Magyarországon a XVIII. század végén, a jegyajándékok – így például a jegykendők – eltűnésével született meg az eljegyzések gyűrűvel történő megpecsételése, a XX. században pedig a párok már közösen választották ki a legtöbbször egy egyszerű karikagyűrűt jelentő jegygyűrűt, amely a leánykérés után előbb a bal, az esküvő után pedig a jobb kéz gyűrűsujjára került.
Az idők azonban változnak: az elmúlt években, a tengerentúlról átgyűrűző minta, illetve a Hollywood diktálta trendnek köszönhetően
amelyet a vőlegény egyedül vásárol meg, majd kéri meg vele a párja kezét.
A mindkettejük számára ideális jegygyűrűt ezután közösen, jegyesekként keresik meg, amelyet az esküvőtől kezdve mindketten viselnek majd.
Miért épp gyémántot?
Az ötlet, hogy a férfi vagyona egy részét az ideális ékszer megvásárlására költse, a harmincas években, a nagy gazdasági világválság után pattant ki a gyémántkereskedelmi óriás De Beers vezetőinek fejéből, akik kijelentették: a férfinak egy havi bevételét kell egy gyűrűre költenie, ez pedig egyértelmű jele lesz annak, hogy a vőlegény biztos a dolgában, az elhatározását pedig egy értékes ajándékkal pecsételi meg.
A cég ettől remélte a gyémánteladások fellendülését, az ötletük pedig fényesen bevált:
A változásra Hollywood is ráerősített, hiszen a sztárok az elmúlt években csodás ékszerekkel kérték meg a párjuk kezét.
Többek közt a Stephen Hawking életét bemutató A mindenség elmélete Jane Hawkingjaként Oscarra jelölt, de a Zsivány egyesben is bizonyított Felicity Jones is ilyennel büszkélkedhet:
Akár mi is vásárolhatunk hasonlót
Ennek fényében nem meglepő, hogy a hasonló darabok Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, így az ország legrégebb óta működő vállalkozása, a Mária Terézia által alapított BÁV – kínálatában is megtalálhatjuk a kedvenceinket, még akkor is, ha a De Beers marketingesei által megálmodott egy havi bérünknél jóval kisebb kerettel kell gazdálkodnunk.
