A parlament gyors átfazonírozással a változatlan alkotmányra szabta a Magyar Nemzeti Bank irányításának modelljét.
Nagyvilág
Túl van a ciklus háromnegyedén az Orbán-kormány, amely összességében kedvező gazdasági helyzetben vághat neki a választási évnek. A tervezetthez képest komoly negatív eltérést ma csak az inflációs ráta mutat, ám a Fidesz vezette koalíció fiskális fegyelme lazulni látszik. A kormány gazdaságpolitikájának legnagyobb kritikáját - és egyben legnagyobb dicséretét - visszafogottsága váltotta ki: semmilyen komoly intézkedés nem fűzhető a nevéhez.
Újra módosulnak az adónyomozók tevékenységét meghatározó szabályok. Eközben az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, törvényesen jött-e létre ezen szervezet.
Zárt ajtókat nyit meg a civilszféra előtt a készülő lobbitörvény, a színfalak mögött zajló érdekkijárás azonban ennek hatására sem szűnik meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: politikájában az inflációs célkitűzés követésére tér át. Reményei szerint két évvel az uniós csatlakozás után búcsút mondhatunk a forintnak, és jöhet az euró. De elég elszánt lesz-e a pénzromlás elleni harcban?
A magyar kereskedelmi televíziók bevételeik megszerzéséhez az európaiaknál kevesebb eszközzel rendelkeznek, akár a jelenlegimédiatörvényt, akár a benyújtott módosítást vesszük alapul.
Liberalizáció helyett első körben árszabályozást hoz az Egységes Hírközlési Törvény.
Az egykori cár, II. Szimeon által vezetett formáció az esélyes a vasárnapi bolgár választásokon.
A svéd elnökség fél éve alatt sikerült áttörést elérni az unió és Magyarország között zajló csatlakozási tárgyalásokon.
Nemzetközi kapcsolatait kihasználva, a magyar adóhatóság főleg a vállalkozásokról érdeklődik, bár néha a magánszemélyek külföldi jövedelmeit is firtatja.
Lassul a növekedés, nem mérséklődik az infláció, rosszabbak az egyensúlyi kilátások. Veszélyeket jeleznek a legújabb makrogazdasági adatok és előrejelzések.
Átalakításra szorul a városi tömegközlekedés finanszírozása. A nagyobb cégek csak milliárdos veszteségek, a kisebbek trükközések árán tartják a felszínen magukat.
A Gazprom reformjának első lépéseként menesztik az eddigi elnököt, Rem Vjahirevet.
Olimpiát rendeztetne a Fidesz-kormány 2012-ben Budapesten. A megvalósítás azonban dollármillárdokba kerül.
Az unió egyelőre ellenzi a parlament által elfogadott pénzügyi törvénycsomag adókedvezményekre vonatkozó egyes passzusait.
Az ECB irányításáért folyó harc megtépázza a bank hitelét.
A sávszélesítés hátulütőjeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és rajta keresztül a költségvetés vaskosan - akár 100 milliárd forinttal is - ráfizethet a forint 2001-ben várható erősödésére.
Miközben a politika egyre későbbre halasztja a piacnyitást az energiaszektorban, a nagyfogyasztók az ellátás biztonságát féltik.
A Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye 1999-ben meghaladta az EU-átlagnak az uniós támogatások szempontjából kritikus 75 százalékát.
Talán már az idén versenyre kell kelniük a magyar távközlési társaságoknak az európai ágazatot eladósodottságba döntô harmadikgenerációs mobilszolgáltatásra jogosító engedélyekért.
Két év alatt több mint 40 milliárd forinttal támogatja a kormány az informatikai tudás elterjedését Magyarországon. A most induló pályázatokról és az infokommunikáció helyzetéről Stumpf István kancelláriaminiszter nyilatkozik.
A jegybank alapvetően változtatott a több mint hat éve működtetett árfolyamrendszeren. A széles intervenciós sáv erősíti a forintot, és így mérsékli az inflációt - remélik. De így lesz-e?
Rendteremtést ígért az egészségügyben Mikola István szakminiszter, az igazi szerkezetátalakítási reformot azonban a jelenlegi kormányzat sem meri magára vállalni. Luxuskörülmények közötti ellátásra viszont már ma is nyílik lehetőség.
Nagy meglepetéseket nem tartogat a pénzügyi tárca által elkészített Középtávú Gazdaságpolitikai Program. Néhány kérdésben azonban eltolódott a hangsúly.
