Fekete-Gyorgy(3)(960x640)(1).jpg (Fekete György)
Kultúra

Más gondolkodásúakkal bővít a művészeti akadémia

Negyvenhárom művészt választott rendes tagjai közé a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az akadémia elnöke szerint visszaadják a Műcsarnokot a művészeteknek és arról is beszélt, hogy a 2,5 milliárdos állami pénz több mint felét a Vigadóra költik.

“Visszadjuk a Műcsarnokot a művészeteknek, eddig az csakn a képzőművészet előtt volt nyitott, most azonban a társművészeteknek, az iparművészetnek, az élő népművészetnek, a fotónak és építészetnek is otthona lesz – így reagált a Magyar Művészeti Akadémia vezetője arra, hogy januártól az MMA-hoz kerül alegfontosabb kortárs kiállítóhely tulajdonjoga.

Az MMA szombati közgyűlésén az elnök beszámolójában elmondta, hogy szerinte a Műcsarnokból azért lett ügy, mert másfél éves “keserves küzdelmet” folytatott, hogy párbeszéd alakuljon ki közte és az intézményt vezető Gulyás Gábor között, aki ezt érzése szerint folyamatosan megtagadta, és “ellenvéleményeket mondott”.

A vitás kérdések között az MMA elnöke megemlítette, hogy Gulyás Gábor csak a Műcsarnok körül felállított sátorban tartotta elképzelhetőnek legfontosabb kezdeményezésüket, a Nemzeti Szalont, nem sikerült egyetértésre jutni a tervezett Makovecz-kiállítás részleteiről, így az igazgató “nemzeti együtt nem működést” gyakorolt.

Feketét nem lepte meg, hogy politikai kérdés lett a Műcsarnok ügye, mint mondta: szomorú, de lehetett erre számítani.

A Műcsarnokra az MMA “soha nem vetette ki a hálóját” – fogalmazott. “

Jöjjenek a másgondolkodásúak

Fekete György sajnálatát fejezte ki, amiért Fehér László festő, Ekler Dezső építész és Nagy József koreográfus kilépett az MMA-ból, Fehér László kritikájára válaszul azonban leszögezte: magyarnak tartja Konrád Györgyöt, még ha az író Magyarországot támadja is külföldről.

Azt is mondta: az MMA-ban nincsenek stiláris korlátok, hanem párbeszéd van, a tagok számának növelésével pedig nemcsak a fiatalítás, hanem “más gondolkodású emberek beemelése” is lehetővé válik.

A személyét mostanában érő “hihetetlen mértékű mocskolódásra” reagálva az MMA elnöke kikérte magának, hogy “valaki a művészet szabadságát az MMA-tól kéri számon”. Egy kisebbség által hirdetett “relatív művészeti szabadság” dolgában az akadémia nem lehet elnéző, mert a “valódi művészeti szabadsággal” van dolga. Beszámolójában Fekete György visszautasította, hogy az Országgyűlés által a köztestületnek 2013-ra megszavazott 2,5 milliárd forintot más kulturális feladatoktól vonta volna el a kormány; mint mondta, ennek több mint fele a Vigadó épületének felszerelésére szolgál, s “ezt figyelembe véve még szoros is a költségvetés”.

Idén 340 millió forintot fordítottak pályázatok meghirdetésére, és a jövőben számos együttműködésben is részt vesznek, a Balassi Intézet és a 2013-as magyar-olasz évad révén külföldön is – közölte az elnök.

Az autonómia nem ellensége az elkötelezettségnek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében hangsúlyozta: nagy lehetőség, hogy olyan akadémiája legyen Magyarországon a művészeknek, amely hasonló súlyú, befolyású intézmény lehet, mint a Magyar Tudományos Akadémia. A kormány ehhez a munkához kíván kereteket adni, egy gesztussal rendelkezésre bocsátja a szükséges eszközöket.

“Az autonómia, az önálló, szabad gondolkodás soha nem volt ellenfele az elkötelezettségnek” – mondta a miniszter, hozzátéve, a kormányzat kultúrpolitikájának üzenete: azok határozzák meg, hogyan működjön a magyar kultúra, akik valóban értéket hoznak létre. Ennek érdekében biztosít a kormány több lehetőséget, a jogszabályok véleményezésében és a művészeti díjak adományozásában is számít az MMA-ra, egy közelmúltbeli törvénymódosítás pedig lehetővé teszi, hogy a rendes tagok létszáma 250-re emelkedjen. „Éljenek ezzel a lehetőséggel és tárják szélesre a kapukat, hogy lehetővé váljanak a termékenyítő viták” – kérte a tagságot.

Íme az új tagok

A belépni kívánókról egységes listán szavazhatott a tagság, amely 88 igen, 2 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett az MMA nyolc tagozatába összesen 43 művészt vett fel.Az új rendes tagok között van mások mellettKósa Ferenc filmrendező, Turi Attila építész, Sebestyén Márta népdalénekes, Cserhalmi György, Blaskó Péter, Haumann Péter és Huszti Péter színművész, Bereményi Géza író, filmrendező, Marton Éva és Tokody Ilona operaénekes, Sapszon Ferenc karnagy valamint Medveczky Ádám karmester.

Fekete György szerint a mostani tagfelvétellel 200 körülire bővült a rendes tagok létszáma, így jövőre további alkotók felvételét tervezik, hogy kitölthessék a törvény által megszabott 250-es keretszámot.

Vita a magyarságról

A közgyűlésen az MMA tagjai között is vita bontakozott ki több kérdésben. Dávid Katalin művészettörténész kiállt az MMA elnöke mellett, és egy elméleti tagozat megalakítása mellett érvelt, Keserü Katalin művészettörténész pedig emlékeztetett arra a kiszivárgott tartalmú – számos bírálatot tartalmazó – magánlevélre, amelyet nyolc tagtársával együtt az elnöknek írt.
A levelet szintén aláíró Novák Ferenc koreográfus örömét fejezte ki, amiért végre köztestületként működhet az MMA, hangsúlyozta azonban: “vannak a művészeti életben, akik másként gondolkodnak, mint mi, de ettől még nem szabad ellenségnek tekintenünk őket”. Szakonyi Károly drámaíró hangsúlyozta: soha nem helyeselte “azt a háború előtti éveket idéző önkényes ítélkezést, hogy honfitársainkat magyarra és nem magyarra tagoljuk”, míg Csáji Attila festőművész tiltakozott a médiában zajló, Fekete György elleni “vadászat” ellen, ugyanakkor figyelmeztetett: “nem helyezhetjük magunkat olyan magasságokba, hogy megítéljük mások magyarságát”.

Korábban tiltakozók zavarták meg a közgyűlést.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.