Egyre nagyobb anyagi veszteségeket okoz a digitális világban tevékenykedő médiavállalatoknak, hogy napról napra több felhasználó használ valamilyen adblockert, vagyis olyan megoldást, amellyel kiiktathatják a reklámokat. A reklámblokkolás okozta veszteségek miatt a kiadóvállalatok folyamatosan azon törik a fejüket, hogy mit is tehetnének a jelenség megállítása érdekében, hiszen ahogy egyre több felhasználó iktatja ki a hirdetések megjelenítését, úgy válik egyre inkább finanszírozhatatlanná a tartalomszolgáltatás ingyenes mivolta.
Letiltod a reklámot? Nem kapsz tartalmat!
A Forbes Media azon cégek egyike, amely radikálisabban is fellép a jelenség ellen. Nem véletlenül, hiszen a Forbes-honlap látogatóinak 13 százaléka használ reklámblokkolót. Digiday körképéből, amely több más, a digitális piacon jelenlévő céget is kifaggatott a reklámtiltásra adott stratégiájáról.
Úgy tűnik, a taktika részben sikeres volt, ugyanis a felhasználók 44 százaléka végül eleget tett a kiadó kérésének és kikapcsolta a reklámblokkolót. Vagyis eszerint, ha a felhasználókkal megértetik, hogy miért fontos a reklám a médiavállalatoknak, és még némi nyomatékot is kap a dolog, akkor el lehet érni némi sikert – vonhatjuk le a következtetést aJavítják a felhasználói élményt
A cikkből az is kiderül, hogy a Huffington Postnál főleg a felhasználói élmény javításával reagálnak a reklámblokkolás jelenségére, vagyis megpróbálják elhárítani azon okokat, ami miatt a látogatókat zavarhatják a reklámok. Náluk a stratégia része a natív hirdetések megjelenítése is, de ezeket jól láthatóan megjelölik, így a felhasználó tisztában van vele, hogy fizetett tartalmat olvas. Emellett anyavállalatuk, az AOL tapasztalatait is felhasználva igyekeznek kiiktatni az elégedetlenséget okozó, magyarán kifejezetten idegesítő hirdetéseket.
Nem adják a felhasználók az adataikat
Nyilván a testre szabott hirdetések lennének a legkevésbé zavaróak, de mindez azonban nem egyszerű, hiszen mint Kirsten Cieslar, a Huffington Post globális stratégiai és fejlesztési ügyekért felelős menedzsere mondta, a felhasználók nem akarják megosztani a személyes adataikat, nem akarják feladni a privacy-jüket a jobb felhasználói élményért cserébe.
Ha ez igaz, lehet, hogy azért, mert nem tekintik igazi értéknek, amit kapnak az adataikért cserébe. Legalábbis a Pew Research Center egyik nemrégiben publikált tanulmánya, amely 461 amerikai felnőtt, valamint 80 ember 9 online fókuszcsoportos megkérdezésével készült, azt találta, hogy számtalan ok miatt az amerikaiak nem szeretnek megadni adatokat saját magukról, még akkor sem, ha ezért cserébe kapnak valamit, de mindez azonban nagyban függ attól, hogy mit kapnak ellentételezésként. A felhasználók idegenkedésének oka, hogy tartanak az afféle kellemetlenségektől mint a spam, az adatokkal való visszaélés, vagy az ügyfélprofilozás. A hűségkártyáért és más ingyenes, például social media szolgáltatásokért mégis készek megadni bizonyos adatokat önmagukról.
Megfizettetik a tartalmat
Egy másik digitális médiavállalatnál, a Slate-nél egyébként más fajta módszert vetettek be. Ők a hirdetésblokkolót használó olvasóknak prémium tagságot kínálnak fel, amelynek lényege, hogy ha fizetnek a szolgáltatásért, akkor nem kell reklámokat nézniük. Vagyis a kieső reklámbevételeket az olvasók finanszírozzák. David Stern, a Slate termékfejlesztési igazgatója elárulta a Digidaynek, hogy a közönségük körében az iparági átlagnak megfelelő mértékben terjedt el a reklámblokkolók használata. Ennek mértékét a PageFair 15 százalékra becsüli. A Slate emellett fokozottan törekszik a zavaró hirdetések kiiktatására is, vagyis némiképp hasonlóan járnak el mint a Huffington Postnál.
Új dizájnnal válaszoltak a reklámblokkolásra
A pénzügyi információkat közlő Bloombergnél is sokat dolgoztak a hirdetésekkel kapcsolatos tapasztalatok javításán. Így például a sok és túlságosan tolakodó reklám helyett olyan letisztultabb dizájnra váltottak, ahol kevesebb az animáció a reklámok között, nincsenek nagybetűs, üvöltő reklámok és így tovább. A cégnél most pedig aktívan figyelik a statisztikákat, például az oldalon töltött idő alakulását, vagy hogy hány embert érnek el a hirdetések.
Chris Briseno, a Bloomberg LP digitális kreatív igazgatója a stratégia lényegét úgy foglalta össze, hogy a legtöbb hirdetés kiabál, ők viszont ennek az ellenkezőjében hisznek, és épp azzal igyekeznek kitűnni, hogy náluk az ilyesmi nem megengedett.