A magyar kormány a nemzeti szuverenitás elleni támadásként tekint minden olyan intézkedésre, amely veszélybe sodorhatja hazánk biztonságos energiaellátását – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután megérkezett Szentpétervárra, ahol részt vesz a Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Szijjártó szerint Magyarország egyike azon európai államoknak, „amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában”. Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import évi költsége mintegy tízmilliárd euróval nőtt, ami a GDP hat százalékát jelenti. De szerinte hosszú távon az is súlyos kihatása a jelenlegi veszélyes helyzetnek, hogy „az energiaellátás kérdése túszává vált a politikai és ideológiai vitáknak”.
De Magyarország minden nyomásgyakorlás dacára továbbra is elutasítja, hogy politikai vagy ideológiai kérdésként tekintsen az energiaellátásra, számunkra ez tisztán gyakorlati kérdés, matematika és fizika függvénye
– szögezte le, majd úgy folytatta, hogy a kormány számára nem politikai nyilatkozat az, hogy honnan vásárol energiát, és ezért az erős nyomás ellenére sem kész feladni jól működő partnerségeket az energiaellátás területén. Az infrastrukturális helyzet és a fizikai valóság határozza meg, hogy honnan tud egy állam energiahordozókat vásárolni, márpedig hazánk ellátása jelenleg nem lenne lehetséges az orosz földgáz és kőolaj nélkül – mondta.
A külügyminiszter szerint egyelőre nincs olyan alternatív ajánlat, amelynek keretében azonos áron, azonos mennyiségben, azonos menetrend szerint” lenne biztosítható a szállítás, mint Oroszországból.
És amíg nincs ilyen ajánlat, addig senkinek nincs is morálisan joga nyomást gyakorolni ránk azért, hogy számoljuk fel az eddigi kapcsolatokat és váltsunk más forrásra
– jelentette ki.
Szijjártó aztán felidézte, hogy minden olyan projektet felmondtak vagy elhalasztottak, ami lehetővé tette volna elméletileg az átállást alternatív forrásokra. Erre példaként említette, hogy a nyugati cégek végül nem kezdtek bele a fekete-tengeri földgázmezők kitermelésébe, Horvátország pedig a földgázvezetéke kapacitásának bővítése helyett ötszörösére emelte a tranzitdíjakat. Mint mondta, az energiamix összeállításának joga a nemzeti szuverenitás kérdése, a magyar kormányt pedig egyetlen szempont vezérli az energetikai döntések meghozatalakor, ez pedig a nemzeti érdek, a biztonságos ellátás garantálása. Majd tudatta, hogy a kormány ezért is nem támogatta az európai uniós energetikai szankciókat, s ezért utasít el mindenfajta vámot az energiahordozókra vonatkozóan és egyéb jogi csapdát.
Az ilyen intézkedésekre támadásként tekintünk a nemzeti szuverenitásunk ellen
– zárta szavait.
