A legértelmetlenebb halálesetek sorában számos trónkövetelő tör a csúcsra, így III. (Szakállas) Gottfried alsó-lotaringiai herceg (997-1069) – akit a hálószobája árnyékszékébe mászott orgyilkos döfött le egy feletébb kényelmetlen szögből –, vagy Adolf Frigyes svéd király (1710-1771), aki a legenda szerint abba halt bele, hogy a gyomra képtelen volt feldolgozni az elfogyasztott tizennégy zsömlét:
A képzeletbeli díj komoly esélye lehetne a felső-ausztriai kisváros, Braunau am Inn közel ötszáz évvel ezelőtti polgármestere, Hans Staininger is, aki leginkább úgy nézett ki, ahogyan a fantasy filmek varázslói:
A jó eséllyel egész életén át növesztett arcszőrzet annyira ikonikussá vált, hogy szobrok és domborművek egész során megörökített alakjával ma is a tizenhatezres városka számtalan pontján találkozhatunk:
Stainingert azonban nem intézkedései, vagy épp segítőkészsége tette halhatatlanná, hanem a halála. 1567. szeptember 28-án ugyanis iszonyú tűzvész kezdte pusztítani a várost, az emberek pedig pánikba esve menekültek. A felcsavart arcszőrzetét az esetek jó részében a zsebében hordó polgármesternek a zűrzavarban azonban elszabadult a szakálla, egy lépcsősor tetején pedig megtörtént az elkerülhetetlen:
A vezető testét a helyiek megmentették, temetése előtt azonban levágták a legnagyobb büszkeségének tartott, két részre választott szakállat, mely ma, négyszázötven évvel később a tartományi múzeum legféltettebb kincse.
