Kultúra ismeretlen budapest

Tavaly óta tető nélkül, kibelezve áll egy védett mátyásföldi villa, pedig az év végéig fel kellene újítani

XVI. kerületi Önkormányzat / ÉTDR, Vincze Miklós / 24.hu
XVI. kerületi Önkormányzat / ÉTDR, Vincze Miklós / 24.hu
A kitűzött célt biztosan nem sikerül elérni, és az is kérdésesnek tűnik, hogy a ház állva marad-e.

Az épített örökség fontos, védett példái az elmúlt években mintha egyre nagyobb tempóban tűnnének el, alakulnának át vagy épp indulnának el a pusztulás felé: az egész országot érintő folyamat alól a főleg századfordulós villákkal pöttyözött Mátyásföld sem kivétel, ahol két évvel ezelőtt a szalámigyáros Dozzi család nyaralója kapott engedély nélküli kiegészítést, idén tavasszal pedig a Família Kft. című sorozat főcímében is látható, húsz éve lakatlanul álló villa állapotára derült fény.

Az Ismeretlen Budapest sorozatunkban korábban bemutatatott példák egy része ennél jóval szomorúbb jövőt vetít előre: ilyen a mai cikkünk középpontjában álló, helyi védettségű, Zsélyi Aladár utca 31. ügye is, aminek alig néhány hét múlva ezt az arcát kellene mutatnia:

ÉTDR

A ház azonban nemrégiben még így festett:

Galéria
Vincze Miklós / 24.hu

Az építési terület határára kifüggesztett felirat szerint a 2022 júliusában megkezdett munkáknak kevesebb mint másfél év alatt, 2023. december 31-re kellene révbe érnie,

ez azonban nyilvánvalóan nem fog sikerülni.

Vincze Miklós / 24.hu

A kialakult helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy a Google utcaképei, illetve a környéken élő forrásaink szerint

2022 őszére a komplett tető eltűnt, a kívülről biztosan nem kitámasztott, vakolatuk jó részét elveszített falak pedig több mint egy éve szabadon áznak,

ami nyilvánvalóan tovább rontja a kialakult helyzetet.

A Zsélyi Aladár utca 31. (Nagyvázsony utca 8.) védettségéről mesélő értékeltár szerint a ma még részben álló ház tervei valamikor 1926 után egy ismeretlen építész rajzasztalán születtek, a felhúzott épület arca pedig a tavalyi részleges bontásig nem igazán változott: a földszintes tömeg képét mindvégig a kúp alakú saroktorony uralta, a kavicsmozaikos lábazatával és vakolatdíszeivel – így az ablakok vállmagasságában lévő stukkósávval – széppé tett főhomlokzat jobb oldalán pedig egykarú lépcső vezetett a bejárathoz.

MINERVA Térinformatikai Rendszer / XVI. kerületi Önkormányzat Az eredeti állapot (felül), illetve a 2019-es felméréskor mutatott arc a saroktorony felől.

A tetőteret az elmúlt évtizedekben valamikor beépítették, a tetősíkablakoknak köszönhetően ez azonban nem hozott igazán nagy változást a távlati képben.

Az épület hozzáépítések nélkül őrzi eredeti saroktornyos tömegformáját. A saroktelekre komponált tornyos villák a mátyásföldi villaépítészet jellegzetes darabjai, megőrzésük hozzájárul a történeti településkép fennmaradásához

írja az értékleltár, ami szerint a megőrzés ideális módja

a teljes körű felújítás, aminek során kiemelt figyelmet kell fordítani a megmaradt eredeti elemek, így a nyílászárók, a tetőforma, valamint a vakolatdíszek mellett a történeti egység megtartására.

Nem voltak híres lakók

Az 1981-ig még József Attila nevét viselő utca sarkán álló háznak nem voltak ismert lakói, egy érdekesség azonban mégiscsak akad: a rendszerváltás évében biztosan itt működött a Biokémiai Labor Szervíz (BLS), László Lajos villamosmérnök akkor már legalább egy évtizede működő vállalkozása. Meglepő hasznosítási mód egy ilyen épülethez!

Biotech-Info 7., 1990, ill. Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények (52.), 1993 / Arcanum Digitális Tudománytár

Ez az illetékes kormányhivatalhoz 2022. április 26-án eljuttatott egyszerű bejelentéshez (építési engedélykérésre a kis alapterület miatt nem volt szükség) csatolt tervlapok szerint többé-kevésbé teljesülne is, bár a mostani, közel 171 négyzetméteres alapterület egy

pala helyett fémlemezzel fedett kortárs bővítés miatt közel kétszeresére, 302,6-ra változna,

sőt, a meglévő autós bejárat mellett, a Nagyvázsony utca oldalán egy két autót befogadni képes másik is születhet, hogy a vendégeknek ne kelljen az utcán parkolni.

