Nagyvilág

Az Izrael és a Hamász között zajló háború szétszakítja az amerikai egyetemeket is

Fatih Aktas / Anadolu / Getty Images
A rendőrség közbelép és letartóztat több mint 100 diákot a New York-i Egyetemen (NYU), akik folytatják a Columbia Egyetem diákjaival való szolidaritásból és a Gázai övezet elleni izraeli támadások ellen szervezett tüntetésüket New Yorkban, az Egyesült Államokban 2024. április 22-én.
Fatih Aktas / Anadolu / Getty Images
A rendőrség közbelép és letartóztat több mint 100 diákot a New York-i Egyetemen (NYU), akik folytatják a Columbia Egyetem diákjaival való szolidaritásból és a Gázai övezet elleni izraeli támadások ellen szervezett tüntetésüket New Yorkban, az Egyesült Államokban 2024. április 22-én.
Az Egyesült Államok számos felsőoktatási intézményében erősödtek fel az antiszemita és palesztinellenes hangok a gázai háború árnyékában, és bár vannak olyan campusok, ahol már a rohamrendőröket is bevetették, az indulatok egyelőre nem csitulnak.

Több évnyi előadás, szeminárium, beadandó és vizsga után az egyetemisták jelentős része számára az ünnepélyes diplomaátadó jelenti a fénypontot, amely nem csak a tanulmányaik végét jelzi, de azt is, hogy végérvényesen átlépnek a „tényleges” felnőtt létbe. Még készül egy-egy utolsó fotó a csoporttársakkal, még vetnek egy pillantást az évekig az otthont jelentő campus épületeire, aztán továbbállnak.

A New York-i Columbia Egyetem végzősei azonban idén kénytelenek lesznek lemondani a több ezer embert megmozgató nagyszabású ceremóniáról, az intézményben ugyanis biztonsági okokból elmarad a központi diplomaosztó. Az ok: az egyetem rektora szerint az Izrael és a Hamász közötti háború olyan feszültséget szított a hallgatók között, hogy nem lehet biztonságosan megtartani az ünnepséget. Az intézményben már rendőröket is bevetettek, hogy a tiltakozó diákokat eltávolítsák.

Melissa Bender / NurPhoto / AFP Tüntetők a Columbia Egyetem kampuszának kerítésénél New Yorkban, 2024. április 30-án.

Fokozódó indulatok

Az, hogy idáig fajultak a dolgok, egy jó fél éves folyamat eredménye. A konfliktus ellen tiltakozó hangok már a Hamásznak az izraeliek elleni 2023. október 7-i támadása után és az arra adott válaszreakciókkal párhuzamosan felbukkantak, amikor

a Harvard Egyetem több mint 30 diákcsoportjának tagjai nyílt levélben nyilatkoztak arról, hogy az izraeli kormányt tartják felelősnek az erőszak elfajulásáért.

A következő napokban a levelet aláíró diákokat antiszemitának nevezték, a Hamász támogatásával vádolták őket, a nevüket és az arcukat pedig kitették egy, a campuson körbejáró teherautóra. Voltak olyan hallgatók, akik azt állították, azért estek el egy munkalehetőségtől, mert aláírták a levelet. A következő hetekben a Harvard Palesztin Szolidaritási Bizottsága közölte, hogy „rasszista gyűlöletbeszéddel és halálos fenyegetésekkel” teli üzeneteket kaptak.

Eközben a New York Egyetem egyik hallgatója egy belső hírlevélben azt írta, hogy „Izrael viseli a teljes felelősséget a hatalmas emberveszteségért”, emiatt később visszavonták azt az állásajánlatot, amit egy nemzetközi ügyvédi irodától kapott.

November közepén az amerikai oktatási minisztérium bejelentette, hogy féltucatnyi, antiszemitizmussal vagy iszlamofóbiával kapcsolatos esetben folytat vizsgálatot a Cornell Egyetemen, a New York-i Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen (Penn) és a Columbián, majd később a Harvard és a New York-i városi oktatási osztály esetében is eljárást indítottak.

Lemondási hullám

December elején három egyetem vezetőjének már az amerikai kongresszus egyik bizottsága előtt kellett számot adnia arról, hogy hogyan harcol az intézményekben elszaporodott antiszemita felhangokkal és támadásokkal szemben, amelynek a vége az lett, hogy Claudine Gay, a Harvard, illetve Liz Magill, a Penn rektora lemondott. Ez nem sokkal azelőtt történt, hogy a Harvardot több zsidó diák beperelte amiatt, hogy nem biztosít megfelelő védelmet a zsidó diákoknak. Az intézményben 2024 januárjában szigorították a tüntetések megtartására vonatkozó szabályokat, ugyanakkor palesztinpárti diákok is panaszt nyújtottak be az őket érő zaklatások és fenyegetések miatt.

Eközben a Columbián is egyre feszültebbé vált a helyzet. Év elején arról kezdtek el hírek terjedni, hogy tüntető egyetemisták valamilyen bűzös anyagot szórtak a diáktársaikra, akik emiatt egészségügyi ellátásra szorultak. Az intézmény tájékoztatása szerint a felelősöket azonnal kitiltották a campusról, a nyomozásba pedig bevonták a rendőrséget is.

Egy rövidebb, viszonylag nyugodt időszak után aztán újra felerősödtek az indulatok. Április 17-én a gázai háborút ellenző diákok táboroztak le a campus területén és azt mondták, addig nem távoznak, amíg az egyetem nem szakítja meg a pénzügyi kapcsolatot azokkal a cégekkel és intézményekkel, amelyek „az izraeli apartheidből, népirtásból és Palesztina elfoglalásából profitálnak”. Az ABC megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket az állításokat nem támasztották alá.

Jöjjenek a rendőrök

A tüntetéssel egy időben Minouche Shafik, a Columbia rektora az intézményben észlelt antiszemitizmussal kapcsolatban beszélt egy felfokozott hangulatú, képviselőházi bizottsági meghallgatáson. Az egyiptomi muszlim családba született, de brit és amerikai állampolgársággal is rendelkező Shafik – aki egyben a Harvard első női és első nem fehér rektora – a képviselőknek elmondta, hogy a háború kitörése a felszínre hozta az eddig is bujkáló indulatokat nem csak a Columbián, hanem más egyetemeken is. Válaszul többek között megerősítette a bejelentési csatornákat és létrehozott egy antiszemitizmus elleni akciócsoportot is.

Tett azonban egy ennél jelentősebb lépést is: segítséget kért a New York-i rendőrségtől és engedélyt adott arra, hogy a hatóság emberei belépjenek a campus területére. A Columbia kijelentette, hogy a diákoknak joguk van a szólásszabadsághoz, de az erőszakhoz és a rend megzavarásához nincs. Április 18-án a rendőrség nagyjából száz tüntetőt tartóztatott le kihágás miatt, köztük több tucatnyi palesztinpárti hallgatót, például Isra Hirsit, Ilhan Omar demokrata kongresszusi képviselő lányát. Hirsit fel is függesztették a tanulmányai alól, a republikánusok által gyakran radikalizmussal vádolt édesanyja pedig úgy reagált, hogy nagyon büszke a lányára.

Alberto E. Rodriguez / Getty Images Isra Hirsi 2021. december 4-én Los Angelesben, Kaliforniában.

Az eseményekről a Columbia újságíró-iskolájának hallgatói helyszíni beszámolókat készítettek úgy, hogy tanáraik kiharcolták nekik, hogy az óráiknak helyt adó épület egyik termében alhassanak és dolgozhassanak. Ezzel párhuzamosan a Harvardon is folytak tiltakozások, és a Dél-Kaliforniai Egyetem campusát is előbb lezárták, majd többeket letartóztattak. Ezt további letartóztatások követték a Texasi Egyetem austini campusán, illetve a bostoni Emerson Egyetemen. Öt másik egyetemen csak ekkor kezdődtek el a tüntetések.

A közoktatás alapköve

Április 22-én a Columbia vezetősége bejelentette, hogy online tanításra térnek át és csak azok léphetnek be az egyetem területére, akiknek ez feltétlenül szükséges. Ez azonban inkább csak fokozta az indulatokat, és a demonstrációk sem szűntek meg, így az egyetem és a tüntetők közötti tárgyalások holtpontra jutottak.

Április 29-én felszólították a diákokat, hogy aznap délután kettőig önként hagyják el a területet, ám e helyett elfoglalták a Hamilton Hall nevű épületet és a székekből barikádokat kezdtek építeni. Ez sokakat emlékeztethetett arra, amikor 1968-ban a vietnami háború ellen tüntető diákok ugyancsak így tettek. Az egyetem vezetése azt kérte a rendőrségtől, hogy legalább május 17-ig maradjanak a Columbia területén, ahol eddig 122 embert tartóztattak le. A diákok mellett egyébként számos tanáruk kiállt, azt követelve, hogy vonják vissza felfüggesztésüket.

Az Indianai Egyetem tanára, a diákjaival együtt letartóztatott Susan Phillips így nyilatkozott az NPR-nak:

Olyan tanárként, akinek fontos a szólásszabadság, és aki a szólásszabadságot a demokrácia és a közoktatás alapkövének tekinti, felelősségemnek érzem felszólalni, ha azt látom, hogy sérülnek a hallgatók jogai.

A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i campusán ebben az időben kezdett el igazán durvulni a helyzet, és az egyetem vezetésének kérésére a rendőrség rohamfelszerelésben szállt szembe a tüntetőkkel, akik közül 209-et letartóztattak, míg további 300 tüntető önként elhagyta a helyszínt. Más amerikai egyetemen cikkünk írásakor is folytatódnak a tiltakozások, hol békésebb, hol kevésbé békés hangulatban.

Az viszont már biztos, hogy a Columbia Egyetemen nem lesz központi diplomaosztó ünnepség, bár az egyes intézetek szűk körben tarthatnak ilyet. Minouche Shafik nem szívesen hozta meg ezt a döntést, különösen azért, mert a hallgatók egy része éppen a koronavírus-járvány idején végzett a középiskolában, és nem vehettek részt a ballagáson sem. Most pedig egy újabb ünnepélyes alkalom marad el számukra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik