Grétsy László az egyik legismertebb magyar nyelvész, nemcsak szakmai tekintély, de – főként televíziós műsorai révén – a közvélemény is jól ismeri a nevét. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet az ELTE BTK-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett, illetve a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé is kinevezték. Később a Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként folytatta, közben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé is választották, majd nyugdíjba vonulása után annak tiszteletbeli elnöke lett, és ehhez hasonlóan előbb elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett az Anyanyelvápolók Szövetségének is. Több nyelvészettel foglalkozó folyóiratban is dolgozott, így a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának is tagja maradt nyugdíjasként is.
A tanár úr elemez, kutat és tanít
A legtöbben az Álljunk meg egy szóra! című műsorból ismerhetik Grétsyt: az 1987 januárjában induló tévéműsorban Vágó Istvánnal hetente jelentkező, tízperces adásokban beszélgettek nyelvhelyességi kérdésekről. Az Álljunk meg egy szóra! országosan ismertté is tette „Grétsy tanár urat”, akit egy másik, a tévéből és a rádióból ugyancsak ismerhető nyelvész, Balázs Géza így méltatott Grétsy hetvenedik születésnapján a Magyar Nyelvőrben:
A »tanár úr« nagyon érti, ismeri a szavak hatalmát. Ismeri múltjukat, a nyelv történetét, fejlődési irányait, élénken figyeli, követi a mai változásokat, és mindig elemez, kutat, és tanít, tanít…
Balázs ugyanitt azt írja, 1982 óta ismerik egymást Grétsyvel, azaz idén negyven éve.
Nemrég mégis arról értesültünk, hogy Grétsyt 2022. február 1-jei hatállyal, kevesebb mint két héttel a 90. születésnapja előtt másodmagával eltávolították a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságából. Ugyancsak február 1-jével az alapító Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnökét képviselő Arató Balázs arról tájékoztatta a szerkesztőbizottságot, hogy Balázs Géza váltja a folyóirat felelős szerkesztői posztján a már korábban leváltott Keszler Borbálát, aki 2008 óta töltötte be ezt a tisztséget. Válaszul a szerkesztőbizottság három tagja is úgy nyilatkozott, februártól nem vállalják a szerkesztőbizottsági tagságot.
Ki adja ki a Magyar Nyelvőrt?
A Magyar Nyelvőrt 1872-ben, éppen 150 éve alapította a magyar nyelvművelés megteremtőjének tartott Szarvas Gábor, és a folyóirat azóta is – a második világháború alatti kényszerű szünetet leszámítva – a nyelvművelés legfontosabb hazai fóruma maradt, melynek csupa nyelvészeti szaktekintély volt a felelős szerkesztője, így például csaknem négy évtizeden át vezette Lőrincze Lajos, aki az Édes anyanyelvünk című rádióműsor révén hasonló országos ismertséget szerzett, mint később Grétsy László a tévéműsoraival.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát az MTA adta ki, 1994 óta pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Mára azonban az alapítói és a kiadói jogok is a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához (MNYKNT) kerültek. Az MNYKNT honlapján magát független egyesületként jellemzi, „amely a világ bármely részében – különösen a kisebbségekben – élő magyarság magyar anyanyelvének, kultúrájának, így anyanyelvi és kulturális önazonosságának megtartását, művelését, fejlesztését szolgálja”. A társaság elnöke 2012 óta Balázs Géza volt, egészen 2021. szeptember 1-jéig, amikor is Arató Balázs váltotta a poszton. Még Balázs Géza volt az elnök, amikor 2020. július 2-án az MNYKNT közleményében „örömmel tudatta, hogy a csaknem 150 éves folyóirat, a Magyar Nyelvőr átkerült a társaság szerkesztésébe”.
Erről azonban a jelek szerint a lap szerkesztőbizottságát nem tájékoztatták, legalábbis a Magyar Nyelvőr 2021. szeptember 24-én kelt szerkesztőbizottsági állásfoglalása úgy fogalmaz:
A szerkesztőbizottság 2021 nyarán értesült arról, hogy a folyóirat alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához került, a felelős szerkesztő és a szerkesztőbizottság tudta és jóváhagyása nélkül. Az új alapító megkeresésünkig nem vette fel a kapcsolatot a felelős szerkesztővel és a szerkesztőbizottsággal, ugyanakkor a felelős szerkesztő leváltása és a szerkesztőbizottság átalakítása irányába tett lépéseket.
A többek között Grétsy László által is aláírt közleményben a tudományos tevékenysége szakmai autonómiáját veszélyben érző szerkesztőbizottság felsorolta, milyen szakmai alapelvek és feladatok iránt elkötelezett, illetve felszólította az MNYKNT-t, hogy „a folyóirat jövőjének biztosítása érdekében, a szerkesztőbizottság állásfoglalásának megfelelően a folyóirat alapítói jogáról mondjon le, és ezeket az ELTE BTK mint alapító részére adja át”.
Elveszett bizalom
Kerestük Keszler Borbálát, de tőle cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, és megkerestük a szerkesztőbizottság február 1-jén lemondott tagjait is. Laczkó Krisztina, Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor közösen válaszoltak:
Tudomásunk szerint az MNYKNT elnöke, Arató Balázs arra hivatkozva mentette fel Keszler Borbála felelős szerkesztőt, mert elvesztette a bizalmát iránta. Keszler Borbála ugyanis tájékoztatta a szerkesztőbizottságot arról, hogy az MNYKNT át kívánta alakítani a szerkesztőbizottságot és a folyóirat szakmai karakterét, amelyet ő nem támogatott. Azt egyébiránt Balázs Géza is elismerte, hogy az MNYKNT akkori elnökeként, azaz az alapítói jogok gyakorlójaként az átalakítási terveit levélben megosztotta Keszler Borbálával.
A válaszukból tehát az derül ki, Balázs Géza még 2021. szeptember 1. előtt, elnökként kereste meg terveivel az akkori felelős szerkesztőt. A szerkesztőbizottság tagjai azt is elmondták, ők nem kaptak indoklást arról, miért kellett felmenteni Grétsy Lászlót és Heltainé Nagy Erzsébetet. A három nyelvész szerint Grétsyék, illetve Keszler Borbála felmentése csak fokozták a szeptemberi közleményükben hangoztatott kétségeiket:
Törekvésünket, hogy a Nyelvőr alapítói, illetve kiadói joga visszakerüljön az MTA-hoz, illetve az ELTE BTK-hoz a szakmai közvélemény, beleértve annak meghatározó intézményeit, határozottan támogatta és támogatja ma is. A tulajdon- és kiadói viszonyok rendezésében ezért is kértük és reméljük az MTA támogatását
– írta a 24.hu-nak Laczkó Krisztina, Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor.
Kerestük a MNYKNT-t is, de Arató Balázs a türelmünket kérte, mivel „az átalakítások még zajlanak”, Balázs Géza pedig annyit írt: „Újonnan felkért szerkesztőként feladatom a lap színvonalas működésének biztosítása.” A feltett kérdésekben pedig szerinte a felelős szerkesztő nem illetékes.
Nyelvstratégia és a normális viták
Korábban Balázs Gézát sejtették a kormány által 2014-ben indított Magyar Nyelvstratégiai Intézet mögött is, mivel az annak megalapításáról rendelkező kormányrendelet nagyban hivatkozott a Balázs által harmadmagával jegyzett nyelvművelő programra. Maga Balázs azonban később bírálta az intézet tevékenységét, amely két év után meg is szűnt. Balázs Gézát és a nyelvművelő program másik két szerzőjét, Pusztay Jánost és a Kásler Miklós alapította Magyarságkutató Intézetben is dolgozó Pomozi Pétert 2016-ban igen éles hangvételű cikkben támadta a Nyest.hu (Nyelv és Tudomány), azzal vádolva őket, hogy többet vannak jelen a nyilvánosságban, mint azt a szakmai hátterük indokolná:
E nyelvművelő kör tagjai a szakmai elismertséget és mellőzöttséget ellensúlyozandó különféle egyesületek (a sikeresebbek: egyetemek és főiskolák) vezető pozícióit igyekeznek megszerezni, ügyesen helyezkednek, folyamatosan jelen vannak a médiában és különböző súllyal a közéletben is
– fogalmazott a cikk.
Balázs Géza egyébként 2018-ban születésnapi interjút készített Pusztay Jánossal, aki a beszélgetés végén feltette a költői kérdést, miért van az, hogy nálunk nem lehet normális vitákat folytatni – sem szakmai, sem politikai kérdésekről:
Csak a szakmánknál maradva, miért kell a szakmai egyetnemértést áttenni személyeskedő szintre. Rendkívül kártékony, és nem vezet sehová. A tudomány vitákban alakul, nem pedig erőből képviselt vélemények révén.
