Valóban vértől mocskos rablók, fosztogatók voltak a vikingek? Akadtak köztük női harcosok? Hogyan alakult ki az ukrán nemzet? Hogyan születtek meg a magyar színházak? Kik voltak a legelvetemültebb angol hazaárulók? Mit gondolnak a történészek a nemrég elhunyt Gorbacsovról? A BBC History legújabb számában lapozgattunk.
Nemrég került az utcákra és a digitális platformokra a BBC History történelmi magazin friss, novemberi száma, amely ismét változatos témákat mutat be. A magazinnál megszokott módon az ismert történelmi tényeket új szemszögből mutatják be a szerzők, és a legújabb tudományos felfedezéseket sem hagyják ki. Mindeközben könnyen érthető, olvasmányos módon írnak összetett történelmi problémákról is – ilyen például a mai közel-keleti konfliktusok háttere –, így az is könnyen eligazodik, aki ritkán veszi kézbe a lapot.
Milyenek az igazi vikingek?
A novemberi szám nagyobb összeállítást közöl a vikingekről, elismert külföldi és magyar történészek, régészek négy cikkben járják körül a vikingekkel kapcsolatos legizgalmasabb problémákat, előítéleteket és legendákat. Niel Price, az Uppsalai Egyetem régészprofesszora arról értekezik, hogy a tomboló, vértől mocskos fosztogatók előítéletei mögött valójában kifinomult kultúra rejtőzik. Judith Jesch, a Nottinghami Egyetem tanára a viking kor asszonyainak gyakran eseménydús és kalandos életéről mesél. A viking nők nem mindig őrizték az otthon tűzhelyét, sokszor ők is útra keltek, harcoltak, kereskedtek. Cat Jarman régész, bioarcheológus cikkében kideríti, hogy a magas felbontású képalkotás, a DNS-analízis és más modern technológiák miként adnak bepillantást a vikingek életének legkülönbözőbb területeire. Katona Csete történész, a Debreceni Egyetem oktatója a keleti végek vikingjeiről számol be, akik élénk kapcsolatot ápoltak Kijevvel, Bizánccal – és a magyarokkal.
A vikingekről szóló cikkekből többek között az is kiderül, hogy bár patriarchális társadalom volt a vikingeké, a hagyományos férfi és női szerepek gyakran megfordultak. Ásatások során kerültek már elő olyan sírok, amelyekben női ruhát vagy ékszereket viselő férfiakat temettek el, vagy egy tetőtől talpig harcosnak öltöztetett személyről utólag a tudósok legnagyobb megdöbbenésére derült ki, hogy biológiailag nő volt. Az utóbbi leletet Svédországban találták, és értelmezéséről máig vitatkoznak a szakemberek. Az azonban vitathatatlan, hogy a Norvégiában feltárt sírokban több férfit, mint nőt temettek el konyhai eszközökkel. Furcsa, de érthető jelenség, hogy a tengereken átkelő nagy viking hordák, amelyek állítólag csak a fosztogatásban és rombolásban jeleskedtek, valójában jól szervezett „nagycsaládok” voltak, a nőknek és gyerekeknek is megvolt a maguk szerepe, és a cserebere, kézműveskedés, vallási rítusok gyakorlása ugyanolyan fontos volt a mindennapjaikban, mint a hadakozás. A vikingek igen messze elcsatangoltak, nyugaton Grönlandig és Észak-Amerikáig, északon a sarkvidékig, délen Marokkóig, keleten Bagdadig és Bizáncig. Így egyáltalán nem különös, hogy kalandozásaik során a magyarokkal is összeakadtak, és Kijevben, Moszkvában is feltűntek. Róluk, a „sztyeppe vikingjeiről” szól Katona Csete cikke, melyből kiderül az is, hogy a keleti vikingek hiedelmei miként érhetők tetten például a magyar Képes krónikában megőrzött Lehet-kürt mondában, mely szerint Lehel vezér a kürtjével csapta agyon a német császárt.
Ukrajnától a Szentföldig
A vikingek valódi élete mellett sok más téma is szerepel a novemberi magazinban. Közülük az orosz–ukrán háború miatt különösen aktuális két hosszabb cikk is. Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Központ tudományos főmunkatársa leírja, hogy Ukrajna csak jócskán a modern korban, a 20. században lett először független állam, de a több tízmilliós ukránságnak a különféle birodalmak, az orosz, a lengyel–litván és a Habsburg Birodalom szorításában már évszázadokkal ezelőtt kialakult az egységtudata, a 19. század óta pedig már nemzetként tekintett önmagára. A putyini Oroszországgal folytatott mai háború mögött – olvashatjuk egy másik cikkben – felsejlik a Szovjetunió utolsó vezetőjének, Gorbacsovnak az alakja is. Az augusztusban elhunyt volt szovjet elnök-főtitkár tetteiről és szándékairól három nagy nevű történész állít ki bizonyítványt, és válaszolnak arra a kérdésre is: hidegháborús hős volt vagy bukott idealista?
A 84 oldalas magazinból megtudhatjuk még, hogy miként jöttek létre az első magyar színházak, s hogyan épültek fel és kerültek mindig más-más helyszínre a „nemzet színházai”. A hazai játszóhelyek fordulatos történetét Pintér Márta Zsuzsanna irodalom- és színháztörténész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja és tanszékvezető tanára eleveníti fel. A cikkek között szerepel a Szentföldért folytatott 1917-es harcokról szóló elemzés: a történész szerint a mai közel-keleti káosz mögött még mindig a Jeruzsálembe akkor bevonuló britek a zsidóknak és araboknak tett ellentmondó, betarthatatlan ígéretei, és a franciákkal kötött egyezményben meghúzott életképtelen határvonalak húzódnak meg.
A kivégzett hazaáruló
Ki gondolta volna, hogy a kora újkori tudományos forradalomban nem Európa játszotta a vezető szerepet, hanem ázsiai, amerikai, sőt afrikai tudósok is kivették a részüket? És ki hallotta már, hogy a Lord Haw-Haw-nak csúfolt náci propagandistát – aki ékes brit angolsággal, rádión terjesztette a hitleri szólamokat a második világháború idején, és maga Hitler tüntette ki –, azért akaszthatták fel hazaárulóként az angol hatóságok, mert csalással szerzett brit útlevelet? A magazin több hasonló, kevéssé ismert sztoriról is beszámol, és külön rovatot tart fenn a színes történelmi híreknek, érdekességeknek, új kutatásoknak.
A fontos évfordulók sem maradnak ki: a novemberiek közül a főszerkesztő Romsics Ignác történész, akadémikus Mussolini 100 évvel ezelőtti hatalomra kerülését és a Magyar Fasiszta Tábor feloszlatását ismerteti. Az állandó rovatokból pedig érdemes kiemelni az omladozó, romos kárpát-medencei kastélyokat bemutató cikksorozatot, ebben most az arborétumról is ismert alcsúti Habsburg-kastély, József nádor és családjának egykori otthona szerepel. A híres római császárokat soroló rovat ezúttal Tiberius katasztrofális uralmát ismerteti.
Egyszóval a bolti árnál jóval kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin novemberi száma mind a magyar, mind az egyetemes történelem iránt érdeklődőknek rengeteg újdonsággal és meglepő információval szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál és a benzinkutakon is elérhető, a digitális változatot a Digitalstand és a Laptapír terjeszti. A magazin rendszeresen publikál a 24.hu hírportál Tudomány rovatában is, cikkei itt olvashatók.
Több mint tíz éve a lappiacon
A BBC History magazin 2011 áprilisában jelent meg először Magyarországon, Nagy-Britannia legsikeresebb, egyben a világ legismertebb történelmi magazinjának hazai változataként. A világhírű brit történészek cikkei mellett az olvasók igényeinek megfelelve magyar szerzők által írt cikkeket is közöl, a kettős szerkezettel azóta is egyedülálló a magyar történelmi lapok között.
Az első vonalbeli magyar történészek és a fiatal kutatók cikkei elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrálnak, a honfoglalástól a Kádár-korszakig. Emellett számos írás foglalkozik Európa és az Európán túli világ történetével, a nagy birodalmakkal és kultúrákkal, elődeink életmódjával, a jeles uralkodókkal és uralkodónőkkel.
– Viking nők otthon és a háborúban
– Így született meg az ukrán nemzet
– Az első magyar színházak
– Jeruzsálem 1917-es elfoglalása
– Fasiszta fordulat Olaszországban
– 10 angol hazaáruló
