Az állam által finanszírozott és a megvalósulás felé közeledő budapesti városfejlesztések közé tartozó Budapest Diákváros – Déli Városkapu Program az elmúlt hónapokban meglepő változásokon ment át, hiszen egy 2019-es, a főváros és az állam közti megegyezés szerint eredetileg több mint tízezer diáknak otthont adni képes lakástömeget foglalt volna magában, lassan azonban úgy tűnt, hogy a fővárosnak egyre kevesebb beleszólása marad a terület jövőjébe.
Április elején arról jelentek meg hírek, hogy a terület fejlesztési helyszínének legalább egy részén születik meg a kínai Fudan Egyetem közel 450 milliárdos hitelből, illetve a magyar állam 100 milliárd forintjából, részben a Ferencvárosi Önkormányzat területén születő budapesti kampusza, amit egy esetleges 2021 végi népszavazás sem akadályozhatna meg, hiszen a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárása, a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés, az állam általi kisajátítás, vagy egy Fudan-törvény mind-mind kikerülhetővé teszi ezt a gátat.
Gulyás Gergely szerint ugyanakkor egyszerű félreértés történt, így mindkét projektnek jut majd hely – ezt az állítást a projekt élére Fürjes Balázs helyett alig egy hete kinevezett Palkovics László is megerősítette, sőt, hozzátette: egyetlen centit sem vesz majd el a diákváros területéből az egyetem, hiszen
a tervek szerint a földcsík déli része a kollégiumoké, ez a terv nem változott, középen áll a vásárcsarnok, a terület harmadik, északi része egyetemi, intézményi övezet, itt épülne a Fudan, a negyedik földdarab pedig a Soroksári út Pest felé eső oldala, ide terveink szerint cégek érkezhetnek, kutatóintézetek épülhetnek majd.
Ez valószínűleg így is fog történni, hiszen néhány órával a bejelentése után a kormány megkötötte a stratégiai megállapodást a Fudan Egyetemmel. A felek ekkor megerősítették, hogy a fejlesztés összhangban áll a Diákváros programmal, annak terveivel pedig nem állítható szembe.
A terület jövőjével kapcsolatos kétségek ezzel azonban nem szűntek meg egészen: kedden kiderült ugyanis, hogy a kínai egyetem mellett a Budavári Palotát elhagyó Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), illetve a Demeter Szilárdhoz tartozó az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek, illetve a hozzá kapcsolódó intézményeknek is a Diákváros területének egy részén, vagy annak közvetlen környezetében kereshetnek helyet.
A Széchényi Könyvtárnak és más kulturális intézményeknek is a Diákvárosban és környékén keres helyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
A hír megjelenésével egyidőben a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete címet viselő nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázat is lezárult – derül ki az Építészfórum cikkéből, az azonban továbbra sem biztos, hogy a győztes munka némi finomítás, vagy változtatás után tényleg elindulhat-e a megvalósulás felé.
Az engedély nélkül lerakott szeméthalmok közepén álló épületegyüttes ma a graffitisek egyik kedvenc helye, értékeit pedig mára eltüntették a fém- és szuvenírgyűjtők, illetve a melegedni vágyó hajléktalanok.
A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) által 2020 decemberében kiírt pályázat huszonhárom pályaműve közül a zsűrinek
sikerült kiemelni a legjobb hármat, de további négy terv megvásárlása, illetve egy különdíjjal való jutalmazása mellett döntött.
A tervpályázati program a két világháború közti modern építészet két fontos példája, az elképesztő állapotban pusztuló, 234 x 42 méteres alapterületű csarnokával világszinten is jelentős, 2004 óta műemléki védettséget élvező Nagyvásártelep (ezt 2018 februárjában hosszú cikkben mutattuk be), illetve az ahhoz kapcsolódó irodaház felújítását (Münnich Aladár, 1930-1932) és élettel való megtöltését, valamint a Budapest Diákváros első, 3 ezer négyzetméter alapterületű kollégiumának – az épület földszintjén ezer négyzetméternyi, sportolásra alkalmas területnek kellett helyet kapnia -, és közvetlen környezetének megtervezését tűzte ki célul, aminek természetesen sportlétesítmények, a közösségi terek, illetve a zöldterületek is részét képezték.
A tíz évvel ezelőtt még a főváros első felhőkarcolóit is ígérő, egymilliárd eurós Duna City-projekt által is érintett területen a 2024-es olimpiai kampány részeként az olimpiai falut – ami az ötkarikás játékok után a pályakezdők és alkalmazottak kedvezményes lakhatását lehetővé tévő lakóparkká vált volna – képzelték el, de az azóta eltelt években a Budapesti Xtrém Szabadidő Park, egy fővárosi teniszközpont, fedettpályás atlétikai multifunkciós csarnok, illetve egy atlétikai stadion ide helyezésének terve is felbukkant.
Az első díjat a BIVAK Studio Kft. (Máté Tamás, Vass-Eysen Áron, Soóki Tóth Gábor, Berczi Zsófia, Madaras Botond, Madaras Koppány, Oltrai Tamás) pályamunkája nyerte el: munkájuk az értékelés szerint egyszerre volt friss és trendi, de a műemléképület megőrzésének felelősségét és korlátait is jól érezte.
A csarnokban a tervezők három szintet helyeznének el, ahol rendezvényterek, sportpályák, kávézó, pub, illetve klub kapna helyet, így az épület egymástól távol eső céloknak is helyet adó multifunkciós térré válna. Az építészek a bizottság szerint az irodaépület revitalizációját is hibátlanul oldották meg, hiszen a korábbi építészeti értékek megtartása mellett újakat is kerülnek az egyébként menzának is otthont adni vágyó épületbe.
BIVAK Studio Kft. / Budapest Fejlesztési Központ Az egykori irodaház modern kiegészítéseket kap, második emeletét pedig egy híd köti majd össze a szomszédos struktúrával
A kollégiumépület is megérdemel néhány szót, hiszen az irodaház nyers téglaburkolatát kerámiaburkolatával megidéző terv az értékelés szerint kiemelkedő, a közösségi terek, illetve szobák beosztása pedig szintén tökéletesen megfelel a kitűzött célnak.
BIVAK Studio Kft. / Budapest Fejlesztési Központ A BIVAK kollégiumterve
A második díjat a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. (Deichler Tímea, Jakab Dániel, Szabó Levente DLA) kapta, míg a harmadikat a Studio Egret West Ltd. és a Robert Gutowski Architects közös munkájának (David West, Gutowski Róbert, Freddie Jackson, Alisan Dockerty, Deimante Bazyte, Maysa Phares, Aidan Cifelli, Miziana Boustani, Sipos Kornél, Kovács Hunor László, Bollók Gáspár) ítélték meg.
A Deichler-, illetve az Egret és Gutowski-féle tervek is hasonló felfogást mutatnak. A nagycsarnokban nyilvánvalóan mindkét csoport hasonlóan gondolkodott, a kollégiumépület terén azonban két, egymástól merőben különböző hozzáállást mutattak be:
előbbi egy minimalista, világos homlokzatú modern épületet, utóbbi viszont egy mozgalmas tömeget képzelt el, sőt,
a teljes fejlesztési koncepciót továbbgondolta, hiszen
az irodaházhoz annak helyreállítása után egy üvegtetős co-working irodateret is kapcsolt.
Budapest a világ egyik legszebb városa, tele izgalmas, érdekes, vagy épp szívszorító történetekkel. Sorozatunkban ezeket, illetve a főváros elfeledett épületeit, tereit és szobrait mutatjuk be.
Interjú Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó ezredessel, aki egyszer azt találta mondani egy autólopásokkal foglalkozó kollégájának: „engem hidegen hagynak az autók, kivéve persze, ha egy hullát találunk a csomagtartóban – mert akkor mindjárt izgatott leszek.”
