Magyarország már nem vétózta meg az EU erőszakos izraeli telepesek elleni szankcióit

Az izraeli hadsereg közölte, hogy több mint kilenc hónappal a háború kitörése után a Hamász katonai vezetésének felét, és a szervezet összesen mintegy harmincezer fegyvereséből, valamint az Iszlám Dzsihád és más szervezetek további néhány ezer harcosából 14 ezret öltek meg vagy fogtak el.

A jelentés szerint a Hamász zászlóaljainak többsége súlyos veszteségeket szenvedett a szárazföldi hadműveletben, majd a visszatérő rajtaütésekben, de három zászlóalja ellen még  nem hajtottak végre támadást. Még mindig magas szinten működik egy zászlóalj Hán-Júnisz és Rafah között, valamint Deir al-Balahban és Nuszeiratban. A hadsereg végzett hat dandárparancsnoki, több mint 20 zászlóaljparancsnoki, és mintegy 150 századparancsnoki rangú Hamász-tiszttel. Az IDF úgy véli, hogy a Hamász hiányt szenved katonákban és fegyverekben, csökkentek a parancsnoki és irányítási képességei, és repedések vannak a fegyveresek és parancsnokok motivációjában. „Túlélő üzemmódban” működnek, s a harcosok hiányát civilek toborzásával próbálják megoldani. A hadsereg azt is közölte, hogy a Hamász számára nehézséget jelent a hosszú tartózkodás az alagutakban és a nyári hőség.

Izraelben mindezek ellenére úgy vélik, hogy a Hamász továbbra is képes megtámadni az IDF-nek az övezetben harcoló egységeit, és képes rakétákat indítani akár Tel-Aviv és Jeruzsálem irányába is. Ugyanakkor már elvesztette jelentősebb fegyvergyártó kapacitásait, melyeket Izrael megsemmisített, és ezért már csak jóval szerényebb minőségű fegyvereket képesek előállítani.

(MTI)

Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter hivatalosan elutasította Espen Barth Eide norvég külügyminiszter izraeli látogatási kérelmét – jelentette a kormányhoz közeli Jiszrael Hajom (Izrael Ma) című újság kedden.

Korábban a norvég külügyminisztérium tisztviselői próbálták egyeztetni az izraeli látogatást, de az izraeli külügyminisztérium „halogatta” a választ kérésükre. Ekkor maga a külügyminiszter fordult izraeli kollégájához, aki nyíltan megtagadta kívánságát.

Espen Barth Eide már a múlt heti NATO-konferencián, a fogadáson megpróbálta megközelíteni Katzot, s azt mondta neki, hogy „számos témáról kell beszélnünk”. A közelben állók szerint Katz miniszter azt válaszolta, hogy „sok dolgot tettek velünk.”

Katz arra utalt, hogy

Norvégia május végén bejelentette a palesztin állam elismerését.

Korábban figyelmen kívül hagyta az iszlamista Hamász terrorszervezetnek az azóta tartó háborút kiváltó október 7-i mészárlását, nem volt hajlandó aláírni a Hamász elítélését. Oslo támogatta az Izrael ellen háborús bűnök vádjával indított hágai pert is, és nem hajlandó terrorszervezetnek nyilvánítani a Hamászt.

Izrael Palesztina elismerése után visszahívta konzultációra norvégiai nagykövetét, és egyelőre nincsenek jelei annak, hogy ismét állomáshelyére küldenék.

Eide Izrael beleegyezése nélkül a Palesztin Hatóságot sem keresheti fel – emlékeztetett a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

(MTI)

Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere által korlátozó intézkedéseket vezetett be öt izraeli telepessel és három szélsőséges izraeli csoporttal szemben, mert a Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben elkövetett súlyos és rendszeres emberi jogi visszaélésekért felelősek – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A jegyzékbe vett emberek és csoportok felelősek a mindenkit megillető, az elérhető legmagasabb szintű testi és szellemi sérthetetlenséghez való joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és családi élethez való joggal, a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal való visszaélésért.

Az érintettek erőszakot követtek el, fizikailag és verbálisan zaklattak palesztinokat, illetve fenyegettek meg ciszjordániai pásztorközösségeket

– írta a közlemény.

A szankció alá vettek között szerepel egy erőszakos aktivistákból álló izraeli csoport, ami támadások elkövetésével rendszeresen akadályozza meg az élelmiszert, vizet és üzemanyagot Gázába szállító humanitárius segélyszállítmányok eljutását.

Egy másik szankcionált izraeli szervezet nyíltan etnikai tisztogatásra szólított fel a palesztinokkal szemben.

Ezeket a szankciókat a magyar soros elnökség alatt vezették be, tehát a magyar kormány most már nem akarta megvétózni a lépést. Szijjártó Péter egy korábbi, szintén ciszjordániai palesztinokkal szemben erőszakos izraelieket szankcionáló csomagot még ellehetetlenített februárban. Az EU már vetett ki szankciókat izraeli szélsőségesekre korábban.

Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett intézkedések jelenleg 113 személyre és 31 szervezetre vonatkoznak.