„Könnyen kitörhet egy második háború is Európában” – olvasható az amerikai CNBC elemzésében, amely az Ukrajna elleni orosz agresszió után most Koszovó helyzetét ítéli meg súlyosan.
Koszovó korábban Szerbia tartománya volt, 2008-ban szakadt el és nyilvánította ki a függetlenségét. Szerbia ezt nem ismeri el, miközben Koszovón belül a helyi albán többség és az észak-koszovói szerb kisebbség közötti viszony folyamatosan feszült.
Az Al Jazeera tudósítója is azt feszegeti, hogy bár a fegyveres konfliktust egyelőre elkerülte a két fél, de a fellángolás veszélye fennáll. Az Al Jazeera szerint ebben a szerb belpolitika is szerepet játszik, ugyanis a kormányzó Szerb Haladó Párt (Aleksandar Vucic elnök pártja) az etnikai feszültségek keltésével terelheti el a figyelmet a közbiztonsági, gazdasági és társadalmi problémákról. Vucic decemberben esetleg előrehozott választásokat is tarthat – erre célozgat is, de addig felszíthatja a kedélyeket Koszovó körül, s így az ottani szerbek védelmezőjeként tűnhet fel. Közben a megosztott szerb ellenzék azzal van elfoglalva, hogy az egyenként alacsony népszerűségű, de a szélsőjobbtól a baloldalig terjedő skálán mozgó kisebb-nagyobb pártok képesek lehetnek-e vele szemben az egységes fellépésre.
Ebben a helyzetben érkezett a hír, hogy a napokban kiengedték a belgrádi hatóságok az előzetes letartóztatásból azt a koszovói szerb politikus-vállalkozót, Milan Radoicicot, akit már eddig is gyilkossággal, korrupcióval és más törvénytelenségekkel hoztak összefüggésbe. Azonban az utóbbi hetekben szintet lépett, és szerb fegyveres csoportot szervezve, összeütközésbe került a koszovói albán rendőrséggel.
A több halálos áldozattal járó, szeptember 23-24-ei, banjskai fegyveres akció után, amelyben egy albán rendőr is életét vesztette, Radoicic visszamenekült Szerbiába. (Banjska ahhoz az „önkormányzathoz” – magyar szóhasználattal járáshoz – tartozik, amelynek központja Zvecsán városa. Zvecsán a hazai hírekben is sűrűn szerepelt az idén, amikor tavasszal a NATO-hoz tartozó magyar és olasz békefenntartó KFOR-kontingenst támadtak meg a feldühödött szerbek, maradandó sérüléseket okozva két magyar katonának.)
Radoicic annak ellenére járt-kelt vígan Belgrádban, hogy pár nappal korábban még kommandós öltözetben egy ortodox szerb kolostorban videózták le őt a koszovói albánok. Ebben a banjskai kolostorban barikádozta el magát a többi felfegyverzett szerbbel együtt a politikus-vállalkozó.
Bár a szerb külügyminiszter, Ivica Dacic közölte, hogy a Radoicic jelenlétét bizonyító videó hamisítvány, nem is azon a napon készült, amikor a fegyveres összecsapások zajlottak, maga Radoicic – ügyvédjén keresztül – elismerte, hogy ő szervezte meg azt a mintegy harminc szerbet, akik az akciót végrehajtották Észak-Koszovóban.
Radoiciccsal szemben a szerb hatóságok igencsak „finoman” léptek fel. Így például egyetlen halálesetet sem róttak fel neki a banjskai akció során, és terrorizmussal sem vádolták meg. A vádak általánosságokba fulladtak, például a „közbiztonság elleni bűncselekményekkel” gyanúsították meg, illetve azzal, hogy a boszniai Tuzlából beszerzett fegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat Észak-Koszovóba juttatta el, ahol ezeket az eszközöket elhagyott épületekben és erdőkben rejtette el. A szerbiai bíróság – nem tartva a szökésétől – mindössze lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el ellene. Az ügyészség ugyanakkor szigorításért fellebbezett.
