A brutalizmus az építészet egyik leginkább megosztó stílusa, hiszen a nyersbeton használata, illetve a sokszor méretes, szürke tömegek sokak számára szúvas fognak érződnek a városképben. Ez a lehető legtávolabb áll ugyan az igazságtól, de az anyaghasználat, illetve a tagolás több mint negyven éve egyáltalán nem segít a londoni Baynard House-nak abban, hogy széles körben kedveltté váljon.
Az 1979 nyarán átadott, William Holford tervei szerint született irodatömböt a brit telekommunikációs piac kulcsszereplője, a BT építtette, sőt, rövid ideig egy telefonközpontnak, majd tizenöt éven át (1982-1997) a cég múzeumának is otthont adott.
Nem maga az épület azonban a terület legérdekesebb eleme, hanem a The Seven Ages of Man nevű szobor, ami a BT felkérésére Richard Kindersley műtermében, alumíniumból készült, és egy férfi hét életszakaszát ábrázolja.
A totemoszlopokat idéző munka egyértelmű utalás Shakespeare Ahogy tetszik című, először épp négyszáznyolcvan évvel ezelőtt publikált vígjátékára. Annak egyik kulcsszereplője, Jaques ikonikus, „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő” kezdetű beszédében említi ugyanis a hét kort – Szabó Lőrinc fordításában így:
Első a kisded, aki
Dajkája karján öklendezik és sír.
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
Táskás nebuló: csigamódra és
Kelletlen mászik iskolába. Mint a
Kemence, sóhajt a szerelmes, és
Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.
Jön a párduc – szakállú katona:
Cifra szitkok, kényes becsület és
Robbanó düh: a buborék hírért
Ágyúk torkába bú. És jön a bíró:
Kappanon hízott, kerek potroh és
Szigorú szem és jól ápolt szakáll:
Bölcseket mond, lapos közhelyeket,
S így játssza szerepét. A hatodik kor
Papucsos és cingár figura lesz:
Orrán ókula, az övében erszény,
Aszott combjain tágan lötyög a
Jól ápolt ficsúr – nadrág; férfihangja
Gyerekessé kezd visszavékonyodni,
Sípol, fütyül. A végső jelenet,
Mely e fura s gazdag mesét lezárja,
Megint gyermekség, teljes feledés,
Se fog, se szem, se íny tönkremenés!
