Kultúra ismeretlen budapest

Egy lépéssel közelebb kerülhet az eredeti arcához a magyar modern építészet mellőzött csillaga

Varga Jennifer / 24.hu
Rákóczi út 18. műemléképület bejárás 2024. január 22-én.
Varga Jennifer / 24.hu
Rákóczi út 18. műemléképület bejárás 2024. január 22-én.
Az Erzsébetvárosi Bank otthonaként megépült bér- és irodaházat az elmúlt száztíz évben számos alkalommal átalakították – ezek egy részét tüntetné el egy rövidesen induló felújítás.

A pesti belváros tele van szem előtt lévő, sokak számára mégis ismeretlen építészeti csodákkal: nem kivétel ez alól a jó részén szinte élhetetlen városi autópályává vált Rákóczi út sem, ahol ma szerencsétlen esetben akár három felüljáróval is találkozhatnánk.

A másfél kilométeren át egymást követő épületeket a legtöbben egyáltalán nem ismerik, hiszen a dübörgő forgalom zajában az embernek nincs igazán kedve ahhoz, hogy a szükségesnél akár csak egy pillanattal is többet sétáljon a járdákon. Ez nyilvánvalóan hiba, hiszen a zárva tartó üzlethelyiségekkel tarkított házak sorában lapul például a modern magyar építészet egyik első oszlopa, a Budapest-Erzsébetvárosi Bank központjaként, illetve bérházaként született 18. számú lakóház, ami elegáns vonalaival és díszeivel ma is vonzza a szemet:

Varga Jennifer / 24.hu

A mára a tömb fontos tagjává vált óriásnak persze nem volt könnyű a beilleszkedés: a századfordulón tucatszámra születő pénzintézetek egyikeként létrejött Erzsébetvárosi Bank 1907-ben kaparintotta meg a telken álló, Budapesttel egyidős háromemeletes sarokházat, hogy a helyén saját székházát, illetve a havi fix bevételt hozó lakások egy csoportját építtesse fel.

Az ország első nagy áruháztüzét látott, nevét II. Rákóczi Ferenc maradványainak hazaszállítása után felvevő, a fejedelem szobra által szemmel tartott útvonalon elátkozott telket, szecessziós palotát, régi szépségüket már alig mutató bérházakat, illetve századfordulós szlovák evangélikus templomot is találunk, nyitányát pedig akár egy felhőkarcoló vagy egy díszes kapu is uralhatná.

Az 1911 tavaszán kiírt tervpályázatra végül húsz terv érkezett, közülük pedig a fájdalmasan korán elhunyt Lajta Béláé (1873–1920) bizonyult a legjobbnak. Az akkorra már számos fontos, ma is látható munkát – többek közt síremlékeket, a ma a Mozgásjavító Általános Iskolának otthont adó első Vakok Intézete épületét, a fővárosi zsidóság ma az Idegsebészeti Klinika által használt egykori szeretetházát, a Vas utcai iskolát, valamint a jelenleg Új Színházként ismert Parisiana Mulatót is – jegyző mérnök semmit sem bízott a véletlenre, hiszen egy gazdagon díszített homlokzatot fordított az ezen a szakaszon már sűrűn beépült utca felé:

Bor Ferenc művészettörténész építéstörténeti dokumentációjából

A németországi Göslar Lajta által is meglátogatott (saját képei ezekről itt láthatók) több épületéből táplálkozó, az 1528 óta álló Mönchehaus kapuzatával, valamint a bécsi építészet zsenije, a tervező által jól ismert Adolf Loos (1870–1933) ma csak Looshausként emlegetett premodern saroképületével egyértelmű hasonlóságot mutató épület végül nem ezzel az arccal vált valósággá, az 1911 őszén elindult építés után a bank ugyanis érezte, hogy nem lesz elegendő pénze az ambiciózus rajzok megvalósítására.

Az építész 1912 nyarára kétszer is módosított a terveken, csökkentve és finomítva a díszítményeket, ezek azonban semmit sem változtattak a lényegen: az alsó szinteken

üzlethelyiségek, valamint az irodák és a pénztárterem, felette pedig négy emeletnyi lakás, illetve a kiszolgáló helyiségeket rejtő legfelső szint kapott helyet.

Thomas Ledl / Wikimedia Commons A Looshaus mai arca.

A város felé mutatott arc eközben persze gyökeresen átrajzolódott, a gazdagon díszített pilléreket

  • a Rákóczi út felé ugyanis tíz méter magas, hosszanti barázdákkal tagolt (kannelúrázott), vájatolt oszloptörzsek váltották,
  • a lakószintek tagolása ugyanazon az oldalon vertikálisról horizontálisra változott, középső öt ablaktengelye közt stilizált magyaros kerámiadíszek tűntek fel,
  • a manzárdtetőt egy, a homlokzat síkjától visszaugratott, szintén díszekkel borított tetőszint váltotta fel,
  • a két alárendelt homlokzat szimpla téglaburkolatot kapott.
Varga Jennifer / 24.hu

A projekt jogi oldalról sem indult zökkenőmentesen, a tervek ugyanis

több szempontból is túllépték az építési szabályzatban meghatározott maximális értékeket.

A problémát a bank vezérigazgatói székben ülő Ehrlich G. Gusztáv (aki a már említett zsidó szeretetotthon építőbizottságának elnökeként, illetve a Pesti Izraelita Hitközség elnökhelyetteseként jól ismerte az építészt) befolyásos városatya lévén végül sikeresen áthidalta – írta a ház építéstörténeti dokumentációjában Bor Ferenc művészettörténész.

Az 1912 novemberében elkészült sarokház átadása után nem aratott osztatlan sikert a művészeti életben – A Lakás (1912/9-10.) névtelen szerzője például egy hosszú bekezdést szentelt neki, amiben nem csak a Rákóczi úti „szörnyépítkezések” egyik tagjaként mutatja be, de egy kínos viccekkel teli gondolatmenetben hozzátette:

Ez a ház most épül, ugynevezett becsületes ház, mert anyagot tényleg nem hazudik, a legvörösebb ház a Rákóczi-uton, sőt, egész Budapesten, mintha nemcsak önmaga miatt, hanem a Rákóczi-ut valamennyi ház-ujszülöttéért pirulna. A házat Lajtha Béla tervezte, akinek most iskolai építkezései nyomán annyi vörös téglája maradt, hogy sietve hatemeletre rakta őket. Nagyszerü egy ház ez. A kinaiak ennek a nyomán építették ötezer és néhány év előtt a kínai falat, amelyhez, mint ismeretes, a rettenetes ciklonkövekből, rabszolgákkal hordatott hatalmas várkaput szintén Lajtha Béla építette – vasutcai iskola bejárataként. Ilyen és hasonló tréfák után nem csodálkozunk, hogy a Rákóczi-uti nagy vörösén lőrések szimbolizálják az ablakokat, vörös cementkő-léniák különítik el az emeleteket és zöld vakolat-falak álpatinájával tagadják el a hatodik emeletet. Szerencséje ennek a háznak, hogy nincsen teteje. Mert ennek tényleg nincsen teteje.

A tizenhárom hónapos munkával valóra vált palotáról a velencei Palazzo Ducaléval, azaz a Dózsepalotával is formai rokonságot sejtő rendező-esztéta, Bárdos Artúr (1882–1974) épp ellenkező véleménnyel volt – néhány hónappal később ugyanis már így fogalmazott: az nincs ugyan szerencsés környezetben, de

feltűnően karcsú oszlopai és nyugodtan tagolt, sík felső tömege kecses ellentétben állnak egymással,

ezt a képet pedig művészi díszek teszik igazán különlegessé.

Ismert arcok a vezetésben

Az Erzsébetvárosi Bank irányítói közt a felső tízezer, valamint a felső középosztály számos fontos arca feltűnt:

  • elnöke a ház építését megelőző években a mátyásföldi villatelepet életre hívó építész és építési vállalkozó, a többek közt a Dozzi-villát, illetve a Bakáts tér eklektikus csodáját jegyző Paulheim József (1848–1921) volt,
  • igazgatóságában hosszú időn át helyet kapott a magyarországi cementlapgyártás egyik legfontosabb arca, a gyárát a Rottenbiller utcában üzemeltető Walla József (1855–1920),
  • felügyelőbizottságában pedig Hudetz János (1854–1930) építész, a már említett Paulheim veje és több esetben tervezőtársa, valamint a New York kávéházat létrehozó, később saját, Népszínház utcai bérházukat Lajtával megterveztető Harsányi testvérek egyik tagja, Adolf is helyet foglalt.

A pénzintézetnek szánt tér felett a diákként még színésznek készülő Lajta emeletenként két öt-, illetve egy háromszobás lakást tervezett úgy, hogy ezek minden egyes lakóhelyisége utcára nézzen. Ez a helyzet szerencsére máig sem változott, a lakások feldarabolása azonban már a második világháború derekán, 1942-ben megkezdődött, az 1956–1960 közötti időszakban pedig tömegessé vált, így számuk megháromszorozódott.

A legnagyobb változást persze nem ez, hanem az alsó szintek átalakulása hozta magával: a bank már az építkezés lezárulta előtt érezhette, hogy nem fogják tudni belakni a rendelkezésre álló teret, 1913 elején pedig úgy döntött, hogy bérbeadja az irodákat is: a Rákóczi úti oldalt így az Antal és Hosszú Divatháza, a város legkevésbé kiszámítható trolivonalának is helyet adó Dohány utcai frontról elérhető helyiségeket pedig a Magyar Vaskereskedelmi Rt. foglalta el.

Utóbbi neve ma is olvasható a hátsó front középerkélyének mellvédjén:

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Az Antal és Hosszú (a cég egy Gróf József által jegyzett plakátterve itt látható) a külső helyett a belső arcát változtatta meg.

A sosem használt pénztártermet 1914-1915-ben egy karzattal választották ketté,

a berendezést, illetve magát az átalakítást pedig a két világháború közti művészeti élet zsenijére, a grafikusként, építészként, illetve bútortervezőként egyaránt csúcsra érő Kozma Lajosra (1884-1948) bízták.

Nem tudni, mekkora részt vállalt

Kozma és az épület kapcsolatának pontos foka kérdéses, hiszen az építész 1910 és 1913 között, tehát a tervezés teljes hosszában Lajta tervezőirodájának feje volt, így számos szakértő szerint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház mellett a Rákóczi út felé néző díszek is az ő tehetségét dicsérik.

A témában Kozma később maga is megnyilvánult, egyértelmű állítást azonban nem tett: önéletrajzában mindössze annyit írt, hogy több helyiség belső arcának formálásában működött közre.

Ezzel párhuzamosan a földszint járószintje felett tíz méteres magasságban átívelő, vasszerkezetű üvegtető is megmaradt, amit teljes szépségében ma leginkább csak az eredeti rajzokról ismerünk.

Bor Ferenc épülettörténeti dokumentációja / Lajta Béla Virtuális Archívum

A főhomlokzat alsó része ennél egy fokkal szerencsésebb sorsra jutott, a két világháború közti időszakban ugyanis több jó fotó is készült róla, így láthatjuk például a divatház feliratait, valamint a kor építőiparának egyik vezető vállalata, a Haás és Somogyi bronzműves osztálya által készített üzletportálokat, rajtuk a középvonalukban végigvonuló díszekkel:

Bor Ferenc művészettörténész építéstörténeti dokumentációjából A divatház mellett egy ideig egy Mercedes-szalonnak is jutott hely.

Sajtópalota

Az alig néhány hónappal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc lezárása után született Pesti Napló közel nyolc évtizedes fennállása (1850-1939) alatt számos pesti épületben talált otthonra: ezek közül a legismertebb a Pallasz Athéné szobra által őrzött, nemrég szállodává vált Rákóczi út 52., illetve a ma lakóházként hasznosított Erzsébet körút 18-20., történetében fontos szerep jutott azonban a cikkünkben bemutatott háznak is: három éven át, 1917 augusztusától 1920 októberéig ugyanis itt működött a szerkesztőség, ami olyan fontos szerzőkkel is büszkélkedhetett, mint Tábori Kornél (1879-1944), a magyar bűnügyi újságírás, illetve a hazai szociofotográfia atyja.

A lapvezetés az akkor harmincas és negyvenes évei fordulóján járó szerzőre nemcsak íróként és fotósként számított, hiszen havi 800 koronás bérét ezerre kerekítették fel, cserébe azért, hogy ő rendezi és frissíti az újság a ház aljában lévő képes kirakatait, ahonnan az emberek szinte azonnal értesülhettek a legfrissebb hírekről.

Az átépítések a Fővárosi Gázművek 1927-es tulajdonossá válása után folytatódtak: előbb a beköltözéskor, majd tíz évvel később is átfaragták a saját terüket, ezt pedig a már említett lakásfeldarabolások után is folytatták: 1963-1965 között teljesen átépítették a kívülről ötven éve érintetlen alsó részt,

modern alumíniumportállal szétrombolva a Lajta által megálmodott arcot, de az udvarról fényt beengedő üvegtetőt is kiradírozták.

Az 1958 óta műemlék jellegűnek számító, de állandó védettséghez csak 2001-ben jutó épületet ért megpróbáltatások ezzel még nem értek véget, hiszen 1979-1981 között ugyan visszaállították a mellékhomlokzatok műkő felületeit, díszeket pótoltak, valamint újra vöröslemez borítást kapott a főpárkány. Az évtized további részében azonban

előbb a hátsó lépcsőház kapott új acélszerkezetet, majd a főlépcsőház bronz díszeinek jó része, illetve a liftajtók és az eredeti liftszekrény is eltűnt.

Varga Jennifer / 24.hu BEBRT, azaz Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. – az építtető neve ma is jól látszik a liftakna rácsán.

Aztán eljött az 1987-es év, amikor a tetőfedést a folyamatos beázások miatt horgonybádogra cserélték,

a teraszra érkező esővíz új csatornákba való irányítása érdekében pedig áttörték a tömör mellvédfalat, hogy kiválthassák a hetvenöt éve a falban elrejtve szolgáló vörösréz csöveket.

A Gázművek végül egy évvel később, 1988-ban hagyta el a házat, az irodaszintek, illetve a modern hátsó lépcsőház pedig egy időre funkció nélkül maradtak.

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

A jelenlegi tulajdonos, a főváros által az induló, illetve kis- és középvállalkozások segítésére, valamint a budapesti üzleti szféra, illetve a Fővárosi Önkormányzat közti kapcsolattartásra 1993-ban megalapított Budapesti Vállalkozási Közalapítvány (BVK) 2003-ban érkezett a falak közé: a BVK az elmúlt két évtizedben belakta a rendelkezésre álló tereket, az első pillanattól kezdve szükséges felújítás, illetve a megmaradt értékeket megtartó és megújító modernizáció azonban csak nem vált valóra.

Varga Jennifer / 24.hu Az üvegtető fájó hiány.

Lehetett volna ez másként is, hiszen a modern magyar építészet egyik ikonja, a főváros egyik leginkább megosztó épületének tartott Lehel Csarnokot, illetve az Oscar-díjas Saul fia díszleteit is jegyző Rajk László (1949-2019) 2005-ben, Novák Zsuzsa és Joó Éva építészek közreműködésével három tervjavaslatot is készített, ezek egyikét pedig részletesen ki is dolgozta.

Galéria
Köztigon / BVK
A Köztigon tanulmányterve

Ez nem műemléki restaurálási vágyat jelentett, Rajkék a két födémmel, illetve álmennyezettel is összenyomott pénztárterem díszeit, illetve fa falbukolatait ugyanakkor mégiscsak megőrzésre és felújításra javasolták, sőt, arra is rámutattak, hogy a főlépcsőház emeleti és lakószinti részein igen sok eredeti dísz megmaradt, ezek megmentése és esetleges pótlása pedig létfontosságú.

Ezen felül a belső udvar fedésének, illetve a köztes födémek eltüntetését is javasolták, így

akár a Lajta-féle tervekben látható üvegezett felülvilágító, valamint a három szintes belmagasság is visszatérhetett volna.

Galéria
Varga Jennifer / 24.hu

Az építészek a vaskos anyagban hozzátették: a pinceszint csak hellyel-közzel lehet használható, ott ugyanis 1965-ben óvóhelyet alakítottak ki, így a belmagassága 2,20 méterre csökkent.

Köztigon / BVK Ilyen lehetett volna a háromszintes tér

Rajk és kollégái sikeresen felismerték, hogy az átépítés során a parkoló autóknak is helyet kell adni, így a BVK-val való egyeztetések után megkereste az arany középutat: a Dohány utcai oldalon két autó részére emelőlemezes parkolót akart kialakítani, ennek pedig talán műemlékvédelmi oldalról sem lett volna akadálya.

Galéria
Köztigon / BVK

Az már egy fokkal nehezebb, hogy miként nyomták volna át a terveket bíráló tanácsokon a homlokzati oszlopok a meglévő függönyfalak „fogságából” való kiszabadításának ötletét, amivel kis mértékben árkádosíthatták volna az épületet.

Köztigon / BVK A Rákóczi úti főhomlokzat sarka.

A rajzok ugyanebben az évben feltűntek egy előzetes műemlékvédelmi hatósági egyeztetésen, ahol az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jelezte:

a homlokzatnak hűebben kell követni a Lajta-féle koncepciót, de örültek annak, hogy a terveken megjelennek az építés korára jellemző elemek, azt azonban nem jelentették ki egyértelműen, hogy ennek a részét képezi-e az árkádszerű részek teljes elvetése.

A terv örökre egy fiók mélyén maradt, a BVK nemrég azonban arról értesítette a szerkesztőségünket, hogy újra csak a terek megújítását tűzték ki célul: a Böröczffy Mérnök Iroda Kft. nemcsak gőzerővel dolgozni kezdett a bérelhető irodatereket is magában foglaló terület átépítésén, de január 19-én az Országos Építészeti Tervtanács is elfogadta az elkészített örökségvédelmi engedélyezési tervcsomagot, így az rövidesen elindulhat az építési engedélyezés felé.

Varga Jennifer / 24.hu Jobbról balra: Skopál Attila általános igazgató, Ilyés Márton kuratóriumi elnök, Könczöl Dávid titkársági referens, Kele János projektigazgató, illetve a szerző.

Skopál Attila általános igazgató a találkozó során kijelentette: a függönyfalak mostanra elöregedtek, így az utca zaját rég nem képesek kinn tartani, sőt, hőszigetelési problémákat is okoznak, így mind a saját, mind a bérlőik érdekében minél gyorsabb közbelépésre van szükség.

Ezt a problémát az építészek egy, a felső szinten nyitható szárnyakkal rendelkező, keskeny bordákból képzett, sötétszürke szerkezetű üvegfallal akarják orvosolni, az utcai képet azonban igyekeznek az eredeti állapot felé közelíteni, így

visszahoznák például a réz domborműves frízt.

Böröczffy Mérnök Iroda / BVK

A Böröczffy-iroda három tagja (felelős tervező: Böröczffy István, építész tervező: Molnár Gergely, munkatárs: Preska Botond) a vörös mészkő elemek javítását, tisztítását és impregnálását is elvégezné – enélkül nyilvánvalóan egyetlen felújítás sem futhat végig –, a valódi változást azonban a fenti átalakítások, illetve a Rákóczi és a Dohány utcák felé nyíló Kádár-kori alumínium kapukat is lecserélnék: helyükre

faszerkezetű, alumíniumpanelekkel borított utódot helyeznének, amik formájukban a még meglévő eredeti lakásajtókat másolnák.

Varga Jennifer / 24.hu A modern kapu, illetve a BVK bejárata, ami mögött csak egy, mindössze az alsó szinteken megálló liftet találunk.

A tervezők a Rákóczi úton és a Nagykörúton az elmúlt két évtizedben számos alkalommal elindítani akart portálprogramok felé is tesznek egy gesztusértékű lépést: a Blaha Lujza téri Corvin Áruházhoz hasonlóan itt is igyekeznek majd visszafogni az üzlethelyiségek bérlőit, így a neveik túlburjánzó szörnyek helyett dombornyomott vagy lézervágott, fekete porszórt acél elemeken valósulhatnak meg.

Böröczffy Mérnök Iroda / BVK Az előtte-utána helyzet a Rákóczi úti oldalon.

Az építészeknek nem volt könnyű dolga: a rekonstrukciós projekt alapját ugyanis nem a módosított engedélyezési terv adta, a kirakatszekrények eredeti képéről pedig sem kép, sem rajz nem maradt. A házat a bank megszűnésekor alakították át először, a fennmaradt tervek esetében pedig felmerült a gyanú, hogy azok már az első pillanatban sem egyeztek meg teljesen a megvalósult verzióval.

Böröczffy Mérnök Iroda / BVK A Dohány utcai front várható képe.

A két világháború közti időszakból fennmaradt képek mindezek mellett ellentmondanak egymásnak, hiszen a kirakatszekrényeken lévő falikarok száma, valamint a kisebb részletek szinte folyamatosan változtak.

Tér és Forma, 1933/3., ill. Magyar Építőművészet, 1960/6., az Arcanum Digitális Tudománytárból A ház két arca – balra a harmincas évek elején, jobbra pedig a hatvanas évek hajnalán. Az egyetlen biztos pont a Gázművek, mint résztulajdonos.

A gyors, és egy-egy kivételtől eltekintve csak értékcsökkentő változtatásokról kitűnően írt az Estben (1928. ápr. 8.) Vámos Ferenc (1895-1969), aki Védjük meg az elcsúfítástól szép épületeinket címmel vezette fel a következő gondolatsort:

Ez a palota magában egyedülálló értéke az új építészetnek. Mégis ezzel a palotával gonosz játékot űz a sors. Földszinti helyiségeit eddig egy kereskedő bérelte, aki azonban nem nyugodott meg , […] kiabáló kirakat kellett neki, így derékban törhette ketté Lajta művészi szándékait: egyszerűen eltüntette, bedeszkázta az oszlopokat. Időközben a kereskedő összébb húzódni kényszerült, lemondott bolthelyiségének feléről, hogy átadja helyét a Fővárosi Gázműveknek. [… ami] a bolthelyiséggel együtt, sajnos, a kereskedő torz gondolkozását is átvette és újból bedeszkázta Lajta hosszú oszlopait. A legutóbbi hetekben végül a kereskedő egészen kihurcolkodott boltja megmaradt másik feléből is. Az új bérlő pedig — egy előkelő varrógépgyár — átalakító építkezése során kiszabadította ugyan a palota oszlopait a palota sarokrészletén, de félő, — minden jel erre mutat, — hogy újból be is fogja azokat deszkázni. […] Fővárosunkban aránylag kevés az építészeti remekmű. A meglévők érvényre jutását pedig utcáink silány hirdetési versenyének zűrzavara teszi lehetetlenné. De ez állapotokat végre meg kell szüntetni. Tegyenek egyszer már csodát az illetékes körök, a közmunkák tanácsa, a főváros tanácsa és a képzőművészeti tanács. Amíg nem késő, intézkedjenek a Rákóczi úti Lajta-palotánál. Intézkedjenek, hogy eredeti homlokzata nebántsvirág legyen és maradjon. El kell távolítani a Fővárosi Gázművek kirakatszekrényét, a beköltöző új bérlőnek pedig már eleve meg kell tiltani hasonló ízléseltévelyedést.

