Az Európai Unió működése normális időkben is nehezen követhető, ami kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valaha igazi szövetségi állammá tud-e válni egy szervezet, amelynek a működését egyetlen állampolgára sem érti igazán. Az utóbbi időben ráadásul ez a működés hektikus átalakuláson ment át. Csak egyetlen példa: az EU vezető szervét hagyományosan könnyen tudjuk azonosítani: a miniszterelnökök havonta egyszer összegyűlnek vitatkozni Brüsszelben, és itt döntenek a legfontosabb ügyekben, ahogyan az csütörtökön is történt.
De nem csak ennyi az egész. Eleve két dolog létezik az EU-ban, amelyet tanácsnak hívnak.
- Az Európai Tanács a miniszterelnökök már említett gyűlése, amely politikai döntéseket hoz, de hivatalosakat nem,
- illetve az Európai Unió Tanácsa, amelyben a tagállamok miniszterei tárgyalnak tíz különböző formációban, és amely valóban része az uniós törvényalkotásnak. A miniszterelnökök megmondják nekik, hogy milyen törvényeket kell hozni, majd a miniszterek mint hivatalos szerv, meghozzák azokat (a bizottság kezdeményezésére és a parlament egyetértésével).
De még itt sem állunk meg. A koronavírus-járvány idején még jobban felértékelődött a miniszterelnökök és a csúcstalálkozók döntés-előkészítő testülete, amelyet uniós nyelven Coreper-nek hívnak. Ez az Állandó Képviselők Bizottságának neve francia rövidítéssel, állandó képviselőknek pedig a nagyköveteket nevezzük, akiket Brüsszelbe küldenek a tagállamok. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a Coreper-ből is kettő van, és a fontosabb döntésekről a Coperer II-ben tárgyalnak a nagykövetek. Hagyományosan ez a szerv tényleg csak a részletszabályozásokat készítette elő, amelyekre a végső politikai áldást a csúcsokon adták meg a miniszterelnökök.
Az utóbbi pár évben viszont a Coreper elkezdett sűrűbben ülésezni, heti egy helyett először kétszer, majd az egyre átalakuló világban inkább többször, gyakran saját maguk által meghozva a döntéseket (a miniszterelnökök felhatalmazásával, természetesen), mélyen az Európai Tanács épülete alatt, egy biztonságos szobában.
Bonyolult döntések
Ez a kis bevezető két dolgot szeretett volna illusztrálni a későbbiekből:
- egyrészt azt, hogy az Európai Unió működése bonyolult és speciális, aminek könnyen árthat, ha a tagállami politika áldozatává esik.
- Másrészt azt, hogy mennyire gyorsan lehet új döntéseket hozni, ha a politikai helyzet megváltozik. A miniszterelnököknek nem is kell találkozniuk hozzá Brüsszelben.
Mindez azért fontos, mert Orbán Viktor csütörtökön, lehet hogy utoljára, de kicsit még szétverte Európa működését a saját választási kampánya érdekében.
