A világ első közparkja, a budapesti Városliget 1813-as tervpályázatán győztes Christian Heinrich Nebbien (1778-1841) három éven át dolgozott a tervein, melynek főbb elemei végül megvalósultak. Köztük a mesterséges Mimóza-domb, aminek sűrű növényzetét a német tervező öt ponton kívánta megszakítani, hogy ezzel különböző szögekből teljesen más rálátást biztosítson a környékre.
Az elmúlt évek változásai most ezt az apró halmot, illetve környékét érték el: a Varosliget.info információi szerint rövidesen elindul ugyanis a mostanra az egyik utolsó csendes és nyugodt parkrészként a változásoknak ellenálló terület átalakítása.
Az oldal szerint – a 2020 nyarán kiírt pályázatban foglaltaknak megfelelően – nemsokára ugyanis egy
A néhány percre felemelkedő, majd újra földet érő ballon használatáért a jövőbeli üzemeltetőnek minden hónapban 600 000-1,2 millió forint közti közterülethasználati díjat kell majd fizetnie a Városliget Zrt-nek, és nyilvánvalóan saját magának kell majd felépítenie a szükséges kiszolgáló építményeket, illetve megoldania a közművesítést.
Ehhez nyilvánvalóan a terep átrendezésére van szükség, hiszen a személyzeti tartózkodók, a mosdó, a tárolók, a nagy terasszal működő söröző, illetve az utak mind-mind kisebb-nagyobb területet fognak elfoglalni. Az oldal szerint így elkerülhetetlenné válik a fák kivágása, erre pedig szerintük a dokumentum egy részlete is rámutat:
A helyzet ennyire nem tűnik egyszerűnek, hiszen a 2020. április 16-án közzétett – a Liget Budapest oldalán ma is elérhető – pályázati felhívás 3.3. pontjának 6. alpontja így szól:
A nyertes Pályázó köteles megóvni a közterületen lévő fákat.
A kérés nem is tűnik lehetetlennek, hiszen a látványosság tervezett felállítási helye egy fáktól jobbára mentes terület, aminek leszálló területe a fenti tervet látva jóval kisebb, mint ami a fák közt rendelkezésre áll.
Az anyagból mindezek mellett kiderül, hogy a ballonnak – aminek terve már a Liget Projekt tájépítészeti tervpályázatán győztes Garten Studio 2016-os anyagában is látható – a közeli játszótéren álló Szinyei Merse Pál-festmény ihlette mászókájának színeit kell követnie.
A Liget-projekt részeként a park egy újabb elemmel gazdagszik, ez azonban egyáltalán nem jó hír, hiszen
A ballon-kilátónak nincs túl sok esélye a túlélésre: 2002 májusában egy vállalkozó, Jakab Tamás a Nyugati pályaudvar melletti Westend tetején indított hasonlót, remélve, hogy a 250 milliós befektetés öt év alatt megtérül. Nem így történt: az induláskor háromezer, illetve ezer forintos jegyárakkal operáló, százötven méter magasra emelkedő látványosságot alig három év után, 2005-ben Győrbe szállították, majd a következő évben Zambiába, a Viktória-vízesés mellé költöztették, ahol azonban nem kapott működési engedélyt.
Nem ez lenne a Városliget első ballonja
„Hétfőn estve nem ugyan Labyrinthusból, hanem tágos mezőről Pesten a Város Erdeje mellül Magyarországban legelőször felemelkedett egy új Dedalusként Menner úr a levegő golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor fért volna bele.” – írta kétszáztíz évvel ezelőtt a Hazai és külföldi tudósítások, megemlékezve az akkor még szabályozatlan Városligetben elsőként, 1811. június 3-án felszállt ballonról, amit két bécsi fizikusdoktor, Männer és Kraskovits épített.
A Gyöngyösig szálló, József nádor jelenlétében elindult jármű felszállóhelyének közelében nyolcvanöt évvel később az Ezredévi Kiállítás részeként egy, a látogatók által is kipróbálható másik bukkant fel: a francia léghajós, Louis Godard földhöz kötött, hidrogénnel töltött ballonja (Ballon Captif Godard), amiből hétezren látták felülről a fővárost.