ÉTDR A 2022 márciusában véglegesített helyszínrajz.

Több szakmabeli olvasónk az elmúlt hetekben hozzánk eljuttatott levele szerint a helyzet több mint aggályos, hiszen egy védett épülethez a szokottnál nagyobb mértékben nyúltak, annak pedig semmiféle nyoma sem látszik, hogy a magányosan meredező főfalakat bármilyen módon megtámasztották volna, biztosítva azok állva maradását.

A mai állapot további fenntartása szélsőséges esetben akár azt is magával vonhatja, hogy

a megmaradt épületrészek életveszélyessé válnak, így a lehetőségek a teljes bontásra, majd (ideális esetben) azonos arccal való újjáépítésre redukálódnak,

így azonban biztosan örökre eltűnik az arcával a környék századfordulós villái közé kitűnően illő, bár azoknál két évtizeddel biztosan fiatalabb lakóház.

ÉTDR Az épület tervezett új arca.

A főfalakig való visszabontás, illetve a teljes kibelezés csak akkor lehet indokolt, ha az épület állapota annyira szörnyű volt, hogy a kerítésre kifüggesztett felirat szerint a projekten dolgozó Csabai Flóra – aki korábban többek közt a Városligeti fasor Liget felé eső végénél álló szecessziós Kőrössy-villa felújításával tette le a névjegyét, az Építészeti Nívódíj mellett a Podmaniczky-díjat is elnyerve – és kollégái előtt nem állt más út a megmentésre.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy sorsára lehetne hagyni az ingatlant, hiszen a tulajdonosnak nyilvánvalóan dolgozniuk kellett volna az eső, hó, illetve más hatások miatt bekövetkező állapotromlás megállításán. Az építésfelügyeleti hatóságnak ebben az esetben nyilvánvalóan feladata lett volna ellenőrzést tartania, emlékeztetve a gazdát az úgynevezett jókarbantartási kötelezettségére, ez azonban a szerkesztőségünkhöz a kerülettől, illetve a kormányhivataltól eljutott információk szerint nem történt meg.

A belső terek megsemmisülése sokak számára talán meglepő módon nem jelenti azt, hogy a védettség sérült – azokra a védelem ugyanis nem vonatkozik –, az azonban minden vitán felül áll, hogy a 2022 tavaszán még elérhető ingatlanhirdetéshez feltöltött fotókon megmentésre érdemes, jó eséllyel a házzal egyidős részletek is láthatók.

Olvasói felvétel

A témában a XVI. kerület főépítészét, Kovács-Sturm Enikőt is megkérdeztük, aki válaszában arról írt, hogy a projekt befejezését illetően az önkormányzatnak sincs több információja annál, mint amit a kerítésre kifüggesztettek, majd hozzátette:

Az épület ma is védett, és nem tervezzük a védettség megszüntetését. Az önkormányzatnak fontosak a helyi védett értékeink, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket megőrizzük az utókor számára.

A szakember arra is rámutatott, hogy mivel a munkák egy egyszerű bejelentés nyomán indultak meg, az ingatlanon történtek kizárólag Budapest Főváros Kormányhivatalának (BFKH) hatáskörébe tartoznak. Csak annyit tehettek tehát, hogy a hatóság figyelmét egy helyszíni szemle után felhívták a jókarbantartási kötelezettség betartására, illetve a kivitelezés ellenőrzésére.

A BFKH sajtóosztálya szűkszavú reakciójában ezt megerősítette: felhívták a figyelmet arra, hogy a munkákat a kerület főépítésze az előírt szakmai konzultáció során elfogadta, a kivitelezés állását pedig valóban hatósági ellenőrzés keretében vizsgálták, ám

hatósági intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

A Zsélyi Aladár utca 31. a tavalyi év tavaszán kétszer váltott tulajdonost: előbb egy magánszemély tulajdonába került, aki a földhivatali tulajdoni lap szerint mindössze két hónappal később a Gyöngy-Panoráma Ingatlanforgalmazó Kft.-nek adta azt tovább.

A korábban egy panorámás budaligeti társasházat felépítő cég hátterében Ferencz-Csibi Attila, illetve a többségi tulajdonrészt kézben tartó Hírös Property Zrt. áll – a vállalkozó a kivitelező Ferencz-Csibi Kft.-nek is a tulajdonosa. Kérdéseinket mindkét cégnek eljuttattuk, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk, sőt, előbbinek az Opten céginformációs rendszerében lévő elérhetősége valójában nem is létezik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik