Kultúra

Új lendületet adott a nácik elásott kincse utáni vadászatnak egy frissen közzétett térkép

Sem van der Wal / ANP MAG / ANP via AFP
Sem van der Wal / ANP MAG / ANP via AFP
A csaknem 80 éve elrejtett arany ékszerek több mint 6 milliárd forintot érhetnek.

A második világháború végnapjaiban, mikor sok náci fogta menekülőre, négy német katona összeharácsolt kincseket ásott el a holland vidéken. Ezek között a beszámolók szerint voltak arany ékszerek, órák, gyémántok és más ékkövek is, mindez akkoriban hárommillió holland forintot ért, ami mai viszonyokra átszámolva csaknem hétmilliárd magyar forintnak felel meg. A kutatók szerint a kincseket 1945 áprilisában ásták el. A négy katona közül ketten nem élték túl a háborút, egyikük pedig nyomtalanul eltűnt, ám a Helmut S néven jelölt negyedik német a háború után fecsegett Berlinben a Hollandiában elrejtett értékekről, amellyel felkeltette a holland hatóságok érdeklődését is. 1946-47 során többször is megpróbálták államilag felkutatni a náci kincset, de mindegyik akció kudarcba fulladt.

Most azonban a Holland Nemzeti Archívum nyilvánosan megosztott 1300 dokumentumot az üggyel kapcsolatban. Ezek között van egy térkép is, amelyen X jelöli az elásott kincs állítólagos helyét (a feltételezések szerint az egyik német katona rajzolhatta, végül Helmut S adta át a holland hatóságoknak). Ez pedig új reményeket adott a kincsvadászoknak, csaknem nyolcvan évvel a háború lezárulta után.

Rengeteg kutatót, újságírót és amatőr régészt izgat a dolog

– mondta a Guardiannek Annet Waalkens, az archívum egyik tanácsadója. A térképet és a többi dokumentumot Hágában most bárki megnézheti, és online is közzé tették. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az új lendületet kapott kincsvadászok sikerrel járnak, hiszen a holland állam évtizedeken át nem volt képes az arany nyomára bukkanni. Az eddigi kudarcokra több elmélet is van: az egyik szerint a kincseket egy helyi holland lakos áshatta ki, aki szemtanúja lehetett az elrejtésnek, mások viszont a Hollandiát felszabadító amerikaiakra gyanakszanak, de az is egy lehetőség, hogy maguk a németek vitték el egy másik helyre a visszavonulás során. Joost Rosendaal történész szerint a fosztogatás mindkét oldalon általános jelenség volt a háborúban, és az elrejtett kincsek sorsa körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, ezért nem hiszi, hogy valaha is bárki megtalálná őket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik