Meglepte, de nem osztotta meg Kijev támogatóit, hogy Kurszk ellen támadtak az ukránok

Meglepetés volt a nyugati szövetségeseknek, még a legközelebbieknek is, hogy Ukrajna Kurszk térségében megtámadta Oroszországot – mondta a 24.hu-nak Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukács Intézetének (JLI) tudományos munkatársa. Az Oroszország-szakértő szerint valószínűleg az USA-t sem tájékoztatták az akció előtt, sőt a kijevi katonai vezetésen belül is kevesen tudtak a támadás tervéről.

A közvetlen résztvevők is csak néhány nappal a bevetés előtt értesültek harci feladataikról. Természetesen bizonyos parancsnokok tudhattak az előzetes elképzelésekről, de az ukránok tanultak a tavalyi kudarcból – ahol Jójárt szerint „megégették magukat” – és most sikerült titokban tartaniuk offenzívájukat.

Jójárt szerint nem okozott törést a nyugati országok és Kijev kapcsolatában a kurszki akció: a Nyugat továbbra is feltétlenül támogatja az ukránokat, „nem látszik, hogy bárki megtorpant volna”. Ugyanakkor az ukránok, tiszteletben tartják a Nyugat kéréseit. Ennek megfelelően Kijev nem vet be nagy hatótávolságú nyugati csapásmérő eszközöket, például amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow rakétákat.

Igaz, a briteknél felmerült, hogy hozzájárulnának a Storm Shadow-k bevetéséhez akár Oroszország határain belül is – ehhez azonban amerikai jóváhagyásra várnak. Sőt a franciákkal is egyeztetniük kell erről, mivel egy brit-francia közös fejlesztésről van szó. A Storm Shadow gyártójára az MBDA Systems. Ennek a cégnek a két legnagyobb, 37,5-37,5 százalékos tulajdonosa közül csak az egyik brit: a BAE Systems. A másik meghatározó társtulajdonos az Airbus konzorcium, amely egy európai együttműködés, a Storm Shadow esetleges felhasználásakor ezért van meghatározó szavuk a franciáknak is.

A brit Guardian szerint amíg a Nyugat halogatja a döntéseket a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök Oroszország elleni bevetéséről – félve egy nukleáris eszkalációtól –, addig Zelenszkij ukrán elnök augusztus 19-én kérte, hogy a nyugati korlátozásokat oldják fel. Ezekkel a nyugati fegyverekkel ugyanis az orosz területen lévő légibázisokat és más stratégiai célpontokat akarja támadni Kijev. Egyelőre azonban sem az amerikaiak, sem a britek, sem pedig a franciák nem hagyták jóvá ezeket az ukrán kéréseket. Kijev ezért is fejleszti drónparkját, s ezzel függ össze az e heti, Moszkvát, illetve annak környékét célzó ukrán drónakció – ezek ugyanis nem nyugati eszközök, bevetésükről Kijev saját hatáskörben dönthet.

Ugyanakkor Jójárt Krisztián elmondta, az ukránok a támadást a kurszki régióban nyugati fegyverekkel hajtották végre:

• a brit Challenger 2 páncélosok,
• a német Marder gyalogsági harcjárművek csakúgy feltűntek,
• mint az amerikai Stryker páncélozott csapatszállítók.

Ezek használatát egyik nyugati állam sem kifogásolta.

Jójárt szerint egyébként a mostani ukrán offenzíva hatásában amúgy is eltért a tavalyi hasonló, de sikertelen támadási kísérletektől. Egyrészt nagyobb mélységben sikerült előretörniük az ukránoknak, másrészt Oroszország belső területére jutottak be, ami más szintre emeli a kurszki offenzíva jelentőségét. Ez az információs hadviselés szempontjából is jelentős tényező ugyanis Jójárt szerint. Emeli az ukrán hadsereg morálját és presztízsét, miután tavaly ősz óta az ukránok folyamatos védekezésben és visszavonulásban voltak.

De a nyugati szövetségeseknek is megpróbálhatták ezzel jelezni a JLI szakértője szerint, hogy Kijev képes meglepetést okozni, és Kurszk térségében egy relatíve nagyobb területet is elfoglalni. A most az ukránok által elfoglalt kurszki régióból kiszakított terület egyébként nagyobb, mint amekkorát az oroszok idén elfoglaltak Ukrajnából. Ezzel azt is üzenhették a nyugati politikai vezetésnek Zelenszkijék – mondta a 24.hu-nak Jójárt –, hogy folytassák tovább Ukrajna támogatását.

Szintén információs aspektusa az offenzívának, hogy az orosz közvéleményre is hatást gyakorolt a támadás. A putyini rendszer legitimitását kérdőjelezheti meg egy stratégiai szintű ukrán siker. Jójárt ugyanis nem ért egyet Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, aki az ATV-n azt mondta szerda reggel, hogy ez az ukrán támadás még jól is jöhet Putyinnak, hiszen így könnyebben toborozhat az orosz seregbe önkénteseket, és nem kell a népszerűtlen kényszersorozásokhoz folyamodnia az orosz elnöknek.
Jójárt viszont nem lát az ukrán támadásban sok pozitívumot Putyin számára. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ukránok terve sikerült – jegyezte meg. Katonailag ugyanis a Kurszk elleni támadás akkor lenne siker, ha rákényszerítenék Moszkvát, hogy a Donbaszból erőket vonjon el, és ezzel leállítsák a Donyeck térségében zajló orosz offenzívát – ami szintén nem nevezhető sikertelennek.

A JLI szakértőjének állítását erősíti a Financial Times (FT) augusztus 22-i hírösszefoglalója, miszerint a keleti fronton az oroszok majdnem teljesen elfoglalták az ukrajnai „Nyu-Jork” (Niu-York, illetve New-York formában is szokták írni a település nevét) városát. Szintén betörtek a Kreml csapatai Toreckbe, és már Pokrovszkot fenyegetik – ezzel is közelebb jutva ahhoz az orosz stratégiai célhoz, hogy megszerezzék a teljes Donbasz fölötti uralmat.

A Financial Times szerint a kurszki ukrán támadás nemhogy lelassította volna a donbaszi orosz előretörést, hanem még gyorsította is azt.

Az FT idéz egy névtelen ukrán harctéri parancsnokot, aki szerint a keleti fronton az oroszok sikereit az segítette, hogy Kijev erőket vont el a Donbaszból, ahol ismét hiány lépett fel lőszerből is, ezek jelentős részét is a kurszki offenzívához összpontosította Kijev. Lőszerhiányra az amerikai törvényhozás által tavaly év végén késleltetett utánpótlási támogatások idei újraindulása óta először volt példa.

Az ukrán cél tehát katonai értelemben az lenne, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a kritikus pontokról a Donbaszban, azaz Pokrovszk és Toreck városok környékéről. Ez a cél az orosz külügyminisztérium szerint nem valósult meg.

Az orosz csapatok Donbaszból való elvonása nem történt meg Jójárt szerint sem, ráadásul az ukrán előrenyomulás is lelassult Kurszk térségében. Egyelőre tehát az ukránok a stratégiai, katonai céljukat nem érték el, viszont a Nyugatra és Moszkvára is komoly, az információs hadviselésre jellemző nyomást gyakoroltak – fogalmazott a szakértő.

Nem véletlen, hogy az orosz elnök és az orosz propaganda is megpróbálja elbagattelizálni a mostani kurszki ukrán támadás jelentőségét. Volt alkalom arra, hogy Vlagyimir Putyin mindössze „humanitárius katasztrófáról” beszélt, de a Kremlhez lojális „haditudósító-bloggersereg” is igyekszik leértékelni az ukrán támadás jelentőségét. Vagyis volt egy „hirtelen pánik” orosz részről – hangsúlyozta Jójárt. Hiszen 150-200 ezer embert mégiscsak ki kellett telepíteni a térségből, és ehhez minimális segélyt kaptak csak az érintett civil lakosok. S voltak itt 18-19 éves orosz sorkatonák is, akik közül akár 200 is ukrán fogságba eshetett.

Megkérdeztük Jójárt Krisztiánt arról is, hogy okozhat-e törést a nyugati szövetségesek között az, hogy a kurszki régióban, Oroszország területén támad Ukrajna. A szakértő kitért arra, hogy Németországban valóban vita van az ukránok támogatásáról, és a korábban nyolcmilliárd eurós segélyt négyre felezték meg, most pedig már az egész tétel hiányozhat a jövő évi német költségvetésből, de ez szerinte nem a kurszki ukrán támadással függ össze. Egyrészt a német költségvetési támogatást kiválthatja a Nyugaton lefoglalt orosz vagyon kamatainak felhasználása Ukrajna támogatására, másrészt van egy másik ok is a német támogatás csökkentésének hátterében. Ez pedig az Északi Áramlat gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbantásának ügye.

A tenger alatti vezeték többek között Németországot látta (volna) el orosz földgázzal, ám ezt a csőrendszert felrobbantották, s az elmúlt hetekben a német hatóságok egy ukrán állampolgárt, egy búvároktatót gyanúsítottak meg az akcióban való részvétellel, és elfogató parancsot adtak ki ellene. Két másik ukrán – ők is búvároktatók – szintén a németek látókörébe került, de őket nem körözik az ottani hatóságok.

Ugyanakkor Hollandia – amely szintén érintett volt az Északi Áramlat potenciális szállításaiban – miniszterelnöke, Dick Schoof miniszterelnök Ukrajnát támogatásáról biztosította. Schoof leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit. „Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő” – magyarázta a holland kormányfő.

Megkérdeztük Jójárt véleményét arról is, amit az elmúlt napokban a cseh elnök, a korábbi NATO-tábornok, Petr Pavel vetett fel. Arról van szó, hogy a cseh politikus szerint „Ukrajna NATO-csatlakozásának nem feltétele, hogy egész területét ellenőrizze”, s példaként az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel (bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba).

Ugyanezt korábban Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő is felvetette. Szerinte egy „korlátozott ukrán NATO-tagság” nem lehetetlen megoldás. Ez azt jelentené, hogy az oroszok által megszállt ukrán területekre a NATO védőpajzsa ne terjedjen ki, és csak „az az Ukrajna csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez, ami fölött Kijev ténylegesen ellenőrzést gyakorol”.

Jójárt azt gondolja, hosszú távon logikus koncepció lenne ez, és nemcsak Sz. Bíró Zoltán, hanem Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő is írt erről, mint lehetséges kimenetelről. Ám Jójárt szerint egyelőre épp azt nem látni jelenleg, hogy miként tudna „befagyni” ez a konfliktus, hogyan jöhet létre akár ideiglenes határvonal, hiszen egyelőre egyik fél sem látszik engedni, sőt mindkettő offenzívát folytat – Ukrajna a kurszki térségben, Oroszország pedig a Donbaszban.

Ez egyébként a fő dilemma ukrán részről – magyarázta Jójárt. A korábban elvesztett összes terület visszaszerzésére nem látszik esély Kijev számára, ez nem realitás. Másrészt az is probléma, hogy lesz-e (elég) nyugati ország, amely hajlandó biztonsági garanciát adni Kijevnek Oroszországgal szemben. Illetve kérdéses az is, hogy a Nyugat milyen biztonsági garanciákat tud vagy hajlandó egyáltalán a kelet-európai síkságokon kikényszeríteni a Kremllel szemben.

Éppen ezért nincs szó arról Jójárt szerint, hogy a jelenlegi ukrán vezetés mintának tekinthetné az NSZK-NDK helyzetét. Egyelőre ugyanis ideiglenesen sem tudja egyik fél sem befagyasztani a konfliktust. Ráadásul NATO-szinten biztonsági garanciát nehéz lenne Ukrajnának szavatolni, több NATO-ország ezt nem is szavazná meg, ezért leginkább kétoldalú biztonsági garanciák jöhetnének szerinte szóba. Ám még erre sem látni túl sok szándékot.

Jójárt végül kitért arra, hogy – bár az ukránok láthatóan tartanak egy Donald Trump vezette amerikai adminisztrációtól – az oroszok nem annyira hurráoptimisták Trump esetleges újra hatalomra kerülésétől, mint például a magyar kormányzat. Jójárt úgy látja, hogy egy demokrata adminisztráció kiszámíthatóságával szemben az oroszok attól tartanak, Trump jóval impulzívabb módon cselekedhet. Ráadásul éppen a Trump-adminisztráció volt az, amely 2019-ben engedélyezte a Javelin rakéták átadását Ukrajna számára.