Az ukrán kémfőnök szerint 308 kilométerről lőtték le az orosz szuperbombázót

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn amerikai hivatali kollégájával, Joe Bidennel, miután az Egyesült Államok képviselőháza elfogadta a Kijevnek nyújtandó újabb katonai támogatásról szóló törvényjavaslatot. Erről az ukrán államfő tájékoztatott az X-en.

Zelenszkij közlése szerint megbeszélték az amerikai katonai segélycsomag tartalmát, Biden pedig biztosította őt arról, hogy a törvényjavaslatot a szenátus jóváhagyása után azonnal aláírja.

Az (amerikai) elnök biztosított arról, hogy a csomagot hamarosan jóváhagyják, és ez egy jelentős támogatás lesz, amely megerősíti légvédelmünket, valamint nagy hatótávolságú és tüzérségi képességeinket

– fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök köszönetét fejezte ki az Egyesült Államok elnökének Ukrajna iránti megingathatatlan támogatásáért. Méltatta a törvényjavaslat kétpárti támogatását, valamint Mike Johnson házelnök és Hakeem Jeffries képviselőházi kisebbségi vezető személyes hozzájárulását annak elfogadásához.

A képviselőház azon döntése, amely engedélyezi a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, szintén erőteljes jelzés minden partnerünk számára

– jegyezte meg az ukrán államfő.

Zelenszkij kitért arra, hogy Oroszország „légi terrort” alkalmaz Ukrajna ellen több ezer rakétával, drónnal és bombával, és tájékoztatta Bident arról, hogy percekkel korábban mért az orosz hadsereg légicsapást a harkivi tévétoronyra. Az ukrán elnök tájékoztatása szerint ezenfelül megvitatták a kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munkájukat és a közelgő svájci békecsúcs előkészületeit is.

(MTI)

Az orosz hadsereg a fronton kedvezőbb pozíciókat foglal el, és a Kijevnek nyújtott amerikai segítség ezen nem fog változtatni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Egészében véve elmondható, hogy a dinamika most már mindenki számára teljesen világos. Az (Ukrajna számára) elkülönített (amerikai) pénz, a fegyverek, amelyeket ezért a pénzért le fognak szállítani, nem fognak változást eredményezni ebben a dinamikában

– mondta.

Peszkov szerint a további pénzek átutalása magának Ukrajnának is nagyobb veszteségeket fog okozni.

Tisztában vagyunk vele, hogy ennek a pénznek a nagy része valamilyen formában magában Amerikában marad. Amerika gazdagabb lesz, és további osztalékokat fog keresni, így nyújtva segélyt Ukrajnának

– mondta a szóvivő.

Peszkov kitért az orosz vagyon lefoglalásáról rendelkező amerikai törvényjavaslatra. Kijelentette, hogy a kisajátítás nem tekinthető legitim intézkedésnek. Az elnöki sajtótitkár orosz ellenintézkedéseket és jogi eljárásokat helyezett kilátásba.
Az európai gazdasági büntetőintézkedésekről szólva azt mondta, hogy Oroszország „nem visel rózsaszín szemüveget”, és arra számít, hogy a Nyugat „szankciógyakorlatai” folytatódnak majd. Elmondta, hogy Moszkva megpróbálja a minimumra csökkenteni az ilyen döntések következményeit, és a nemzeti érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Rosszija 24 televíziós hírcsatorna műsorában hangot adott annak a véleményének, miszerint Washingtonnak az elmúlt időszakban azért volt szüksége a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről elnevezett békeformula körüli narratíva fenntartására, hogy elterelje a figyelmet a Kijev „terrorista” tevékenységét támogató újabb segélycsomagról. Mint mondta, a témát annak érdekében forgatták a köztudatban, hogy azt a benyomást keltsék: Oroszország nem hajlandó véget vetni a konfliktusnak, miközben a Nyugat kész a békés megoldásra.

A helyzet ennek pontosan az ellenkezője: Oroszország soha nem zárkózott el tárgyalásoktól. Éppen a kijevi rezsim kérésére egyezett bele 2022-ben ezekbe a tárgyalásokba. Oroszország reálisan értékeli a helyzetet, tisztában van vele, hogy mi áll a béke álformuláiról szóló tárgyalások mögött, és nem engedi, hogy bevonják ezekbe a produkciókba

– tette hozzá Marija Zaharova.

(MTI)

Hétfőn a külügyminiszterek tanácsában találkoztak az uniós külügyminiszterek, hogy Ukrajnáról egyeztessenek. A nagy döntést viszont nem sikerült meghozni, mert nem egyeztek meg abban, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnának. Ukrajnának már vannak Patriot rendszerei, de az oroszok az eddiginél sűrűbben támadják az ukrán energiarendszert, ezért továbbiakat szeretnének. Egyelőre csak Németország közölte, hogy átad Kijevnek a saját Patriot rendszereiből. Ilyen rendszere Görögországnak, Hollandiának, Lengyelországnak, Romániának, Spanyolországnak és Svédországnak is van, de ők még nem bólintottak rá az átadásra.

Dróntámadást hajtottak végre az orosz erők hétfőre virradó éjjel a dél-ukrajnai Odessza megye ellen, találat ért egy agrárvállalkozást, ahol raktárépületekben és mezőgazdasági gépekben esett kár – közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.

A kormányzó hozzátette, hogy személyi sérülést nem okozott a támadás. Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel hét darab Sahid típusú kamikaze drónnal és három Sz-300-as, illetve Sz-400-as légvédelmi rakétával támadta Oroszország Ukrajnát. Ezek közül a légvédelem öt drónt semmisített meg. A drónokat az orosz erők a megszállt Krím félszigetről, míg a rakétákat Donyeck megye orosz ellenőrzés alá került területéről indították.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról írt, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és 45 légicsapást hajtottak végre, valamint 71 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Az elmúlt 24 órában 85 összecsapásra került sor a fronton. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 460 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 17 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert.

Ihor Taburec, a közép-ukrajnai Cserkaszi megye kormányzója a Facebookon közölte, hogy régiója 54 generátort és négy töltőállomást szállított az orosz ágyúzásoktól szenvedő keleti Harkiv megyébe. Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a harkivi régió 724 különböző kapacitású generátort és áramellátó berendezést kapott nemzetközi adományozóktól. A március 22-i orosz támadás következtében teljesen megsemmisült a zmijivi hőerőmű, amely a legnagyobb volt a harkivi régióban. Több mint 10 milliárd dollárra lenne szükség mindannak helyreállításához, amit Oroszország megrongált Harkivban – tette hozzá a hírportál.

(MTI)

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés egyik vezetője a BBC ukrán kiadásának adott interjújában arról is beszélt, hogyan sikerült lelőni az oroszok orosz Tu-22M3 stratégiai bombázóját.

A gépet április 19-én semmisítették meg a levegőben, és ez volt az első sikeres akció a típus ellen.

Budanov technikai részleteket nem volt hajlandó elárulni, de annyit elmondott, hogy a gépet 308 kilométeres távolságból találták el.

Fogalmazzunk úgy, hogy a hosszú munka meghozza gyümölcsét. Ez ugyanaz, a technika, amit akkor használtunk, amikor az A-50-est megsemmisítettük a levegőben

– mondta a kémfőnök, hozzátéve, hogy a lelövés könnyebbséget okoz Odesszának, mert a Tu-22M3 gépeken használták azokat a Kh-22 rakétákat, amelyek valószínűleg a legtöbb pusztítást okozták a városban.

A Tu-22M3 Sztavropoli területén zuhant le, a négy pilóta katapultált. Az orosz védelmi minisztérium szerint a gép elvesztését műszaki probléma okozta, az ukrán légierő viszont korábban sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó, hogy lelőtték volna a gépet.

Russian media report that a Russian Tu-22M aircraft has crashed in Stavropol region of Russia.

Reportedly, it is one of the aircraft that has attacked Ukraine last night. pic.twitter.com/lD8DVQabgt

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 19, 2024

Ukrajna vasárnap közölte, hogy haditengerészete az orosz fennhatóság alatt álló Krím-félszigetnél csapást mért a fekete-tengeri orosz flotta egyik mentőhajójára, amit a támadás után kivontak a forgalomból.

A The Moscow Times azt írta: nem közölték, hol történt a támadás, de a közösségi médiában felbukkant felvételen, amely Szevasztopol kikötőjében készült, látható egy lángokban álló hajó.

A mai napon az ukrán haditengerészet eltalálta a Kommuna nevű orosz mentőhajót az ideiglenesen megszállt Krím-félszigeten

– jelentette be vasárnap az ukrán védelmi minisztérium.

Az orosz haditengerészet mélytengeri mentőmunkákra – többek között tengeralattjárók és elsüllyedt rakomány emelésére – használta a hajót, és ez volt az egyik legrégebben szolgálatban lévő jármű a tengeren.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője szerint a támadás által okozott kár nem tisztázott, de a hajó „már nem képes ellátni feladatait”.

A támadások addig zajlanak majd, amíg az oroszok ki nem fogynak a hajókból, vagy el nem hagyják a Krímet

– mondta Pletencsuk.

A Ukrainian R-360 “Neptune” Anti-Ship Strike today on the Port City of Sevastopol in Russian-Occupied Crimea has reportedly caused Damage to and a Fire onboard the Kommuna, a Submarine Salvage Ship with the Russian Black Sea’s Fleet that has been in Service since 1915; Russian… pic.twitter.com/Br8ocIDDVr

— OSINTdefender (@sentdefender) April 21, 2024

Oroszország létrehozott egy olyan biztonsági rendszert, amely megvédheti a fontos, nagyobb létesítményeket a drónoktól, írta az orosz RIA Novosti. A rendszert Péntek névre keresztelték.

A hírügynökség szerint a fejlesztést a „Army-2024” fórumon tervezik bemutatni. A rendszer tervezője, Stanislav. A teljes nevet „biztonsági okokból” nem közölte a RIA Novosti.

A kiállítás augusztusban lesz látható a Moszkva melletti Kubinkában.