartalmat ingyen. Ez érthető és jó, de akkor miért nem elvárás mondjuk a Mercedesszel szemben is, hogy legyen nagy, gyors, nagyon kényelmes, ne fogyasszon sokat és ingyen legyen? Ez valószínűleg az internet egyenlő ingyenesség téveszméjével függ össze. A Netflix megjelenése azért jó, mert az ő vehemenciájával és ő piaci súlyával tudja sulykolni, hogy az egy hónapospróbaidő után fizetni kell a szolgáltatásért, mert ennek ez az ára, elvégre a filmek előállítása pénzbe kerül, fizetni kell a filmstúdióknak, a színészeknek. Ezért egy olyan kutatást is szívesen látnék, amelyből kiderül, hogy mi az a pénzösszeg, amit hajlandóak az emberek megfizetni, hogy korlátlanul nézzenek mozgóképes tartalmat.

Milyen fejlesztésekre készül a következő időszakban a Filmbox/SPI?

Alapvetően két nagy irányt kell meghatároznunk, az egyik tartalomfejlesztés, a másik pedig a technológiai. A technológiai fejlesztés folyamatos, akárhányszor valamilyen új eszköz jelenik meg, automatikusan és nagyon gyorsan reagálunk, így gyakorlatilag ma minden elérhető eszközre van applikációnk, és ezt folyamatosan frissítjük. A tartalom-fejlesztésnek két gátja van. Az egyik anyagi jellegű, vagyis hogy mi az az összeg, amit még tartalomfejlesztésre tudunk fordítani, a másik pedig jogi, vagyis az, hogy éppen milyen tartalmak érhetők el az adott régióra vagy országra vetítve. Magyarországon is lehetett látni a nagy ugrásokat, amiket teszünk, például most már Disney és Universal tartalmak is elérhetőek a kínálatban. Ezek a tárgyalások folyamatosak a régióban. Ahol erősítenünk kell a jövőben, az a lokális tartalmak területe, vagyis hogy Magyarországon saját gyártásban készülő tartalmakat kínáljunk. De ugyanilyen elvárás fogalmazódik meg Csehországban és Romániában is. Ezenkívül szerintem sorozatokban kell még erősítenünk a konkurenciához képest. Ezzel kapcsolatban hamarosan várhatóan fontos bejelentést is fogunk tenni a közeljövőben.

Egyébként bevett gyakorlat, hogy a filmpremierekre moziban kerül sor, majd jóval később jelennek meg a tartalmak tévében. Van arra esély, hogy ez legalább alkalomszerűen megváltozzon?

Amíg ennyire költséges egy mozifilm gyártása, addig úgy gondolom, hogy ez így marad. Nyilván az amerikai stúdiók minél több bőrt próbálnak lehúzni, de a legfontosabb még mindig a mozi. Ha a mozi nem hossza vissza a befektetett költséget, akkor azzal már baj van. Igazság szerint az az ideális, ha a profitot már a mozi megtermeli, ez az első ablak. Utána nyílik meg a DVD és BlueRay. Szerintem itt lesz majd érdekes, hogyha gyorsul a folyamat, hogyha ha ez valahogyan kiesik, vagy más eszköz lesz helyette. Nem lehet tudni, hiszen a DVD és a Blueray üzlet borzasztóan elesett, de azért még tartják magukat. A harmadik ablak a prémium kábeltévé, amivel mi is foglalkozunk, majd utána nyílik a negyedik ablak, a nagy kereskedelmi tévék jogvásárlásai, de van, hogy csak 3 év után kapják meg a lehetőséget. Csak ezután következik a következő ablak: a hagyományos kábelcsatornák, az AXN, a Film+ és a társai, amelyeknek négy-öt éves filmeket adnak el. Talán ez gyorsul fel, tehát az ablakok egyre rövidebbek lesznek, mondjuk például, hogy a mozi csak egy-másfél hónapig adja a filmet. Régen volt, hogy a Blueray és a DVD még egy év volt, de most már csak hónapokról beszélünk és már ott van nálunk a film. Ilyen szempontból gyorsult tehát, de látszik, hogy mindegyik árbevételi forrást igyekeznek megfogni a stúdiók.

A különböző innovatív technológiák, a 4K és a 3D a filmek esetében különösen jó lehetne. Mikor lesznek ilyen tartalmak nagyobb számban?

Nekünk vannak már 4K tartalmaink, nagy mozifilmek is. Van natív és upscale tartalom is 4K-ból. Én a 4K-nak jelenleg ott látom a szűkösségét, hogy borzasztó nagy a sávszélesség igénye, tehát még az upscale tartalomnál is legalább 10 megabites kapcsolatra van szükség, és ugyan manapság az átlagos sávszélesség már efölött (20 megabit) körül van a nagyvárosokban, de erre senki sem vállal garanciát. Nekem például elvben 30 megás kapcsolatom van, de rendszeresen 4,5-re esik a sebesség, és hiába reklamálok. A gond tehát az, hogy ameddig nincs megbízható sávszélesség, addig nem fogják tudni nézni a 4K-t. A másik probléma, hogy ha műholdon keresztül szeretnék nézni a 4K tartalmat, akkor elképesztő transzponderkapacitást igényel a 4K-s sávszélesség. Ekkor rögtön eljutnánk oda, hogy legyen minimum 100 ezer előfizető Magyarországon és minimum 20 ezer forintot fizessenek havonta a 4K tartalmakért. Tehát ugyanazt látom itt, mint annak idején a HD-nél, hozzátéve, hogy még a HD sem minden csomagban érhető el, mert a HD-nak is nagy a sávszélesség-igénye, akár kábelről, IPTV-ről vagy műholdról beszélünk. Ameddig ez nincsen megoldva, nehéz lesz továbblépni az ügyben. Most ott tartunk tehát, hogy a 4K ugyan nagyon trendi és egyre több tévé támogatja, de még kevés a valódi 4K tartalom. Az a nagy kérdés szerintem, hogy valódi igényről beszélünk-e. Nekem egyelőre, magánemberként, még vannak kérdőjelek a 4K kapcsán, de mint cég mégis igyekszünk ott lenni, hogy azonnal lekövessük a technológiai újdonságokat.

Regionális vezetőként hogy látja, mennyiben tér el a magyar piac a többi országhoz képest?

Nagyon jelentős eltérések nincsenek, alapvetően homogén a piac, de persze vannak azért kisebb-nagyobb különbségek. Ezért is vásárolunk alapvetően eltérő tartalmakat a különböző országbeli csatornáink számára, bár vannak olyan műsorok, amelyek mindenütt elérhetők. A különbségek fogyasztói oldalról érezhetők, többet, kevesebbet használják, több vagy kevesebb előfizető van, magasabb vagy alacsonyabb áron lehet értékesíteni a szolgáltatást. Eltérések ezenkívül a piaci szereplők viszonyában vannak és, hogy ki mennyire érzi fontosnak ezt a terméket. Magyarországon például kedvező, hogy a szolgáltatókkal – például az Antenna Hungáriával, a Vidanettel, az Invitellel – könnyen tudunk tárgyalni termékbevezetésekről, nem kell hosszan magyarázni, győzködni őket, hogy az miért jó nekik.