Nagyvilág

Ennél rosszabbul nehezen kezdődhetne egy miniszterelnökség

Hollie Adams / Bloomberg / Getty Images
Hollie Adams / Bloomberg / Getty Images
A hat hete hivatalban levő Liz Truss tevékenységével mindössze a brit választók 10 százaléka elégedett. Miután adócsökkentési programját vissza kellett vonnia, a sajtó máris a leváltásának forgatókönyvét kutatja. A Munkáspárt támogatottsága eközben csaknem 30 százalékponttal több, mint a konzervatívoké.

Bár Margaret Thatcher utódjaként igyekezett beállítani magát, nagyon kínosan indul (és egyes sajtótalálgatások szerint rövidesen végződik is) Liz Truss miniszterelnöksége. A YouGov közvélemény-kutató cég felmérése szerint támogatottságának egyenlege – az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége – mínusz 70, vagyis tíz válaszadó közül mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka kedvezőtlenül ítéli meg Liz Truss tevékenységét.

Truss az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke, ám jelen állás szerint nemhogy a 11 éven át hivatalban lévő, szintén konzervatív Thatcher lehetne a minta számára, de a három év után a brexit-tárgyalások sikertelensége miatt lemondani kényszerülő párttársa, Theresa May kormányfői pályafutása is maratoninak tűnik ahhoz képest, hogy Truss menesztése már most, alig hat héttel a beiktatása után napirend van.

Felelősséget vállalok az elkövetett hibákért, és elnézést kérek

– mondta hétfőn a BBC-nek adott interjúban a Boris Johnson helyét szeptember 6-án átvevő Truss, és hozzátette, belátta, hogy „túl gyorsan, túl messzire” ment kormányával.

Jeff Overs / BBC / AFP

Mint ismert, miniszterelnöksége egyik első lépéseként bizalmasával, a pénzügyminiszter Kwasi Kwartenggel adócsökkentési csomagtervet jelentettek be, amit hatalmas – soron kívüli jegybanki intervenciót igénylő – piaci felfordulás és a font zuhanása követett, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát. A csomag része volt, hogy a legmagasabb jövedelmek 45 százalékos kulcsát 40 százalékra csökkentik. Ez értelemszerűen a leggazdagabbnak kedvezett volna – egy éppen meginduló válságkor nem ezt várják a legtöbben. A javaslatot hamar vissza is kellett vonni, és bár Truss eleinte kiállt Kwarteng mellett, ahogy befolyásos tory politikusok – köztük korábbi miniszterek – jelezték, a csomag ellen szavaznak majd, végül 38 nap múltán menesztette a pénzügyminisztert, akinél így csak egy elődje, a kinevezése után 30 nappal szívrohamban elhunyt Ian Macleod szolgált rövidebb ideig ezen a poszton.

Kwarteng utódja a korábbi konzervatív kormányokban egészségügyi és külügyminiszterként is dolgozó Jeremy Hunt lett, aki rögvest bejelentette, hogy elődje terveivel ellentétben mégsem csökken a személyi jövedelemadó 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra jövő áprilisban. A kormány emellett nem csökkenti 1,25 százalékponttal az osztalékadót.

A miniszterelnök pártkongresszusi beszédét már két hete Greenpeace-aktivisták zavarták meg: egy olyan molinót tartottak fel, amin az állt, hogy „Ki szavazott erre?”. Arra utaltak, hogy Truss miniszterelnökégéről nem a választópolgárok, sőt még csak nem is az általuk választott képviselők, hanem a mintegy 80 ezer fős konzervatív párttagság döntött. Ráadásul úgy, hogy a tory parlamenti képviselők többsége nem őt, hanem a Johnson-kormány pénzügyminiszterét, Rishi Sunakot támogatta, ám a tagság Truss mellé állt. Mivel Sunakot azért is támadták, mert a felesége India egyik leggazdagabb emberének a lánya, aki – mivel hivatalosan nem rendelkezik lakóhellyel Nagy-Britanniában – évente több millió fontnyi adó alól mentesül az apja cégéből fizetett osztalék után, arra a konzervatív párttagság aligha számíthatott, hogy éppen a vele szemben megválasztott Truss áll elő egy radikális, a gazdagokat segítő, és reményei szerint ezáltal a gazdaság növekedését előmozdító, de valójában súlyos pénzügyi zavart okozó javaslatcsomaggal.

Három prioritásom van: növekedés, növekedés, növekedés

mondta Truss akkor, és továbbra is ragaszkodott a Kwaternggel közös miniköltségvetésük ötven éve nem látott mértékű adócsökkentéseihez, mondván, hogy a rendkívül magas infláció ellenére így lehet fellendíteni a növekedést.

Ezt viszont a pénzpiacok nem fogadták jól, és a Nemzetközi Valutaalap is komoly veszélyekre figyelmeztetett. A modern brit politikatörténetben szinte példátlan hátraarc ellenére a hétfő esti BBC-interjúban Truss úgy fogalmazott, hogy továbbra is elkötelezett az eredeti adóintézkedési csomagtervben felvázolt elképzelések mellett, csak azokat más módon kell valóra váltani, valójában a példátlan népszerűségvesztést okozó javaslatokból szinte nem maradt semmi. Hunt közölte, hogy az elődje által előterjesztett tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 ezer milliárd forint) többletbevételhez jut.

Az új pénzügyminiszter, Hunt egyébként a párton belüli miniszterelnök-jelölti kampány során – miután ő maga hamar kiesett a versenyből – Sunakot támogatta, és kinevezését nehéz másként értelmezni, mint hogy mostantól neki kell gyámkodnia Truss felett. A minibüdzsé visszavonása után a font máris erősödni kezdett, és aligha véletlen, hogy Truss lehetséges utódai között rendre előkerül az új pénzügyminiszter neve is.

Neil Hall / EPA / MTI Jeremy Hunt távozik a londoni kormányfői hivatalól 2022. október 14-én, miután Liz Truss miniszterelnök felmentette tisztségéből Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, és Huntot nevezte ki utódjául.

Bár Truss elismerte, hogy hibázott, és bocsánatot kért, az esetleges menesztéséről szóló híreknek a BBC-interjúban igyekezett az elejét venni, amikor azt mondta: a várhatóan 2024-ben esedékes parlamenti választáson is ő vezeti majd a Konzervatív Pártot. Ezzel kapcsolatban azonban tory politikusokban és gazdasági vezetőkben is kétségek merültek fel, és a brit sajtó már azt találgatja, hogyan lehet kikényszeríteni Truss lemondását.

Ráadásul nem csak a visszavont adócsökkentési tervek és az egyre fenyegetőbb energiakrízis okoznak gondot Truss számára.

  • Vezető tory politikusok azt szeretnék elérni, hogy az inflációval megegyező mértékben növelje az állam a szociális juttatásokat – ahogy ezt Boris Johnson megígérte –, Truss viszont ennél mérsékeltebb emelést akar, csak az átlagkeresetekkel összhangban emelne, ami a reálértékét tekintve csökkenést jelent.
  • Azt sem tudni, hogy Truss mit akar kezdeni a brexit továbbra is jelentkező problémáival és a brit egészségügyi szolgálat (NHS) hiányosságaival, amelyek miatt hatmillió beteg szerepel már különböző várólistákon.
  • Noha a kormányzat még szigorítani akar az illegális bevándorlás ügyében, a Johnson-kormány által bevezetett legális bevándorlás kritériumain enyhítenének, hogy legyen elegendő munkavállaló. Ezt azonban nem fogadja jól a párt szavazóbázisa.

Mindeközben a 2010-ben ellenzékbe szoruló Munkáspárt szárnyalásba kezdett.

Míg a YouGov legutóbbi felmérése szerint a Konzervatív Párt támogatottsága már csak 23 százalék (pedig a botrányokat halmozó Boris Johnson lemondásakor is még 30 százalék körül volt), addig a baloldal vezető ereje 51 százalékon áll.

Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi bő egy hónap konzervatív szerencsétlenkedését nem volt nehéz úgy kommunikálnia a Munkáspártnak, hogy a toryk az adócsökkentéssel csak a leggazdagabbaknak kedveznének, míg a hétköznapi embereket megszorítás, a jelzáloghitelek kamatainak emelkedése és a reálbérek zuhanása sújtja.

Nem véletlen, hogy Daily Mail már olyan szalagcímmel jelent meg, mint hogy „Hivatalban, de nem hatalmon”, de több más lap is arról ír, hogy Hunt voltaképpen átvette a miniszterelnöki feladatokat, és Truss már csak névleg kormányfő. A gyors távozását legfeljebb azért nem sürgetik ellenlábasai, mert a mostani káoszt senki sem venne át szívesen, sem Sunak, sem Hunt, sem a nyári vezetőválasztáson harmadik Penny Mordaunt. Truss egyébként 42 napja miniszterelnök, és bár a brit történelemben hét olyan kormányfő is akadt, aki egy évnél kevesebb ideig volt hatalmon, közülük csak kettőnek a hivatali ideje esett az utóbbi száz évre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik