Évszázadosnak tűnő kortárs festmény került a Karmelita kolostorba

A magyar kultúra napjának apropóján a karmelita kolostorból előbb kaszinóvá, majd Várszínházzá, végül 2019-ben a Miniszterelnökség otthonává vált budavári épületegyüttesben vasárnap a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Pusker Júlia hegedűművész adott koncertet, az esemény keretében azonban egy érdekes kortárs festmény is az átépített, koncertteremként hasznosított Beethoven-terem falára került.

A 2019-ben Kossuth-díjjal is elismert, a római katolikus, illetve a görögkatolikus egyház számos templomába ikonosztázokat, freskókat, vagy oltárképeket készítő Kisléghi Nagy Ádám (1961-) Szent beszélgetés című munkáját a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája, Kocsis Fülöp méltatta, aki kiemelte:

Pilinszky Johann Sebastian Bachról mondta, hogy ő a legnagyobb Isten-bizonyíték. Talán ennek az igazságnak is szerepe van abban, hogy a monumentális kép alkotója a protestáns német muzsikust is a szentek sorában helyezte el, közvetlenül Remete Szent Pál mögött, Szent Benedek mellett.

– írja az MTI.

A most átadott, 5,6 x 3 méteres  vásznán harminchét alakot egy templom terében mutató kép

közénk hozza a szenteket, de nem pusztán ábrázolásával, hiszen a művészet szentté tesz, közel hozza a szentséget, és részesít is belőle. Éppen erre van szüksége a mai magyar valóságnak, a mai Európának, a mai világnak.

– tette hozzá.

A festmény az épület két funkcióját, a rendházat, illetve a kőszínházat köti össze – mondta el Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, akinek szavaihoz a művész csatlakozott:

Szerinte a terem képért kiáltott, ő pedig azt a látomást festette meg, amit belépve azonnal maga előtt látott, egy olyan jelenetet, aminek ő is szeretne a részese lenni, ha meghal, így számára kedves szenteket választott.

A 2011 óta a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze címet is viselő Kisléghi korábbi munkái közt a szombathelyi székesegyház oltárképeit, a tiborszállási, mérki és máriapócsi (utóbbi restaurátori munkaként) görögkatolikus templomok ikonosztázait, a rákoscsabai görögkatolikus templom, a spanyolországi San Pere di Villa Major, illetve az olaszországi Madognana templomainak falképeit, illetve egy Pieve di Capannéban látható oltárképet is találunk – példaképe, Caravaggio ihlette művészetében a tradicionális ikonográfiai elemek mellett az erős fény-árnyék kontraszt áll a középpontban.