A helyzetet még tovább nehezítette, hogy a jelenlegi Vasedény bolt, valamint a BVK Rákóczi úti bejáratai mellett a Dohány utcában is jól látható légtechnikai zsaluk mind megszüntethetlenek, egyúttal pedig a tűzterjedési gátakra is figyelni kell.

Varga Jennifer / 24.hu A kereskedelem és az ipar jelképe az épület sarkán – balra a Rákóczi, jobbra a Kazinczy utcai front

Az elmúlt több mint száztíz év átépítéseinek egy része mindezeknek köszönhetően szerencsére eltűnik, a BVK-nak azonban nyilvánvalóan nincs ráhatása az épület több mint felét jelentő bérházi szintekre. A számos fővárosi társasházhoz hasonlóan erős forráshiánnyal küzdő lakóközösség ennek ellenére jól láthatóan mindent megtesz azért, hogy a lehetőségeikhez mérten a legtöbb érték továbbra is megmaradjon: jól mutatja ezt a felső szintek néhány évvel ezelőtt véget ért homlokzatfelújítása, amivel az épületet máris kiemelték a városi autópálya szürke tömegéből.

Varga Jennifer / 24.hu

A lakóház kapuján belépve persze egymást érik a szocializmus évtizedeinek hanyagságát mutató részletek – ezek közül az első máris a külső kapu kinyitása után látszik, hiszen ha a látogató a feje fölé néz, akkor a mennyezeten egy még véletlenül sem középre illesztett lámpatesttel, valamint az 1912 ősze óta kevés szeretetet látott, kalotaszegi mintájú rézlemezes fedéssel találkozik:

Varga Jennifer / 24.hu

Az utólagosan beépített belső kapun átlépve aztán kicsit megnyugszik a szem, hiszen a gipszdíszek kopottan és szennyezetten ugyan, de a helyükön vannak:

Varga Jennifer / 24.hu

Ez a helyzet természetesen könnyen rendezhető, a liftszekrény már említett hiánya azonban fájó pont, hiszen a lépcsőfordulókban megtörik az egységes kép, amit a belső udvarban is jelenlévő, egykor folytonos fehér, illetve világoskék csempeburkolat, valamint a lépcsőházban ezekhez csatlakozó színes, részben hiányos díszítőcsíkok is erősítenek:

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Kedves, illetve érdekes apró részletből a függőfolyosókon sincs hiány – az első emeleti mellvédrácson szintén megjelenik a bank nevének szépen formált kezdőbetűi, a falba egy szívvel csatlakozó korlátkitámasztókat pedig apró madarak őrzik:

Varga Jennifer / 24.hu

Ezek megújítására még nyilvánvalóan hosszan kell majd várni – egy kerületi, állami, vagy akár uniós szinten kiírt műemlékfelújítási pályázaton aratott siker ebben sokat segíthetne. A BVK terei azonban rövidesen remélhetőleg valóban újjászületnek majd, ezzel pedig az épület egy jókora lépéssel kerül majd közelebb az eredeti arcához, és vetkőzi le magáról a Kádár-kor derekán még teljesen korrektnek gondolt, de a ház távlati képére az első pillanattól kezdve negatív hatással lévő részeit.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik