Kultúra

A kazetta, amely három hét alatt csinált sztárt Gergely Róbertből

A magyar popszakma rendszerváltás utáni legnagyobb sikersztorija a Neoton-alapító Pásztor László Magneoton nevű kiadója nevéhez fűződik, amely a Filmslágerek magyarul lemezekkel nemcsak a kiadó jövőjét alapozta meg, de sztárt csinált Zámbó Jimmyből, Szulák Andreából és mindenekelőtt Gergely Róbertből is. Felelevenítjük az egész magyar popipart felforgató történetet.

Már nem is keressük egymást

1990. február 21-én meghalt Erdős Péter, a popcézár. Halála maga alá temette a nyolcvanas évek legsikeresebb magyar popcsapatát, a Neoton Famíliát is. A zenekar úgy szakadt szét, ahogy pár hónappal később a szintén mesterségesen életben tartott Jugoszlávia. Az alapító Pásztor László és az énekes-sztár Csepregi Éva útjai kettéváltak: Jakab György és Bardóczi Gyula Pásztorral maradt, Végvári Ádám, Baracs János és a szőke vokalista, Schäffer Edina Évával ment. Búcsúkoncert még csak szóba sem került.

Két hónap múlva Pásztor László sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Neoton Família feloszlott. A felek igyekeztek diplomatikusan nyilatkozni a lapokban: „Semmilyen kapcsolatom nincs a régi zenésztársaimmal. Már nem is keressük egymást. Jobb így, legalább a múltból maradjon meg az, amit még megőrizhetünk” – fogalmazott Csepregi Éva. De a névviselés miatt még perre is ment a két tábor. „Talán ‚Idesüss’ néven kellett volna újjáalakítanom a saját zenekaromat?” – kommentálta az ügyet Pásztor László. A vége az lett, hogy Pásztorék Neoton néven folytatták, a másik együttesnek Éva-Neoton lett a neve. „Azt hiszem, csak kevesen tudják elképzelni, milyen fájdalmas, ha az embernek az annyira szeretett gyereke így múlik ki. Ennyi év után” – szomorkodott a Kurírnak Pásztor László. Közben persze történt még egy s más, például egy rendszerváltás is zajlott.

A Pásztor-féle Neoton egy új gitárossal, Borhi Miklóssal egészült ki, aki korábban a Fixben és a Kormoránban játszott, illetve külföldön zenélt. Az énekesnő pedig az ugyancsak külföldi vendéglátós múlttal rendelkező, akkor 26 éves Szulák Andrea lett. Éváék ugyanekkor magukhoz vettek egy fiatal, csinos modell lányt, Rajcs Renátát énekesnek és vokalistának.

Idővel aztán kiderült, nemhogy kettő, igazából egy Neotonra sincs szüksége a közönségnek. A Pásztor-féle Neoton Trónörökös című lemeze jókora bukás lett, pedig a Fogd a kezem klipjében Szulák Andi mindent bedobott, néha egészen sabrinás. A Szalad a külvárosban meg félmeztelen sellők szerepelnek, és kicsit sem bújtatott Wrigley’s, Kit-Kat, Panda Drinks reklámok is. „Nekem kellett volna Csepregi Éva cipőjébe bújni, de ő annyira ki volt találva és olyan népszerű volt, hogy én csak klaffogtam a kitaposott cipőben. De ez is lecke volt” – nyilatkozta Szulák Andrea négy évvel később a Reform magazinnak.

Az Éva-Neoton jobban szerepelt a slágerlistákon. Jóval aktívabbak is voltak, turnéztak, klubot tartottak fent, 1990-ben két albumot is kiadtak, a következő évben egy új anyaggal és egy gyereklemezzel jelentkeztek. Aztán ott is elfogyott a lendület.

Vissza a fénybe

Pásztorék lemezkiadással is próbálkoztak. 1990 áprilisában alapítottak egy kiadót, Magneoton néven. Pásztor László, a felesége, Hatvani Emese, Jakab György, aztán Zoltán Erika férje, menedzsere Joós István és egy tőkéstárs (akit később kivásároltak a többiek) voltak benne. Egy zöld elefánt lett a cég jelképe. „Én akkor már 45 éves voltam, jobban szerettem a stúdiómunkát és az adminisztratív munkát, mint a turnézást” – emlékezett vissza Pásztor. De nem volt könnyű az indulás.

A kilencvenes évek legeleje a Favorit, a Quint, a Proton, a Bravo, és a Rákóczi Records kiadókról szólt. Ők uralták a listákat, náluk voltak a sikeres előadók, Homonyik Sándor, Szandi, Dóra, a Bikini, az Edda, a Bonanza Banzai vagy a Pa-Dö-Dő. A Magneotonnak a resztliből kellett válogatni, vagy saját sztárokat kitermelni. Legnagyobb csillaguk a közel 30 éves Zoltán Erika volt, és hozzájuk került a Napoleon Boulevard – illetve annak maradéka, mert Vincze Lilla, Cziglán István és Erdész Róbert otthagyta a zenekart. A Neotonból 1982-ban kirúgott Pál Évát is elővették és próbálták újra befuttatni (Vissza a fénybe volt lemezének a címe). Csatlakozott a csapathoz az Old Boys, Pierrot, majd később Túri Lajos. És leigazolták Zámbó Jimmyt, aki valamennyire már ismert név volt, miután 1988-ban megnyerte az Interpop Fesztivált a Valahol bús dal szól című számával, de még korántsem volt az a Király, aki később lett belőle. Őt Joós István hozta, Zoltán Erika hívta fel rá a figyelmét, megnézte párszor a Batthyány téri Casanova bárban, aztán szerződést ajánlott neki. A Magneoton tulajdonképpen éjszakai lokálokból szedte össze új sztárjait: Jimmy, Szulák Andrea és Túri Lui mögött komoly bárénekesi múlt volt.

Egy apró érdekesség: a kilenc évvel korábban, 1981-ben bemutatott Ballagás című filmben az akkor 18 éves Zoltán Erika és a 16 éves Szulák Andrea egyaránt érettségizőt gimnazistát alakított. A moziban feltűnik Pataky Attila és az Edda Művek is. 1993-ban már mindannyian a Magneoton istállóhoz tartoztak. De ne szaladjunk ennyire előre.

Zámbó Jimmy, a Pop Caruso

A kiadó sok mindennel kísérletezett, belefogott egy rocktörténeti kazettasorozatba Rock Story címen, a hatvanas-hetvenes évek kisebb-nagyobb külföldi sztárjaitól adtak ki válogatásokat, a Taste-től a Genesisen és a Beatlesen át a Deep Purple-ig. (Akkor még nem vették komolyan Kelet-Európában a szerzői jogokat.) A Dr. Pasternak nevű orvos-pszichológus gyógykazettáját ugyanúgy megjelentették, ahogy Görbe Nóra Tündéri Lutra buli albumát vagy Seress Rezső-emléklemezt. Az Ifjúsági Magazinban havonta egyoldalas pr cikkek hirdették a kiadó sztárjait, kiadványait. Zámbó Jimmyt ekkor még Pop Caruso néven próbálták befuttatni, a nevet Joós István találta ki neki.

De a kiadó csak bukdácsolt a piacon, Magneoton-előadót az albumeladási top 20 környékén sem nagyon lehetett látni. „Az elején teljes volt a pénzhiány és a reménytelenség. 1990 nagyon nehéz volt, az egyetlen sikeresnek mondható Magneoton lemez a Napoleon Bld. Legyetek jók, ha tudtok című albuma volt. A Szulák Andreával újjáalakított Neoton messze nem hozta azt, amit vártunk. A többi sem. Ez volt a tanulóév. 1991 nyarán aztán már jöttek az ötletek” – emlékezett vissza Pásztor László egy Népszabadság-interjúban.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Az egyik ötlet Hatvani Emesétől jött: dolgozzák fel magyarul pár ismert film slágerét. A koncepció nem volt új Pásztoréknak. A nyolcvanas években, amikor még nagyon ment a szekér, évente nem csak új Neoton Família-, Éva- vagy Ádám-szólólemez jött ki, de ők játszották fel a Top Hits, Super Hits diszkóválogatások számait is. Ezeken a lemezeken a kor népszerű diszkóslágerei szóltak angolul a Vamos a la Playától a Tarzan Boyig, az 1983-as Sandokan cover pedig az első komoly siker volt filmslágerrel, magyar nyelven.

„A Sandokan-feldolgozás nagyon jól működött, bejött a közönségnek. Gondoltuk, meg lehetne próbálni valami hasonlót” – idézte fel a sztorit a 24.hu-nak Joós István. „Sok nagy film jött be az országba, az emberek szerették a zenéjüket is. Emese megnézte a filmeket, megírta a magyar szövegeket, elkezdtük csinálni az alapokat. Aztán kerestünk énekeseket, akik jól elő tudnák adni őket.”

Pavarotti helyett stúdió

1991-ben a rendszerváltás lázában égett az ország, szinte minden hétre jutott egy fontos esemény. Megszűnt a KGST és a Varsói Szerződés, elfogadták a kárpótlási törvényt, a szovjet csapatok kimentek az országból, II. János Pál pápa viszont bejött. A Honvéd majdnem kiverte a BEK-ből az olasz bajnok Sampdoriát. Budapesten koncertezett az INXS, az AC/DC, a Mötley Crüe, a Metallica, a Pet Shop Boys és a Deep Purple. Még Luciano Pavarotti, a világhírű olasz tenor is fellépett Magyarországon, május 6-án az Operaház színpadán – pont amikor a Filmslágereket vették fel a stúdióban.

„Amikor az első filmslágereket készítettük, egyik este Jimmy a megbeszélt nyolc órakor megjelent a stúdióban, tréningruhában és szokatlanul idegesen. – Valami baj van? – Kérdeztem nem kis aggodalommal, hiszen a munka derekán jártunk, nem jött volna jól valami betegség vagy egyéb hátráltató tényező. Annál is inkább, mivel az eléneklendő dal, az Unchained Melody – magyarul Nagy út vár rám – az abszolút slágervárományosok között volt az albumon és mai napig is kirobbanó siker minden koncerten. – A franc egye meg – fakadt ki. – Pavarotti-koncert van. Tudni kell, hogy nagy rajongója az olasz tenornak. – És nem kaptál jegyet? – De, itt van a zsebemben. – És akkor miért nem vagy ott? – Mert ezt a felvételt már előbb megbeszéltük” – emlékezett vissza Pásztor László a Dalban mondom el című 2000-ben megjelent Zámbó Jimmy-könyvben.

Jimmy profi volt, egy befutás előtt álló sztár, aki hosszú évek óta építgette karrierjét. Egy másik énekes viszont éppen csak belecsöppent ebbe az egészbe.

Robi, éhezel?

Gergely Róbert (eredeti neve: Vajek Róbert) 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A fősuli után vidékre került, a Pécsi Nemzeti Színházba, Kulka János és Lang Györgyi volt – többek között – a kollégája. Pécsett játszott zenés szerepekben, musicalben, operettben is. Sikerei voltak, jól érezte magát, de vissza akart kerülni Pestre, ahol pécsi kollégája/riválisa, Kulka János a Szomszédokkal már befutott színész lett.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Próbálkozott a Rock Színháznál, az Operettnél, bekopogott a József Attila színházba is. Az ajtók nem nyíltak meg előtte. Megkereste volt osztályfőnökét, Kerényi Imrét, hogy lenne-e valami a Madáchban. Kerényi azt kérdezte: „Robi, éhezel?” Rosszul esett neki, mellbe vágta a kérdés. Aztán úgy döntött, felhívja Pásztor Lászlót, aki pár éve már adott neki egy lehetőséget: még 1987-ben készítette a Neoton-team Zoltán Erika első lemezét, kellett rá egy érzelmes férfi-nő duett. Pásztor látta színpadon Gergelyt, tetszett neki, megkérte, hogy vállalja el. A Féltelek című dalnak videója is lett, a színész a turnén is részt vett, de nem volt folytatás. Gergely Róbert akkor még nem lett popsztár, nem is akart az lenni, visszament Pécsre színésznek.

Amikor Pásztornál bejelentkeztem, azt kérdezte: „Ráérsz holnapután? Mert a legjobbkor hívsz, most csináljuk a Filmslágerek magyarul kazettát és elénekelhetnéd az Emmanuelle című dalt. Biztosan tudod, miről beszélek, láttad a filmet.” Igen, láttam, de a zenéjére nem nagyon emlékszem, felelem. És akkor a Laci elkezdi dúdolni, majd leteszi a telefont, de egy perc múlva visszahív, hogy megkérdezze: „Mi is a te legmagasabb hangod?” „Tudom is én?!” „Várj, akkor odamegyek a zongorához.” Skálázunk ott egymásnak, be a telefonba, majd a végén azt mondja: „Gyere ki holnap a stúdiónkba.” Másnap meghallgatom a szegényes alapot, zongora és dob, semmi vokál, próbálgatjuk, énekelgetjük, aztán fel is vesszük szépen a dalt. Mielőtt elbúcsúznánk, aláírom a szerződést, s mint aki jól végezte dolgát, már húzok is el a Magneoton stúdiójából

– mondta a színész-énekes az 1994-ben megjelent önéletrajzi könyvében.

Figyelj, ennek működnie kell

Az Emmannuelle és a Jimmy-féle Nagy út vár rád mellett még kilenc dal került fel a lemezre. Négyet Szulák Andrea énekelt (Ne legyél bálvány, A világ tetején, A szerelem vár, Örökölt szerelem), egyet-egyet Jakab György (Milyen szép a világ) és Borhi Miklós (Csak a fülbevalót), volt még egy Zoltán Erika-Kiki duett a Grease-ből (Nekem férfi kell címen), és két instrumentális filmsláger (Lily Was Here és Axel F.). A kazettákat legyártották, kapott egy nem túl igényes borítót és 1991. június elején a piacra került. Az Emmanuelle-hez és a Kiki-Erika duetthez videó is készült.

„Erős volt az anyag, nagyon jók lettek a dalok, ezt már akkor éreztük, amikor elkészültek. Azt mondtuk egymásnak, figyelj, ennek működnie kell, elájulnak, ha meghallják. Mélyen a zsebünkbe nyúltunk, szponzorokat kerestünk, hogy minél több reklámot tegyünk alá” – mondta Joós István a 24.hu-nak.

Egy személyes emlék

1991 nyarán 18 éves voltam, leérettségiztem és felvettek az egyetemre. Szüleimtől egy londoni utat kaptam. Klasszikus társasutazás volt, idegenekkel, először és utoljára voltam ilyenen. A miskolci Búza térről indult a busz, ide is ért vissza egy hét múlva. Hosszú út volt, sok pihenővel, 27 óra legalább, a sofőr pedig csak egy kazettát hozott az útra, a frissen megjelent Filmslágerek magyarul válogatást, ez szólt folyamatosan. „A világ tetején, mit számítok még én… Távol otthonától kóborolt Emmannuelle…. Csak a fülbevaló…..” ez ment, megállás nélkül. Mire megérkeztem Londonba, már kívülről fújtam a szövegeket, pedig kifejezetten idegesített a lemez. És hiába érkeztem haza Blur-, Ned’s Atomic Dustbin-, Morrissey-CD-vel és pólóval, Martens bakanccsal, bomberdzsekivel és két NME újsággal, mégis ezek a számok ragadtak meg a fülemben.

Nem csak én figyeltem fel ezekre a dalokra. A Filmslágerek magyarul 1991. június 10-én került fel a lemezlistára, a 33. helyen nyitott. Két hét múlva már a második volt, aztán egy ideig a második-harmadik hely között ingázott. Augusztus 5-én lett első az albumlistán, ez volt az első Magneoton anyag, aminek ez sikerült.

Robi, otthon már sztár vagy

Gergely Róbert az Emmanuelle-lel pillanatok alatt sztár lett, csak neki erről fogalma sem volt. „Miután felénekeltem a dalt, már készülődtem Spanyolországba nyaralni a feleségemmel, Andreával. A videoklip egy nappal az indulásunk előtt készült. Felhívtak a Magneotontól, hogy ugye, Robi, még nem utaztok? Mondom, még nem, majd holnap délután. Akkor kapd össze magad, gyere ki a Margitszigetre, csinálunk gyorsan egy videót. Hozd magaddal a gitárodat, találkozunk tizenegykor. Hónom alá csaptam a gitárt, kimentem a szigetre, már várt a pár fős stáb, a fák alatt átöltöztem, sütött a nap, és rövid idő alatt készen is voltunk. Nem is láttam a klipet, csak amikor már hazajöttünk…. Spanyolországban két hetet voltunk, pihengettünk, napoztunk, fagyiztunk, söröztünk. Egyszer csak megáll előttem Gajdos Jóska musical színész, akivel több alkalommal is együtt dolgoztam már. Rám néz, azt mondja: Robi, te itt? Otthon már sztár vagy. Utolért legalább a híre?…. Nem tudtam róla, kitől és honnan tudtam volna.”

„El sem tudtam volna képzelni, hogy ekkora siker lesz. Különösebb rákészülés és megerőltetés nélkül elénekeltem a számot egy közepes alapra, a kiadó pedig versenyképes produkciót állított elő belőle, és a sorsára lett bocsátva. Ez a dal nekem csak egy volt a sok közül. Sőt, úgy éreztem, azok a nóták, amelyeket addig énekeltem, talán értékesebbek. Egy Gilbert Bécaud- vagy egy Aznavour-slágertől mindig nagyobb sikert vártam….. De mégis ez a dal volt, ami meghozta a sikert, ami többet ért, mint bármilyen színpadi alakítás, az ismertséget tekintve legalábbis.”

Pont egy ilyen sláger kellett az országnak

1991. július 13. emlékezetes dátum a magyar televíziózás történetében. Az MTV 2 ekkor, szombat este 23.55-től levetítette az első Emmanuelle-filmet. Először ment szexmozi a magyar királyi tévén, befejeződött a rendszerváltás. Gergely Róbert slágere pedig épp a listák élén állt. A tévések behívták Gergelyt a stúdióba, hogy a film előtt élőben adja elő a dalt, de adjuk át a szót az énekesnek:

A klipet már többször bemutatták, most élőben kérték a számot. A feleségem, Andrea is jött velem. A rendező és a gyártásvezető tudták, hogy táncosnő, szóltak is neki, ahogy meglátták, hogy gyere csak, te majd táncolsz Robi mellett. … Nem is gyakoroltunk, ilyesmire már nem volt idő. Odaálltunk a kamera elé és öt perc múlva már világított is a lámpa, hogy képernyőn vagyunk. Épp hogy kisminkeltek és beállítottak, odatoltak valami díszletet, Andreára ráhúzták a cipőt, a cipő nem is volt jó neki, a haját meg sem csinálták, de már integettek, hogy kezdjük, indul a zene. Patakokban ömlött rólam a víz, olyan ideges voltam és ma is szégyellem, hogy ilyen felkészületlenül kellett odaállnom… A nézők szerencsére inkább a dalra figyeltek, nagyon nézett volt az adás, olyannyira megnövelte a népszerűségemet, hogy onnantól kezdve én lettem Mr. Emmanuelle.

„Ahogy elkészült az Emmanuelle klipje, beindítottuk a reklámot, naponta három-négyszer ment egy félperces blokk a tévében. Nem volt még sok médiafelület, nem kellett ezer helyen jelen lenni. Két tévécsatorna volt, azt nézte mindenki. Azt is mi intéztük el, hogy Robi eljátszhassa a dalt élőben a film előtt. Akkor még három hét alatt be lehetett futni Magyarországon. Hát nem szép?” – mesélte Joós István.

„Én akkor, abban az évben, a lehető legjobbkor jöttem a dallal. Épp egy ilyen sláger kellett az országnak. A kazetta legtöbbet játszott dala lett, ezt kérték a kívánságműsorokban, a hangommal reklámozták az egész anyagot, a piaci árusok lépten-nyomom ezt a számot bömböltették. Vadidegen emberek jöttek oda hozzám az utcán, kocsikból átkiabáltak, hogy nahát, éppen magát hallgatjuk” – nosztalgiázott Gergely Róbert.

„Gergely Robi egyáltalán nem bízott abban, hogy sikeres lesz a lemez. Azt mondta, hagyjuk ezeket az eladásból való részesedéseket, nem érdekli, egy fix gázsiért felénekli a dalt és viszontlátásra. Mondott egy összeget, nem is sokat, kifizettük. Aztán amikor megtudta, mennyi ment el a lemezből… ezen röhögünk azóta is. De így sem járt rosszul. Csináltunk neki négy sikeres lemezt, ott persze már mások voltak a feltételek” – így Joós István.

A sláger megváltoztatta Gergely Róbert egész karrierjét. Ősszel kijött az első lemeze, aztán minden évben egy újabb, önálló show-műsora lett a Mikroszkóp Színpadon. „Az Emmanuelle előtt meg sem fordult a fejemben, hogy én körön kívül a saját lábamon, szabadúszóként kívánok megélni” – emlékezett vissza.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A siker a Magneoton piaci pozícióját is alaposan megváltoztatta. „A Filmslágerekből 350 ezer ment el, és csak kazetta. Nagyon olcsón adtuk, 300 forintért, így egy csomó pénzt kidobtunk az ablakon. És azt meg sem merem saccolni, mennyi hamis ment el… Rengeteg” – nyilatkozta Pásztor László egy 1997-es Népszabadság-interjúban. A lemez tizenkét hétig volt első az albumlistán, hogy aztán október végén egy újabb Magneoton kiadvány, Gergely Róbert első önálló albuma szorítsa le a trónról. Utóbbi lemez még 1992 januárjában is vezetett.

Közben az Ifjúsági Magazinnal valahogy megszakadt a jó kapcsolat. Az oldalas Magneoton hirdetések eltűntek a lapból, az IM pedig feltűnően nem foglalkozott a kiadó sztárjaival. A Filmslágerek lemez kapcsán is csak egy cikizős minihír jelent meg a lapban. De a Magneoton addigra már egész jól elvolt az IM nélkül is.

Figyelj, színész, milliószor jobb vagyok!

1992-ben jött a Filmslágerek 2. lemez, a recept a szokásos volt, Zámbó Jimmy hozta a romantikus slágereket (Only You, Pretty Woman), Kiki és Erika megint egy betétdalt a Grease-ből (ezúttal a Summer Nights-ot) és megint volt instrumentális szám, a Twin Peaks betétdala. Szulák Andrea Chert énekelt (Shoop Shoop Song), Gergely Róbert egy Cliff Richard-dalt kapott (Ifjúság/The Young Ones), Jakab György reppelt (A halászkirály legendája/The Power), Túri Lui Bryan Adamsszé alakult (Ez a szerelem végtelen/Everything I Do). Feltűnt rajta a Pa-Dö-Dő is a La Bambával, a Kokomót pedig Gergely, Kiki, Jakab és Jimmy közösen adta elő. Természetesen ez is feljutott a MAHASZ lista élére, húsz hétig volt első, március közepétől július végéig. A Magneoton még ugyanebben az évben kiadott egy válogatást is, Filmslágerek 1-2. címen az első két lemez dalaiból, ami CD-n is megjelent.

A siker akkora volt, hogy turnét is lehetett rá szervezni. A lemezbemutató 1992. június 10-én volt a Budapest Sportcsarnokban, majd beindult az országjárás. A Zámbó Jimmy, Szulák Andrea, Gergely Róbert, Turi Lajos, Jakab György, Zoltán Erika és Kiki összetételű csapat telt házas sportcsarnok bulikat adott, a lemezdalok mellett mindenki a saját számait is énekelte.

Hetényi Zoltán, aki 1996 óta az Edda dobosa, az évtized elején még épp csak elkezdte a szakmát. Zoltán Erika koncertzenésze volt, majd a Pa-Dö-Dő kisérőzenekarába került. Aztán jött a Filmslágerek turné, és Jimmyék mellett találta magát. „Jimmy talán egyedül engem kedvelt az egész zenekarból. Baszogatott egyébként engem is, de mindig azt mondta, azért szeretlek, mert ‚van véred’. Véred van öcsém! Valószínűleg a zenére gondolt, de lehet, hogy a csajozásra. Egyszer nagyon durva szituációba keveredtem velük a zenekari buszban. Az egyik oldalamon Gergely Robi, aki az Emmanuelle-lel hihetetlen nagy sztár volt, másikon meg Zámbó Jimmy. Ott álltam közöttük, amikor Jimmy átszólt Robinak: Figyelj, színész, tudod, hogy tízmilliószor jobban énekelek, mint te? Én meg huszonhárom évesen mondtam: Fiúk, ne veszekedjetek, mindenki jól énekel! Nem nagyon szerették Jimmyt a többiek, mert már akkor is kilógott a sorból, féltékeny volt mások sikerére. A többiekkel ölték egymást, kié legyen a zárószám, kinek mekkora tapsa volt. Ha valaki több virágcsokrot kapott, mint a másik, akkor indult a cirkusz” – mesélte a Mi vagyunk a rock című EDDA könyvben.

Joós István így magyarázta a sikert: „Ki voltak az emberek éhezve. Korábban csak hazai zenékkel találkoztak egy belterjes piacon, amit vagy szerettek, vagy nem. De kinyílt a világ, kaptak egy olyat, ami nyugati volt és mégis értették miről szól – ez volt a kulcs. A közönség kívülről fújta a szövegeket a koncerteken, együtt énekeltek az előadókkal.”

A legnagyobb sikersztori a szakmában

1992-ben az Edda is a Magneotonhoz szerződött a Protontól, a 13. lemezük már ott jött ki. És egyedül Joósék láttak fantáziát a Rapülőkben is. „Kezdetben mindenki elzavart minket. Még Rózsa Pisti is azt mondta Michelnek, hogy ne bohóckodjon Gesztivel, felejtse el, doboljon ő csak Demjén Rózsi mögött. Pedig ő egy igazán jó fülű szakember. Egyetlen kiadó volt rá vevő, a Magneoton, ott is csak Joós István. Pásztor is hitetlenkedett. ‘Pistikém, ha hiszel benne, akkor csináld. Majd meglátjuk.’ Opciós szerződés nélkül, csak egy lemez. Így döntött végül” – idézte fel Berkes Gábor a sztorit Zétényi Zoltán A film nem forog tovább című Első Emelet-könyvében. A lemez 240.000 példányban kelt el, a Rapülők a kilencvenes évek közepének legsikeresebb hazai csapata lett. (Az más kérdés, hogy a következő albumot már a BMG-nél adták ki).

A Magneoton minden díjat besöpört 1992-ben, az Év Kiadója lettek, Gergely Róbert és Szulák Andrea eMeRTon-díjat kapott, utóbbit az év énekesnőjének is megválasztották, Zámbó Jimmy vitte az év albuma díjat. Szulák Andrea megnyerte az egri táncdalfesztivált, Gergely Róbertben pedig mindenki az új Szécsi Pált vélte felfedezni – ami ellen az énekes nem győzött tiltakozni. Még egy egzotikus utakra specializálódott utazási iroda is Emmanuelle Tours névre keresztelte magát. „Amit a Magneoton csinált 1991-92-ben, ha lehetek szerénytelen, a legnagyobb sikersztori a magyar kiadói szakmában” – emlékezett vissza Pásztor a már idézett Népszabadság-interjúban.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Minden megvan már magyarul is

És a show ment tovább, 1993 úgy kezdődött, ahogy 1992 végződött: az albumlista első öt helyén négy Magneoton-produkció volt, a Rapülők, Gergely Róbert, Zámbó Jimmy és az Edda lemeze – a Hungaroton-Gong-os Szandi-album, majd a kadenciás Rajzfilmslágerek válogatás volt a kakukktojás. A filmsláger sztárok közül Szuláknak nem volt még korábban lemeze, 1993-ban neki is lett, a Nem harap a néni című albumot a Rapülők írta meg neki. A kiadó közben begyűjtötte az Alvajárókat, a Manhattant, az Animal Cannibalst, a Tátrai Bandet, Charlie-t, Hobót és a Sexepilt is, többek között.

És menetrendszerűen jött az új Filmslágerek lemez, a harmadik. Volt rajta Erika-Kiki duett, Gergely Róbert egy Elvis-dallal szerepelt, nem hiányzott Lui, Szulák Andrea és Zámbó Jimmy sem. A friss igazolás Edda a Born to Be Wild-ot döngette, a Manhattan az End of The Roadot énekelte, és még a haló poraiból feltámasztott Veresegyházi Asszonykórus is kapott egy számot, a Pink Floydtól a Wallt. Feltűnt pár új név is, a kiadó sztárjelöltjei: Bódish András (a Házibuli folytatódik című film betétdalát adta elő) és Pisztácia, aki Pásztor László lánya volt (ő a Rescue Me-t énekelte az Apáca Show-ból, Szeress még címen). Az album hozta a kötelezőt, feljutott a slágerlista élére, de nem sok időt töltött ott. Közel sem volt akkora durranás, mint az első kettő. Nem is volt olyan jó. Fáradni kezdett az egész.

„Egy üres piacra jöttünk ki az első két lemezzel, ami a harmadik idejére már telített piac lett. A nagy slágereket elsütöttük, nem volt benne több. Anyagilag megerősödtünk, a pénzeket nem a saját zsebünkbe tettük, hanem újabb produkciókba forgattuk” – mondta Joós István.

Hamarosan másolni kezdték a sikerreceptet, 1993-ra ellepték a piacot az olyan lemezek, mint a Modern Talking magyarul, Olasz slágerek magyarul, Világslágerek magyarul, Rajzfilmslágerek magyarul, a 70-es évek slágerei magyarul, a Beathoven együttes pedig Beatles magyarul műsorral járta az országot.

Az Éva-Neoton sem akart lemaradni, magyarított Abba- és Boney M-slágerekből csinált albumokat, Végváriék még a Friderikusz Showban is felléptek a Boney M-mel. „Ne viccelj, minden megvan már magyarul is. Te nem ismersz bennünket, mi egy dallal többet tudunk, mint az eredeti…..” – jegyezte meg a showman Liz Mitchell énekesnőnek.

„Különösen nyugtalanító a Filmslágerek-effekt, tehát a nosztalgialemezek offenzívája. Van már ki tudja hány filmslágermagyarításunk… Szinte valamennyi nagy példányszámban fogyott/fogy. A magyar poppiac jó részét ez a nosztalgia-kvázilakodalmas zene uralja. Miért ezek a kétes értékű, a világpiacon nyilván eladhatatlan produkciók dominálnak itthon? Kézenfekvő lenne a magyar zenei közízlést okolni. De azért az úgynevezett közízlésnek megfelelni kívánó termékek között is lehetne több színvonalas” – háborgott Uj Péter a Népszabadságban.

A harmadik után több filmsláger lemez nem készült. Nem is volt már szükség rá. A három albumból közel félmillió példány fogyott, közben tarolt a listákon Gergely Róbert, Zámbó Jimmy, Szulák Andrea, az Edda és a Rapülők lemeze is. 1991 augusztusától 1993 március végéig eltelt 87 hét – ebből 75 hétig Magneoton előadó vezette a slágerlistát. A kiadó 1992-ben 18 százalékkal részesedett a teljes piacból, ami a következő évben csak tovább nőtt, Magyarország legnagyobb lemezcége lett. A Magneotont, mint legsikeresebb magyar kiadót 1993-ban felvásárolta a Warner Music International, ez volt az első Warner vállalat Kelet-Európában.

Búcsúzni csak szépen….

Az utolsó Filmslágerek-lemez óta eltelt 26 év. A Magneoton azóta is működő, az adott piaci viszonyok között sikeres kiadó, jelenleg náluk van a Wellhello, Ákos, Kis Grófo, Majka, a Magna Cum Laude, Rúzsa Magdi, Radics Gigi, Péterfy Bori és még sokan mások. Jakab György meghalt 1996-ban, Zámbó Jimmy 2001-ben, Pisztácia, Borhi Miklós, Bódish András pedig eltűntek a reflektorfényből. Gergely Róbertnek és Szulák Andreának sikerült viszonylag a csúcson kiszállni, Gergely a kilencvenes évek második felétől már színházi szerepeire összpontosított, Szulák Andrea az éneklés mellett musical, operett- színésznő lett és tévés személyiség, showműsorok, vetélkedők vezetője, 2013-ban az év musical színésznőjének választották. Túri Lui továbbra is énekel, mellette színészkedik a Turay Ida Színházban. Kiki sokáig rádiós szerkesztő-műsorvezető volt, időnként dalokkal jelentkezik, 2016-ban Lovagkeresztet kapott. Zoltán Erika még mindig üzemelteti táncstúdióját, 2017-ben 30 éves jubileumi nagykoncertet adott.

Pásztor és Csepregi pedig a kilencvenes évek végén elásta a csatabárdot, a Neoton Família bepótolta az elmaradt búcsúkoncertet. „Búcsúzni csak szépen…” volt a címe a nagyszabású show-nak a Budapest Sportcsarnokban. Amit aztán 2005-ben megismételtek. A Neoton idén júniusban ismét összeáll egy koncertre, Gergely Róbert pedig Szécsi Pál-emlékműsorral lép fel.

És a Filmslágerek magyarul-formula tulajdonképpen ma is működik, elég csak a Sztárban sztár című tv showra gondolni, ahol az egyik adásban Pál Dénes éppen Gergely Róbertet alakította, igen sikeresen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik