Május másodikán, helyi idő szerint éjfélkor – a kollektív szerződésük lejártakor – sztrájkba léptek a hollywoodi forgatókönyvírók szakszervezetének, pontosabban mondva céhének, a Writers Guild of Americának (WGA) a tagjai, mivel nem sikerült megállapodniuk a filmeket és sorozatokat gyártó klasszikus stúdiókat és streamingszolgáltatókat tömörítő szövetséggel, az Alliance of Motion Picture and Television Producersszel (AMPTP).
A közel 12 ezres létszámú írói céh tagjai így egytől-egyig letették a pennát, aminek már rövid távon is látszik a szórakoztatóiparra gyakorolt hatása. Az Egyesült Államokban ugyanis szinte csak olyan forgatókönyvírókat bíznak meg a filmek és sorozatok történeteinek kitalálásával – beleértve a szappanoperák sztorijait is –, akik a forgatókönyvíró-szakszervezet megbecsült tagjai.
Sőt, még a televíziózás hőskorának csúcsműfajai – a manapság Stephen Colbert, Jimmy Kimmel és Jimmy Fallon nevével fémjelzett – késő esti talk show-k, a Saturday Night Live-hoz hasonló varietéműsorok, a Last Week Tonight with John Oliver-féle kortárs történéseket szatirikusan elemző műsorok, de még a délutáni beszélgetős műsorok is írók nélkül maradtak.
A Late Show with Stephen Colbert keddi utolsó adásában a házigazda – aki maga is a WGA tagja – a sztrájk mellett kiállva arra emlékeztette a nézőit, hogy a hétvégi pihenés intézményét is a szakszervezeti harcoknak köszönhetjük.
Mit akarnak az írók?
A sztrájkok talán legjellemzőbb követelése a fizetésemelés most is kulcskérdésnek számít. De a forgatókönyvírók esetében nemcsak a ranglétra legalsó és legfelső fokán dolgozó írók általános fizetésemelési igénye fogalmazódott meg – amit a Variety sztrájkról szóló cikkében részletesen is bemutatnak –, hanem az is, hogy reformálják meg a streaming széleskörű elterjedésével kialakított, munkájukra vonatkozó új fizetési modellt.
Korábban ugyanis a VHS-eknek (később a DVD-knek), a kábeltévéknek, a nemzetközi forgalmazásnak, illetve a végtelenítve sugárzott sorozatismétléseknek hála az írókat ideális esetben többször is kifizették egy-egy munkáért. Először azután, amikor megkapták a munkát, másodszor – vagy akár huszadjára is – pedig akkor, amikor a gyártócégek újra és újra értékesítettek egy-egy sorozatot – akár úgy, hogy ismét eladták egy tévétársaságnak, vagy akár úgy, hogy kiadták valamilyen adathordozón.
A fogyasztói szokások megváltozása olyan formában is felborította a fizetési rendszert, hogy korábban, amikor még a tévé volt a sorozatok fő forrása, akkor akár 20–30 epizódja is lehetett egy évadnak, most viszont jellemzően ennél kevesebb részből áll.
Ráadásul, míg korábban részenként fizették ki az írókat – akik még bőven az évad első felén dolgoztak, amikor elkezdődött a forgatás –, addig a tízrészes évadok formájában megjelenő sorozatok történetét általában egyben szokták megrendelni, és az írók rendszerint még a forgatás kezdete előtt elkészülnek az összes epizód forgatókönyvével.
Vagyis a sikeres sorozatok – jogdíjak analógiáján működő – többszöri jutalmazása mellett a munkájuk első alkalommal történő kifizetésekor is jelentős összegektől esnek el az írók az új rendszerben.
De az írók a technológiai fejlődés újonnan kikiáltott mumusával, a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos félelmei is szerepet kaptak a tárgyalásokon. A WGA egyik fontos követelése ugyanis az, hogy az AMPTP tagjai vállalják:
- nem íratnak új forgatókönyveket a MI segítségével,
- és még alapanyagnak sem használják a generatív mesterséges intelligencia munkáját,
- sőt, a kész forgatókönyvekre sem engedik rá,
- továbbá a WGA-tagok szövegeit sem használják fel a programok tanításához.
Akár a Cobrai Kai-t is kiüthetik
A sztrájk alatt a forgatások munkafolyamatai elég sokat változnak. A jól értesült producerek – akik az AMPTP tagjaként ugyanúgy rálátnak a tárgyalási folyamatokra – ilyenkor a sztrájkra számítva próbálják még gyorsan kisajtolni a fontos forgatókönyveket az írókból. Ami nemcsak azért mehet a végeredmény rovására, mert így kapkodni kell az alapanyaggal, hanem azért is, mert a tiltakozásuk miatt ilyenkor a forgatásokon nincsenek jelen írók – ezért, ha menetközben változtatnának, akkor jobb híján a rendezőnek vagy a színészeknek kell átírniuk a forgatókönyvet.
A 2007 novemberében induló, száz napon át elhúzódó előző sztrájk például nagyban közrejátszott abban, hogy a James Bond-filmeket megújító Casino Royale után Daniel Craig visszatérése, A Quantum csendje a címéhez hűen csak mérsékelt sikert aratott a kritikusok körében a történetvezetése miatt. A brit sztár így emlékezett vissza pár évvel később:
Én magam írtam a forgatókönyvet. (…) Megvolt a forgatókönyv csupasz váza, aztán jött az írósztrájk, és nem tudtunk semmit sem csinálni. Nem tudtunk felvenni egy írót, hogy befejezze. Azt mondtam magamban, hogy »soha többé« – de ki tudja? Végül megpróbáltam átírni a jeleneteket – pedig nem vagyok író.
De a 15 évvel ezelőtti sztrájk több más franchise hírnevét is megtépázta, a Yahoo News összeállítása szerint a 2009-ben bemutatott Transformers: A bukottak bosszúja, X-Men kezdetek: Farkas, G. I. Joe: A kobra árnyéka, a Terminator: Megváltás, a Star Trek-reboot és az Angyalok és démonok (A Da Vinci-kód folytatása) is ekkor forgott, ami sokak szerint nem tett jót ezeknek a filmeknek.
A mostani tiltakozásnak is hasonló hatása lehet több, jól bejáratott franchise-ra is. A Sárkányok háza következő évada például már nagyban készül. De ami még érdekesebb: az írósztrájk pont a remake-ek és rebootok formájában zakatoló nosztalgiavonatot és a streaminghullámot egyszerre meglovagoló sorozatot, a Cobra Kai végét vághatja teljesen haza.
A harcművészetek útján generációkat elindító Karate kölyök-filmek történetfonalát három évtizeddel az eredeti széria utolsó filmjének megjelenése után folytató sorozat – melynek jelenleg az utolsónak szánt, 6. évadát gyártják – még 2018-ban indult az akkoriban sorozatgyártással kísérletezgető YouTube istállójából.
A Daniel LaRusso (Ralph Macchino) és Johnny Lawrence (William Zabka), illetve családjaik barátságba forduló rivalizálását az új generáció segítségével egy tinidráma keretei között megörökítő karatesorozat YouTube Premium tartalomként olyan hatalmas népszerűségre tett szert, hogy a harmadik évadát már a streamingszolgáltatások zászlóshajója, a Netflix készítette el.
A sorozat utolsó évada jelenleg is készül, a forgatókönyveket adott esetben a kamerák mögött feljavító vagy a vágószobákban besegítő írók nélkül. Szóval a sztrájk ironikus módon pont a streamingszolgáltatók egyik legnagyobb sikersztorijának lezárására nyomhatja rá a bélyegét, ha nem egyeznek meg a felek minél gyorsabban.
Ami az írók mellett a tartalomfogyasztók kiszolgálásának zavartalan folydogálását biztosító stúdióknak és a forgatásoknak otthont adó városoknak is az érdekében áll, hiszen az előző maratoni sztrájk végül kétmilliárd dollárjába (mai árfolyamon 678 milliárd forintba) fájt Hollywoodnak.
Még Walter White is totál megszívta az előző sztrájkot
Az előző írósztrájk összesen száz napig tartott 2007. november 5. és 2008. február 12. között. Ez a tiltakozás jó pár sorozatot megkurtított, másokat arra kényszerített, hogy egy év csúszással jelentkezzenek új évaddal, de akadtak olyan sorozatok, amelyeket el is kaszált.
Két, egymástól távol álló, ám egyaránt jelentős rajongótáborral rendelkező sorozat példájával élve: a Breaking Bad – Totál szívás ekkor futó első évada 9 helyett 7, míg a Gossip Girl (magyarul A pletykafészek) első évada 22 helyett csak 18 epizódot kapott – így a történetvezetésük minden bizonnyal megsínylette a maratoni sztrájkot.
Náluk is rosszabbul járt azonban a Marvel-féle filmes szuperhősuniverzum tévés előfutárának tekinthető, akkoriban hazánkban is nagyon népszerűnek számító Hősök című sorozat, ami részben azért bukott meg, mert az ekkor futó második évadából a sztrájk miatt 24 helyett csak 11 epizód készült el, ami a sorozat tervezett történetének eredeti koncepcióját teljesen hazavágta – így a következő évadok eddigre már elkészített forgatókönyvvázlatainak jórésze végül a kukában landolt.
A pletykák szerint például a 2007-es sztrájk miatt készülhetett el a filmadaptációk történetének egyik legrosszabbika, az eredeti anime szellemiségét semmibe vevő Dragon Ball: Evolúció – aminek a pár évvel korábban írt, addig fiókban pihenő forgatókönyvében valamiért fantáziát láttak a Fox fejesei.
Trumpot és a Kardashianokat is az előző 100 napnak köszönhetjük
Ugyan nem a másfél évtizeddel ezelőtti írósztrájk volt a WGA és az AMPTP csatározásainak leghosszabbika, hiszen az 1988-as írósztrájk 152 napig tartott, de napjaink tömegkultúrájára ettől függetlenül is óriási hatást gyakorolt ez a 100 nap.
A 2007–2008-as írósztrájk volt az első valóságshow-k elterjedése utáni sztrájk. Mivel a realityk gyakran nem előre megírt forgatókönyvekből dolgoznak, illetve olyan írókat is alkalmazhatnak, akik nem tagjai a WGA-nek, ezért ez a formátum vált a tiltakozás igazi nyertesévé. A tévécsatornák ekkor az archívumukon és a külföldi produkciókon kívül már a realitykre is számíthattak a műsortervezésben.
A 2007-es év elején még csak Kim Kardashian nevét ismerhette meg a nyilvánosság az internetre felkerült házipornója miatt, azonban 2007 októberében a később a világ leghíresebb influenszer családjává váló família többi tagja is bemutatkozott. A korábbi olimpiai bajnok tízpróbás Bruce Jenner – aki azóta nővé vált, és Caytlin Jennerként él – ekkor még kiskamasz lányait, Kendall és Kylie Jennert, Kim édestestvéreit Kourtney, Khloe és Rob Kardashiant, valamint a család Szomszédok Etusával vetekedő hajkoronájú vasöklű tyúkanyóját, Kris Jennert is ekkor láthatták először a tévénézők együtt, hiszen egy hónappal a sztrájk kezdete előtt, 2007 októberében indult útjára az életüket bemutató valóságshow legelső változata, a Keeping Up With The Kardashians.
És ami még fontosabb, az Egyesült Államok későbbi 45. elnökének, az ekkor még csak hotel- és ingatlanmágnásként ismert Donald Trumpnak is részben az írósztrájk nyújtott mentőövet. Az álommeló amerikai változata, a The Apprentice ekkor már 2004 óta futott, de olyan rossz volt a nézettsége, hogy el akarták kaszálni.
Az asszisztenskereső valóságshow-t végül a konkurencia hiánya mellett az mentette meg, hogy pont az írósztrájk alatt futó évadban cserélték le az addig civil versenyzőket celebekre, és még majdnem egy évtizedig, Donald Trump 2016-os elnökké válásáig folytatódott a valóságshow a későbbi elnök főszereplésével, akit csak az utolsó, 2017-ben műsorra tűzött évadban cseréltek le Arnold Schwarzeneggerre.
Tehát az előző, 2007–2008-as hollywoodi írósztrájk nemcsak a populáris kultúra térképét formálta át azzal, hogy teret adott az azóta életünk szerves részévé váló közösségimédia-influenszerek prototípusainak, a Kardashian-klánnak, hanem közvetve a politika világát is azzal, hogy túlélési lehetőséget adott Donald Trumpnak a tömegkultúra mocsarában.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a forgatókönyvírók mostani, streaming ellen indított harca ugyanúgy felforgatja-e a globális tömegkultúrát, ahogy a 15 évvel ezelőtti sztrájkjuk tette.
