Május 22-én a Downing Street 10. előtt, zuhogó esőben Nagy-Britannia bőrig ázott miniszterelnöke, Rishi Sunak váratlanul bejelentette, hogy július 4-én parlamenti választást tartanak az országban. Döntése azért is volt meglepő, mert Sunak – akinek kormányfőként megvan a joga ahhoz, hogy bármikor feloszlassa a parlamentet, így új választást írjanak ki – korábban őszi időpontot jelölt meg a voksolásra. Többen pedig úgy vélték, hogy a 14 éve kormányzó Konzervatív Párt kitölti 2025 elejéig szóló, ötéves mandátumát, hogy a várható vereségüket megpróbálják minimalizálni.
A kormánypárt ugyanis a közvélemény-kutatások szerint nagyon rosszul áll, és ezt bizonyították a májusi önkormányzati választások is: a helyhatósági választásokon a toryk a 12 kulcsfontosságú polgármester-választásból 11-et elveszítettek, és elbuktak 473 önkormányzati képviselői helyet is.
Hazárdjáték
Elemzők szerint komoly kockázatot vállal a 44 éves miniszterelnök. A felmérések az ellenzéki, baloldali Munkáspárt történelmi mértékű, 20 százalékpont körüli előnyét mutatják, a toryk a 23 százalékukkal közelebb állnak a kispártokhoz: a Brexit Pártként ismert mozgalom utódjaként létrejött Reform UK-hez (11 százalék), a Liberális Demokratákhoz (9 százalék) és a Zöldekhez (6 százalék).
A brit választási rendszer sajátosságai miatt (csak egyéni választókerületek vannak, listás szavazás nincs, a legtöbb szavazatot kapó nyeri meg az adott választókörzetet, a vesztest nem kompenzálják) ez a parlament képviselői helyeinek leosztásában azt jelenti az Economist előrejelzése szerint, hogy – Észak-Írországot leszámítva – a 632 képviselői helyből a többséghez szükséges 326 mandátumot simán megszerzi a Munkáspárt,
- szám szerint 388-at, ami több mint a képviselői helyek 60 százaléka.
- 187 képviselője lehet a Konzervatív Pártnak,
- 22 a Liberális Demokratáknak,
- 25 a Skót Nemzeti Pártnak (SNP).
A Reform UK várhatóan nem szerez mandátumot, a Zöldek pár körzetben befuthatnak.
2019-ben még 365 mandátumot szereztek a toryk, 203-at a Munkáspárt, 11-et a Liberális Demokraták, 48-at az SNP. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az előző választáson az akkori kormányfő, Boris Johnson átütő győzelmet aratott azzal, hogy megígérte, befejezi a 2016-os népszavazáson eldöntött brexitet (ez nagy nehézségek árán sikerült is neki), és hogy nagyobb figyelmet kapnak a szebb napokat is megélt észak-angliai ipari területek. Ezek miatt olyan választókerületeket is megszereztek a toryk, melyek hagyományosan a Labourhöz tartoztak.
Rajt
„Minden szavazatért meg fogok harcolni, és megszolgálom a bizalmukat” – mondta Sunak a bejelentéskor, ami épp azon a napon történt, amikor a friss inflációs adatok kijöttek. Eszerint a több mint 10 százalékos infláció a kormányzása alatt 2,3 százalékra, hároméves mélypontra csökkent.
Jól mutatja ez, különös módon, mire apellál a miniszterelnök: arra, hogy kormányzása alatt sikerült stabilizálnia a Covid-járvány és az oroszok Ukrajna elleni inváziója (valamint, bár ezt nem említette, elődje, a mindössze hat héten át kormányzó Liz Truss) következtében megtépázott brit gazdaságot. A reálbérek is lassan egy éve nőnek azt követően, hogy a járvány után meredeken visszaestek, az ország gazdasága pedig nagyobb ütemben nő, mint Németországé, Franciaországé vagy Olaszországé.
A tervem működik
– mondta Sunak bizakodóan.