Pedig Radoicicnak nem ez lenne az első szökése, Koszovóból, az ottani igazságszolgáltatás elől nem egyszer menekült már el. A helyi albán hatóságok jelenleg is szeretnék egy korrupciós ügyben bíróság elé állítani. Igaz, egy korábbi politikai gyilkosság ügyét „ejtették” a koszovói ügyészek Radoicic ellen. Szerbiában pedig cigarettacsempészés vádja alól mentette fel egy olyan bíró, aki közel áll a szerb elithez, és ugyanott – Kopaonikban – van villája, ahol Radoicicnak. Itt gyakorlatoztak a banjskai akció előtt a fegyveresek – állítja a pristinai belügyminiszter, Xhelal Svecla.
Radoicic a koszovói szerbek legerősebb pártjának, a Szerb Listának volt az alelnöke, ám már lemondott a tisztségéről. A politikus-vállalkozó szerint az albán rendőr egy „baleset” következtében hunyt el, s ezután tört ki a szerb fegyveresek és az albán rendőrök között heves tűzharc.
Radoicic aligha véletlenül hangsúlyozza, hogy kizárólag ő szervezte az akciót, anélkül, hogy arról pártja, a Szerb Lista vagy a belgrádi hatóságok tudtak volna. Nyilvánvalóan el akarja kerülni, hogy Vucicra vetüljön árnyék az ügy miatt. (Arról, hogy Vucic szerb elnök ismerte-e vagy sem Radoicicot, ellentmondó nyilatkozatokat adott az államfő, de több fotó is készült róluk, amikor tárgyalásokon együtt vettek részt.)
Radoicic nyilatkozatait a koszovói albán belügyminiszter kétkedéssel fogadta. Xhelal Svecla október elsején a Facebookon tett közzé egy közleményt, mely szerint a fegyveresek nemcsak Radoicic birtokain, hanem a szerb hadsereg bázisain is gyakorlatoztak a támadás előtti napokban. Erről videót az albánok a szerb támadóktól lefoglalt drónokon találtak.
Teroristi koji su napali kosovski policiju trenirali su na imanju Milana Radoičića i u kampovima Vojske Srbije. Ovo oktrivaju snimci koje su svojim dronovima snimali napadači. Kosovska policija je ove snimke zaplijenila od terorista pic.twitter.com/kOKnBFJNgB
— Istraga.ba (@IstragaB) October 1, 2023
Svecla szerint e bizonyítékok arra utalnak, hogy Szerbia be akarta kebelezni Észak-Koszovót, és a támadókat Szerbiában képezték ki. (A Twitteren közzétett felvételből persze laikusok egyáltalán nem képesek megítélni, hogy azokon pontosan mi látható.) Milan Mojsilovic szerb vezérkari főnök erre közölte:
a szerb hadsereg komoly és erős szervezet, amely nem tűri a hazugságokat.
Milos Vucevic szerb hadügyminiszter pedig azt mondta: ha parancsot kap rá, a szerb hadsereg belép Koszovó területére, Szerbia azonban mindent megtesz azért, hogy ne kerüljön erre sor. Közölte azt is, hogy Belgrád az utóbbi időszakban – különösen Albin Kurti miniszterelnökké választását követően – többször felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy a Koszovóban élő szerbekre nyomást gyakorolnak, és el akarják őket üldözni szülőföldjükről.
Radoicic belgrádi „látszat-felelősségrevonása” után a koszovói albán elnök, Vjosa Osmani arról beszélt a CNN-nek, hogy Szerbia adja át nekik „Radoicicot és más terroristákat”, hogy valóban igazságot szolgáltathassanak. Albin Kurti koszovói albán miniszterelnök úgy véli, a banjskai támadás végrehajtói szerb állami fegyvergyárak eszközeit használták, így ő sem csak Radoicicot, hanem a szerb államot sejti az események háttérében.
Mindeközben az Egyesült Államok óvott attól, hogy Szerbia nagy létszámú haderőt állomásoztasson Koszovó határán. Vucic szerint az amerikaiak szankciókat helyeztek kilátásba Szerbiával szemben, ha nem engedelmeskednek. „Szuperhatalom vagytok, csinálhattok vagy mondhattok akármit, de ennek ellene vagyok” – fogalmazott, utalva a potenciális szankciókra.
Vucic végül csak elrendelte a szerb haderő visszavonását Koszovó közeléből, sőt külföldi diplomatákat is szállítottak a koszovói határra, hogy megmutassák: nincs különösebb katonai aktivitás a térségben.
A szeptemberi banjskai akció kapcsán a koszovói albán külügyminiszter viszont azt nyilatkozta, hogy „semmi sem maradhat úgy, ahogyan eddig volt”, és felszólította a nyugati államokat, hogy lépjenek fel tevőlegesen Szerbia ellen. Donika Gërvalla-Schwarz miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy ami
szeptember 24-én történt, az nyílt agresszió volt Szerbia részéről a Koszovói Köztársasággal szemben.
Az eszkaláció nemcsak Koszovót, hanem az egész régiót fenyegeti szerinte. „Az agresszió célja az volt, hogy elfoglalják Észak-Koszovót, és kierőszakolják annak leválasztását, amiért a szerb kormányzat tagjai folyamatosan dolgoznak, nyíltan és titokban, évek óta” – tette hozzá.
A koszovói albán külügyminiszter nehezményezte, hogy amíg ők Brüsszelben tárgyalnak az úgynevezett normalizációs párbeszéd során, addig Szerbia a Koszovó elleni invázióra készül. Más kérdés, hogy a koszovói albánok és a szerbek közötti tárgyalások, amelyeket elsősorban az EU szorgalmaz, nemrégiben megszakadtak, tehát a pristinai külügyminiszter is kissé szépíteni próbálta az albánok szerepét a konfliktusban.
Ráadásul a felek – Kurti és Vucic – éppen a banjskai incidens előtt hagyták el a tárgyalóasztalt, s ekkor még az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell is inkább az albánokat vádolta kompromisszumképtelenséggel: Kurtit tette inkább felelőssé azért, hogy nem ment bele abba, hogy a szerbek egyfajta részautonómiát kapjanak Észak-Koszovóban. Az itteni szerb többség számára a korábbi koszovói kormányzatok megígérték, hogy helyi önkormányzataik valamiféle szövetséget alkothatnak, és így az önrendelkezés egy minimális szintjét biztosították volna számukra.
A banjskai incidens azonban az albánok malmára hajtotta a vizet: a koszovói külügyminiszternő az EU-tól és a nyugati országoktól vár fellépést Szerbiával szemben. A koszovói albán nacionalista miniszterelnök pedig – a szerbeket támogató nagyhatalmakra utalva – arról beszélt, hogy a mostani instabilitás a térséget „az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság geopolitikai játszmájának játszóterévé” változtatja. A külügyminiszternő ehhez hozzátette: „Érthetetlen, hogy amíg Koszovót szankciók sújtják amiatt, hogy a jogállamot akarja érvényesíteni, addig Szerbia esetében tolerálják a Donbasz-stílusú agressziót a szuverén szomszéddal szemben.” Azaz Gërvalla-Schwarz párhuzamot vont az Ukrajna elleni orosz invázióval.
A NATO mindenesetre most mindkét oldalt tárgyalásokra intette, mely az egyetlen lehetséges megoldás a „tartós békéhez”. Azért biztos, ami biztos, hatszáz újabb brit katonát is küldött az észak-atlanti szövetség Koszovóba.
Közben Orbán Viktor szeptemberben Szerbiában járt, és ott állítólag Vucic arra kérte, vétózza meg, ha az EU Belgrád, illetve ellene szankciókat akarna bevezetni a banjskai támadás miatt – írja a Szabad Magyar Szó. A magyar kormányfő állítólag erre azt válaszolta, hogy nem támogatja a szankciós politikát, így minden bizonnyal egy ilyen döntés ellen teszi le a voksát.
Jóllehet Belgrád mossa kezeit Radoicic akciója után, az EU-ban növekszik az a tábor, amely szankciókkal sújtaná emiatt Szerbiát – írja az EUobserver. Janez Lenarcic, a kríziskezelésért felelős EU-biztos azt mondta az Európai Parlament képviselőinek, hogy a banjskai szerb akció komoly eszkaláció volt. Noha Belgrád úgy tálalja az ügyet, mintha elfajult volna egy fegyvercsempészési kísérlet, ennek nemcsak a koszovói albánok nem hisznek, hanem a horvátok sem.
Az utóbbiak csatlakoztak ahhoz a nyolc országhoz, amelyek „csendesen” szankciókat szorgalmaznak Belgrád ellen. Az EUobserver emlékeztet arra, hogy Szerbia EU-tagjelölt országnak számít, így évente mintegy 300 millió euró támogatást kap. Ám a csatlakozási folyamat lelassult a koszovói helyzet miatt, illetve amiatt, hogy Vucic nem támogatja a nyugati szankciókat Oroszország ellen.
Több európai honatya azzal vádolta Vucicot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálja az instabilitás fenntartásával Boszniában, Montenegróban és Észak-Macedóniában.
Évek óta csendesen engedjük, hogy Vucic aláássa a stabilitást a régióban, és hogy támogatja a Kremlt
– mondta a holland európai parlamenti képviselőnő, Tinker Strik, aki úgy véli, Vucic nem akar az EU-hoz csatlakozni, azt csupán bankautomatának használja.
Ezzel szemben a Marine Le Pen által vezetett francia Nemzeti Tömörülés, EP-képviselője, Jean-Lin Lacepelle szerint az EU nem hunyhatja be a szemét a szeptember 24-ei banjskai akció miatt, amikor a szerb kisebbséget „zaklatja” Koszovó. A francia szélsőjobboldali képviselőhöz hasonlóan ítélte meg az Európai Parlamentben a helyzetet Deli Andor, a Fidesz vajdasági EP-képviselője. Szerinte a lehető leggyorsabban megoldást kell találni a Koszovóban élő szerb közösség helyzetére. Gál Kinga, a Fidesz brüsszeli képviselőcsoportjának elnöke pedig azt hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán stabilitásához el kell kerülni az észak-koszovói helyzet eszkalációját, s ezt csak úgy lehet elérni, ha a koszovói szerbek biztonságban érzik magukat hazájukban.
Mindezek után Peter Stano bizottsági szóvivő néhány napja azt mondta, hogy az EU teljes körű együttműködést vár el Belgrádtól a szeptember 24-ei fegyveres támadás vizsgálata ügyében, és kész megfontolni a büntetőintézkedéseket is, ha a tagállamok ezt szükségesnek ítélik.
Miközben a szerbiai szerbek az Észak-Koszovó körüli feszültséggel vannak elfoglalva, és emiatt kérhetik esetleg Orbán Viktor segítségét, addig a magyar miniszterelnök a Balkán egy másik veszélyes pontjáról érkezett szerb politikussal találkozott a Karmelita kolostorban október első napjaiban. Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét fogadta, aki az első számú feszültséggerjesztőnek számít Bosznia-Hercegovinában.
Dodik 2022. október 10-én például azt mondta Belgrádban:
Bosznia-Hercegovina nem tartható fenn a jelenlegi állapotában, vissza kell állítani az eredeti alkotmányos rendet, és ha ez nem megy, akkor a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
A Dodikkal való 2023. októberi találkozó után Orbán azt mondta: Magyarország Bosznia-Hercegovinára és a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságra (Republika Srpska) tiszteletbeli szomszédjaként tekint. „Magyar részről határozottan ellenezzük a szankciókkal történő nyomásgyakorlást Bosznia-Hercegovina, illetve a boszniai szerbek esetében is, amely kontraproduktív jellege miatt inkább a feszültségek eszkalálódásához vezethet” – fejtette ki Orbán, akinek a reményei szerint a következő időszakban Bosznia-Hercegovina további előrelépést ér el az európai integrációs folyamatban. A cél az, hogy a 2024 második félévében esedékes magyar EU-elnökség időszakában a nyugat-balkáni térség integrációja kiemelt figyelmet kapjon.
Amíg tehát a szerbek esetében a nyugati politikusok arra céloznak, hogy Moszkva érdekében lépnek fel, Orbán egy EU- és NATO-tagállam miniszterelnökeként nyújthat védpajzsot a Balkánt több ponton is destabilizáló, különböző szerb elitek számára.
