Az idei év fővárosi épületek bontásáról szóló hírek egész sorával, köztük a Wichmann kocsma, illetve a Márványmenyasszony étterem egykori otthonainak ügyével indult, nem csak ez a két történet zárult azonban megnyugtató módon. Az 1887-ben épült, mai arcát 1931-ben elnyerő Krisztina tér 8. az utóbbi években üresen állt, hasznosítására pedig egyre kevesebb esély látszott. Az önkormányzat 2016-ban így túladott rajta, remélve, hogy eladásával a szomszédos tűzfalak eltűnését, illetve egy igényes lakóépület megjelenését segítik elő.
Az illegális lakóknak ideig-óráig otthont adó, különböző források szerint egy, a Várnegyedből induló középkori alagútrendszerhez is csatlakozó ház ugyanis komoly problémákkal küzd, így megmentésére a Budavári Önkormányzatnak egyszerűen nincs lehetősége.
Új tulajdonosa, az elmúlt évtizedekben számtalan műemlék, illetve értékes, védettséget nem élvező lakó- és középület megújulását elősegítő LAKI Zrt. az adás-vétel során nem kapta meg a teljes ház (aminek történetét itt foglaltuk össze) tulajdonjogát, hiszen a kerületi önkormányzat egészen addig résztulajdonos marad, amíg az új gazda jogerős építési engedélyt nem szerez.
Ennek a lépésnek első hallásra talán nincs sok értelme, de a 2020. március 1-jével életbe lépett változások – a kerületektől ekkor kerültek a kormányhivatalokhoz az építési jogkörök, így az engedélykéréseket már nem az önkormányzatok bírálják el – hozta helyzetben tökéletes eszközzé váltak a századfordulós homlokzat teljes eltűnésének megakadályozására, így a megoldási lehetőségek annak megtartására, vagy annak teljes egészében való újjáépítésére redukálódtak.
A 2017-ben, illetve 2018-ban az új tulajdonos által a Főváros Kormányhivatala felé indított három engedélykérésben még csak bővítésről volt szó (ezek nem kaptak zöld utat), a 2020. szeptemberében, illetve decemberében indított társai azonban már bontásról, illetve egy új, magasabb lakóház építéséről szóltak.
A kerületi főépítész, Csány Éva szerkesztőségünknek küldött levelében kijelentette:
A témában írt előző cikkünk megjelenése után néhány órával a látványtervek egy szelete is publikussá vált, így biztossá vált, hogy a Krisztina tér (és egyben a Gellérthegy utca) felé néző főhomlokzatot eredeti formájában építenék vissza, majd 2+1, stílusában egyszerre hasonulni és elkülönülni is kívánó szintet illesztenének rá.
A Naphegy utcai frontról ekkor még nem publikáltak képet, és számtalan részlet sem vált egyértelművé, így az üggyel kapcsolatos kérdőjelek jó része nem tűnt el.
Az azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az alig néhány lakásos társasház számos, ma születő társával ellentétben nem kívánja teljesen átformálni a környék képét, sőt a szomszédok magasságának átvétele – ez az ingatlanpiaci szempontok figyelembevételével elkerülhetetlen – mellett igyekszik az utcaképben történő lehető legkisebb változással megvalósulni.
A kérdések végére most pont került, hiszen a tervező, Gyöngyössy György (ARX Építésziroda) rendelkezésünkre bocsátotta az építési engedélyt egyelőre nem kapott tervek műleírásának kivonatát, amely a jelenlegi állapot fotódokumentációja mellett a leendő utód részleteit is magában foglalja.
A 303 négyzetméteres telken álló mai lakóház
igényes belsőépítészeti részletképzéseivel, kőszobrász, gipsz és díszműkovács-mesteri alkotásaival mindenképp megőrzendő, megmutatandó elemeket vonultat fel az egykor jellegzetes krisztinavárosi múltjából
– olvasható a szövegben, ami ígéretet tesz arra, hogy a kapubejáró díszített keresztboltozata, a díszítések, a kovácsoltvas korlátot kapott márvány lépcsőház, a kő és gipsz díszítőelemek, illetve a falhoz rögzített lépcsőházi fogódzók mind megmaradnak, sőt eredeti helyükre kerülnek vissza.
A dokumentum az elmúlt évtizedekben elmaradt, vagy szakszerűtlenül végzett felújítások által okozott súlyos károkra is kitér, így kiderül, hogy az épület ezer sebből vérzik, megmentése pedig befektetői szempontból egyáltalán nem kifizetődő, főleg, hogy nincsenek kiemelkedő építészeti értékei sem, melyek azt esetleg indokolnák.
A leírás szerint a főfalakon statikus és termikus repedések jelentek meg, a talajnedvesség elleni szigetelés, illetve a tető hiányosságai miatt pedig többek közt a két irányból elharapózó vizesedés, illetve beázások is jókora problémát jelentenek, így az általános elavultság mellett ezek is rontották a túlélési esélyeket.
A Gellérthegy utcai frontjával az elődre emlékeztető új, alaprajzában a mostanival megegyező U alakú épület a Kerületi Építési Szabályzatnak megfelelően kisebb, 75%-os beépítettségi százalékkal jelenik majd meg a telken, falai közt pedig a tervek szerint nyolc otthon születik.
Az otthonok a főváros számtalan épületében látható függőfolyosók helyett széles közlekedőkön át lesznek elérhetők, így megszűnik az ablakok előtt elsurranó emberek okozta kellemetlenség.
A teljes egészében modern képet nyújtó Naphegy utcai homlokzat mögött, a legalsó szinten szolgáltató funkció, illetve a mai garázsbeálló helyére tervezett, három tonnát elbíró autófelvonó jelenik meg, így a megújuló energiaforrásokat hasznosító lakásokhoz tartozó autók parkolásának kérdése is megoldódik.
A projekt nevével – VITIS, azaz szőlő – a hazai szőlőültetvényeket is jócskán megtépázó filoxérajárvány előtt a területen folyt szőlőművelésnek állít emléket, de ennél többet is tenne azért, hogy egy darabka XIX. századot csempésszen a Krisztina tér mellé:
A néhány nappal ezelőtt megjelent látványterven sokaknak feltűnt, hogy a kaput a Krisztina tér szívétől távolabb, a front túlsó oldalára tükröznék – ennek okát Gyöngyössy a kötött magasságú földszinti lakások könnyebb megközelítésével, illetve a súlypontba helyezett új lépcsőházzal indokolja.
A tervező leveléből mindemellett kiderül, hogy az elmúlt százharminc évben a falak közt megfordult ismert személyiségek emléktáblát kaphatnak majd az utód homlokzatán, így ezek az emlékek még sokszínűbbé tehetik majd az új homlokzatot.
Mindent összevetve eltűnik tehát egy kilencven éve változatlan arcú, csak jókora anyagi ráfordítás mellett megmenthető, évek óta lakatlan ház, helyére pedig egy olyan társasház kerül, ami a fővárosban az elmúlt években épült társaival ellentétben
A Krisztina tér 8.-ra – amennyiben valóban ebben a formában fog megvalósulni – így rövidesen a főváros egyik mintaprojektjeként is tekinthetünk majd, aminek megoldásait a különböző befektetők remélhetőleg más, lebontásra ítélt épületek esetében is adaptálni fogják majd.
