Kultúra

A világjárvány közepén döntött bevételi rekordot Japánban egy démonvadászos rajzfilm

Mathias Cena, Katie Forster / AFP
Mathias Cena, Katie Forster / AFP
A Chihiro Szellemországbant előzte meg.

Megdöntötte az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban jegyárbevételi rekordját és ezzel minden idők legnagyobb jegybevételű produkciója lett a Demon Slayer Japánban.

A Kimecu no Jaiba – Mugen no Densa (angol címén Demon Slayer) egy emberevő démonokkal küzdő árva fiúról szóló animációs film, amely egy Japánban rendkívül népszerű manga- és tévés animesorozat nyomán készült. A produkciót október 16. óta játsszák a japán mozik és jegybevétele már 32,47 milliárd jen (93 milliárd forint), amivel túlszárnyalta a Ghibli stúdióban készült Chihiro Szellemországban két évtizedig tartó, 31,68 milliárd jenes jegybevételi rekordját – írja az MTI.

A filmet forgalmazó Aniplex Inc. és Toho Co. közleménye felidézte, hogy míg a Mijazaki Hajao rendezésében készült Chihiro 253 nap alatt lépte át a 30 milliárd jenes jegybevételt, a Demon Slayernek, amelyet Szotozaki Haruo rendezett, ez 59 nap alatt sikerült a pandémia ellenére. Hauro filmje, amelyet az adatok szerint már 24 millióan láttak a mozikban, egy másik forgalmazási rerkordot is megdöntött: az első japán produkció lett, amelynek tíz nap alatt sikerült túlszárnyalnia a tízmilliárd jenes jegybevételet.

A film angol nyelvű változatát 2021 elején kezdik forgalmazni Észak-Amerikában. A Demon Slayer japán gazdasági elemzők szerint december elejéig mintegy 270 milliárd jen (774 milliárd forint) bevételt generált a gazdasági életben. Az alapjául szolgáló mangasorozatból 2016 és 2020 között több mint százmillió példányban kelt el az eddig kiadott 22 könyv. A történettel kapcsolatos játékok és egyéb ajándéktárgyak bevétele szintén hatalmas üzletté vált, és a Demon Slayer-témájú rajzokkal forgalmazott dobozoskávé is elképesztően népszerű lett, annyira, hogy a kávét forgalmazó Dydo Group Holdings idei profitelőrejelzését 500 millió jenről 2,5 milliárd jenre módosították.

Endo Kaoru, a japán Gakusuin Egyetem szociológusa szerint a közönséget azért fogta meg ez a történet, mert nem azt hangsúlyozta, hogy küzdenünk kell azért, hogy túljussunk a problémákon, hanem azt, hogy elég, ha túléljük a nehéz helyzeteket és ez most, a pandémia alatt sokaknak segített.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik