A Virág Judit Galéria a „121 legszebb magyar festmény” után ismét non-profit kiállítást szervezett: ezúttal harminc remekművet mutatnak be, a huszadik század legismertebb magyar festőitől. A képeket alkotóik a harmincas éveikben festették, amikor pezsgő társasági életet éltek, szerelmesek voltak, világot láttak és külföldön tanultak.
A fiatalabb generációt célozzák
A tárlatot kísérő kiadványban mai harmincasok írják le a festményekkel kapcsolatos gondolataikat, hogy a közönség is közelebb kerülhessen a hazai képzőművészethez. Színész, sportoló, újságíró, zenész, divattervező, vállalatvezető, nyelvész, író, táncművész, parfümőr, politológus, kommunikációs szakember és blogger is megszólal a kiadványban. Az ingyenesen megtekinthető kiállítás 2014. október 29. és november 22. között várja a látogatókat a budapesti Falk Miksa utca 30-ban.
„Szeretnénk elérni, hogy a fiatalabb generációk is kötődjenek saját kultúrájukhoz és magukénak érezzék a hazai képzőművészetet. Kiadványunk is bizonyítja: nem kell szakirányú végzettség ahhoz, hogy valaki megértse egy festmény üzenetét, hiszen egy képnek pontosan annyiféle mondanivalója lehet, ahány ember megnézi” – mondta Kelen Anna, a kiállítás kurátora.
Akinek a szeretője Marlene Dietrich volt
A kiadvány borítóképét festő Berény Róbert például a húszas évek elején hagyta el Magyarországot, és Berlinbe ment. A képen második felesége, a híres gordonka művésznő, Breuer Eta látható, tipikus 30-as évekbeli bubifrizurával.
Berény egy szerelmi csalódás miatt menekült Eta karjaiba: egy később nagyon híressé vált színésznővel, Marlene Dietrich-kel volt viszonya. Ugye ismerősen cseng a név? Marlene a húszas években még csak egy feltörekvő színésznő és hegedűművésznő volt, Berény pedig a festés mellett zenélést is nagyon komolyan vette. A festő egy zenekarban játszott, a színésznő édesanyjának szomszédjával, így alakulhatott ki a rövid, futó viszony.
Etának sikerült kigyógyítania a művészt szerelmi bánatából. A nő több képén szerepel, de sose látjuk a szemét: vagy alvó pozícióban vagy lesütött tekintettel ábrázolja, feltehetően azért, mert Berénynek a festés, a zenélés és a nők mellett volt egy másik szenvedélye, a pszichológia és a pszichoanalízis.
Úgy vélte, hogy a szem a lélek tükre: „nézni nézhetitek a feleségemet, de a szemébe nem nézhettek, mert Eta az enyém.”
