Google Street View
Kultúra ismeretlen budapest

Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Újabb tökéletes bizonyíték épül arra, hogy ideje lenne alaposan átgondolni a fővárosi épített örökség védelmét, még mielőtt Budapest képe örökre megváltozna.

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot.

Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó része 2020 márciusában a kormányhivatalokhoz vándorolt, így a végső szót ma már nem a főépítészek mondják ki. Megjelent emellett a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés is, ami mindenféle rendezési tervet felülíró épületek – így az Állatorvostudományi Egyetem tervezett kampusza – születését teszi lehetővé.

A korántsem könnyű helyzet pusztította el kis híján a Wichmann kocsma helyszíneként ismertté vált Kazinczy utca 55-öt, illetve a két és fél évszázadon át működött Márványmenyasszony épületét, de az elmúlt évekre visszatekintve tucatnyi olyan esetet találunk, ahol a társasházépítési láz győzött: így kerülhet most egy lassan százötven éves ház elől a fényt és a légmozgást elvevő óriás a Horváth Mihály térre, kerül harmadrendű bővítés az Október huszonharmadika utcába, teszik zárójelbe a Mester utca Zsolnay-csempékkel teli, a századforduló óta érintetlen húsboltját, tűnt el számos értékes épület, de a bontás a cél az angyalföldi Kartács utca legértékesebb épületénél is, amit a XIII. kerületi önkormányzat kíván elsöpörni, hogy otthonokat emeljen a helyére.

Kapcsolódó
Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat
A Kartács utca 20. 2016-ban, a bontási engedély kiadása után vált műemlékké, a kerület azonban nem áll el a szándékától, és jogi úton próbálja érvényesíteni az akaratát.

Vannak persze pozitív példák is: a menthetetlennek tűnő Krisztina tér 8. esetében például a lehető legtöbbet hozzák ki a lehetőségekből, ez azonban csak egy ritka kivétel az elmúlt években egyre gyorsuló folyamatban.

Negatív példákkal nemcsak a belvárosban, de a város szélei felé haladva is találkozhatunk – így az 1745-1758 között trinitárius kolostorként létrejött, ma a Kiscelli Múzeumnak otthont adó épülettől kis híján a Dunáig nyúló Kiscelli utca mentén.

Az 1890 körül, Mach Ádám hajókovács megrendelésére épült 81. számú ház újabb nyolc lakással való bővítése például 2012 szeptemberében kapott zöld utat, két évvel később pedig az I. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal adta ki a használatbavételi engedélyét:

Az újabb szinttel megfejelt Kiscelli út 81. 2009-2019 közti változása. Időközben az egyik szomszédja is eltűnt mellőle.
Google Street View Az újabb szinttel megfejelt Kiscelli út 81. 2009-2019 közti változása. Időközben az egyik szomszédja is eltűnt mellőle.

A Google utcanézeti képein jól nyomon követhető változások gyökeresen átformálták a harmincas évek hajnalán a Galambtenyésztők Országos Egyesületének is otthont adott épület arányait. A továbbépítés jó része ugyan csak a szomszéd foghíjtelekké válásának köszönhetően vált a járókelők által is észlelhetővé, ez azonban semmit sem változtat a lényegen:

a homlokzat síkjától visszahúzva ugyan, de az eredeti épülettel kapcsolatot ápolni nem akaró, a főhomlokzat felett egy ponton kétszintessé vált bővítés került a házra.

Néhány lépésnyire azonban egy még erősebb projekt indult el a megvalósulás felé: a XIX. század utolsó éveiben a bádogos, illetve vízvezeték- és légszeszberendezési vállalkozást vezető Herz Henrik megrendelésére született 71. számú háznak a kifüggesztett látványterv szerint csak a védett homlokzata marad meg, mögötte pedig egy teljesen új épület emelkedik majd.

A Kiscelli utca 71. a Google 2019-es utcaképén
Google Street View A Kiscelli utca 71. a Google 2019-es utcaképén

Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer szerint a 2021. január 20-án bontási engedélyt kapott, részben alápincézett épület helyén

rövidesen egy tizenkilenc lakást, illetve két irodát magában foglaló társasház jön létre.

Az építési engedélykérelmet a rendszer szerint a kormányhivatal mostanáig nem bírálta el, így a járókelők által látható, illetve az Otthoncentrum oldalán elérhető látványterveket még nem kezelhetjük végleges állapotú tervekként, de a rajzok ebben a szakaszban már biztosan nem mennek át nagy változásokon.

Otthon Centrum A projektet összefoglaló oldalon már húsz lakásról esik szó.

Az aquincumi katonai táborhoz való közelsége miatt Villa Castrumként emlegetett, a linkben, illetve egy, a lakások adatlapjain elérhető YouTube-videóban azonban még Villa Romana nevet viselő projektről az Otthoncentrumon hosszú leírás is elérhető, így a helyszínen olvasható „Egy kivételes projekt egy nem mindennapi beruházótól! Okosotthonok Óbuda szívében” szlogenen túl számos részletre is fény derül.

Mindezt ehhez hasonló indokolatlan felkiáltójellel zárt gondolatok társaságában olvashatjuk:

Az ókorban a rómaiak vitték véghez az akkori építészet csodáit, feszegetve a tudomány határait. Ennek emlékére tiszteleg a Villa Castrum, amely az ókori építészet csodáihoz hasonlóan a mai kornak megfelelő legmodernebb felszereléssel, műszaki technológiával felvértezett lakásokat tartalmazza!

A leírás szerint az itt állt épület utcai homlokzata védett, így az „egyedülálló módon az új épület előtt is megmarad, így a múlt és a jelen építészete alkot egy elválaszthatatlan egységet”.

Olvasónk, M. felvétele A február 24-én készített fotón már a homlokzat sem látszik.

A kijelentést árnyalja, hogy olvasónk fotóján a homlokzat már nem látszik: egyetlen részlete sem emelkedik ki ugyanis az OSB-lapok mögül, sőt, az egykori ház harmadik tengelyénél egy ajtót is nyitottak. A látványterven egy furcsa részlet is feltűnik:

az egykori kapu, illetve az azzal szomszédos ablak helyére egy autókat is fogadni tudó bejárat kerül.

A négyszintes, belső udvarán a tervek szerint nemsokára zöld udvart, illetve közös medencét rejtő Villa Castrumba költözőket a projekt adatlapja szerint két fontos jellemző fogja leginkább megragadni, az extra alacsony rezsi, illetve a két felkiáltójellel is nyomatékosított környezettudatosság, amit központi hőszivattyúkkal működtetett mennyezethűtéssel, padlófűtéssel, kőzetgyapot hőszigeteléssel, természetes alapanyagú festékekkel, illetve egyedi nyílászárókkal kívánnak elérni.

A közelmúltban épült társasházaknál egyre gyakrabban tűnnek fel okostelefonról, illetve táblagépekről irányítható otthonok – a 2021 utolsó negyedévére a tervek szerint elkészülő Villa Castrum ebben sem kíván lemaradni, az autók számára azonban tradicionálisabb megoldással szolgál, így

nem kell félni a sokak által rettegett gépesített parkolóktól.

A 33-133 négyzetméteres, változatos méretű terasszal is csábító lakások árai 42,9-165 millió forint közt alakulnak – ez 1,3 millió forint körüli négyzetméterárat jelent – majd: a legdrágább otthonok tetőteraszainál a vásárlók például személyre szabhatják a végső állapotot, sőt a fürdőszobai tükör egyszerre akár tévéként is működhet, hiszen nincs is jobb a borotválkozás közbeni sorozatnézésnél.

A befektetői háttér

A munkálatok mögött a legtöbben nyilvánvalóan a jól ismert cégek egyikét sejtik, a Földhivatali Információs Rendszer szerint azonban az ingatlan hosszú évtizedek óta ugyanannak a családnak a kezében van, és generációról generációra vándorol, így itt egy eddig ismeretlen magánbefektető célkitűzése válik valósággá.

A védett homlokzat, illetve a több mint százhúsz éves ház eltűnése önmagában rossz hír, hiszen a kisvárosias óbudai utcákban az elmúlt években jókora mértékben csökken a századfordulón még az egész területet meghatározó alacsony lakóházak száma. Legtöbbjüket a panelláz törölte el, de az utóbbi harminc év is sokat tett azért, hogy minél kevesebb, a városrész múltjáról mesélő épület maradjon meg a szűk utcákban. Néhány épület természetesen már olyan rossz állapotúvá vált, hogy a megmentése akár egy elkötelezett beruházó számára is kivitelezhető lenne, a házak jó része azonban egy értő felújításnak, illetve érzékeny bővítésnek köszönhetően a következő évtizedekben is otthont adhatna az ide költöző családoknak.

A budapesti kerületekben sokszor az épületeknek csak egyes részei védettek: a korábban szanatóriumként, majd kórházként működő, huszonöt éve üresen álló Benczúr utca 4-nek például csak az utcára néző arca, illetve főlépcsőháza védett, a már említett Kiscelli út 71-nek pedig csak a homlokzata élvez védelmet. Ezek a döntések utat engednek az úgynevezett faszádizmusnak (ilyenkor a régi homlokzat mögé kerül teljes egészében modern épület), és csak a legszükségesebb elemek megtartására kötelezik az építtetőket, pedig a házaknak jó eséllyel sokkal nagyobb hányada továbbélhetne az utódokban.

A Mester utcai Spirit Residence látványterve, a leendő épület aljában a századfordulós húsboltnak otthont adó, részben nyilvánvalóan visszabontandó épülettel.
ÉTDR A Mester utcai Spirit Residence látványterve, a leendő épület aljában a századfordulós húsboltnak otthont adó, részben nyilvánvalóan visszabontandó épülettel.

A projektek mögött álló cégeket emellett a különböző kerületi szabályozások is segítik, hiszen a kijelölt beépítési korlátoknak köszönhetően egy egyemeletes, védett épületre akár hat-hét újabb szint is kerülhet, hogy magasságával a szomszédokhoz igazodjon. És ha mindez még nem lenne elég: a kerületeknek, illetve a fővárosnak nincs igazán effektív eszköze a túlzó beépítések visszaszorítására, a kormányhivatal pedig a legtöbb bejövő engedélykérésnek zöld utat enged, tekintet nélkül a tervek minőségére.

Ez pedig egyáltalán nem jelent sok jót a jövőre nézve, hiszen Budapest hosszú évek óta tartó, ingatlanberuházók általi szétbombázásának köszönhetően eltűnik a várost unikálissá tevő változatos épületállomány, a főváros pedig különböző minőségű bővítésekkel teli, toldozott-foldozott várossá válik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.