„A békének nincs alternatívája” – mondta Novák Katalin magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitájában kedden New Yorkban elmondott felszólalásában.
Ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint. Nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban,
állapította meg. „Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét és az abból fakadó biztonságot” – hangsúlyozta.
A demográfiai kihívásokkal kapcsolatban a köztársasági elnök elmondta: „Ha nincs gyermek, nincs jövő. Mi értelme vigyáznunk a Földre, ha nincsenek gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk?” „Mi, magyarok, a demográfiai válságra a megoldást a családok megerősítésében és támogatásában látjuk” – mondta Novák Katalin felszólalásában, amelyet mintegy 15 perccel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde után mondott el, jegyzi meg az MTI.
TIMOTHY A. CLARY / AFP Novák Katalin magyar köztársasági elnök az ENSZ 78. közgyűlésén 2023. szeptember 19-én.
Ukrajnának a gabonaexportot érintő döntéseknél észben kell tartania, hogy támogatást kap Lengyelországtól – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök újságíróknak nyilatkozva New Yorkban az ENSZ-közgyűlés kedden megnyitott 78. ülésszakán mondott beszédét követően.
„Jó volna, ha Ukrajna észben tartaná, hogy segítséget kap tőlünk, és azt is, hogy tranzitország is vagyunk számára” – húzta alá a lengyel államfő.
Lengyelország nem zárta le határait az ukrajnai gabona előtt, végrehajtja a szállítmányozási folyosókra vonatkozó megállapodását Ukrajnával. Köszönhetően ezeknek a Lengyelországon keresztül futó folyosóknak, most kétszer annyi gabona halad át, mint februárban vagy márciusban
mondta Duda, hozzátéve, hogy Varsó ezzel előnyös helyzetet teremtett Ukrajna számára. Felidézte, hogy áprilisban, amikor bevezették az embargót, az országon 260 ezer tonna ukrán gabona haladt keresztül, ami kétszerese a februári, illetve márciusi mennyiségeknek, amikor még szabad volt a behozatal.
Nyilvánvaló, hogy megvédjük mezőgazdasági termelőinket. Persze egyszerűbb Lengyelországban eladni a gabonát, mert ez a legközelebbi piac, ez olcsóbb, nem kell messzire szállítani. De a gond abban áll, hogy nekünk is vannak érdekeink. Szeretnénk segíteni Ukrajnának, és már régóta támogatjuk, és tesszük mindezt nagy áldozatkészséggel. Továbbra is szeretnénk segíteni, amennyire ezt megtehetjük
emelte ki a lengyel elnök. „Ha Ukrajna bíróságon emel panaszt ellenünk, akkor bíróság előtt fogjuk tisztázni ezt a helyzetet” – tette hozzá Duda.
Ukrajna hétfőn fordult panasszal a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát.
A tavalyi videós bejelentkezés után most személyesen szólalt fel az ENSZ New York-i közgyűlésén Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök beszédét azzal indította, hogy ugyan Ukrajna a 90-es évek elején lemondott a nukleáris fegyvereiről, de a történelem megmutatta, hogy Oroszországot is erre kellett volna kényszeríteni.
Zelenszkij szerint Oroszország sok mindent fegyverként használ,
nem csak Ukrajna, hanem más országok ellen is és úgy véli, egyértelmű, hogy Oroszország megpróbálja a világpiaci élelmiszerhiányt is felhasználni arra, hogy elismerjék a fennhatóságát az általa illegálisan elfoglalt ukrajnai területeken.
A világ tanúja volt annak, ahogy Oroszország fegyverként használja az energiát, és most ez a fenyegetés még nagyobb – tette hozzá az ukrán elnök, aki úgy látja, hogy az oroszok nem csak terjesztik a megbízhatatlan atomerőmű-építési technológiájukat, de más országok atomerőműveit is igazi „piszkos bombákká” változtatja.
Az ukrán gyerekek tömeges elrablásáról szólva kijelentette:
Tízezer gyermek nevét ismerjük, és több százezer másik emberrel kapcsolatban vannak bizonyítékaink arra, hogy Ukrajna Oroszország által megszállt területeiről elrabolták és deportálták őket. A nemzetközi büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ezekkel a bűncselekményekkel kapcsolatban, és megpróbáljuk hazahozni a gyerekeket. Rendben. De közben múlik az idő, mi lesz velük?
Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy ezeket a gyerekeket arra fogják tanítani, hogy gyűlöljék Ukrajnát, és minden kapcsolat megszakad a családjukkal, majd hozzátette: „Ez egyértelműen népirtás.”
Az ukrán elnök beszédében felszólította az országokat, hogy támogassák Ukrajnát egy ideiglenes tengeri exportfolyosó elindításában, hogy így biztosítsák az ukrán élelmiszeripari termékek elérhetőségét a világpiacon, azt követően, hogy Moszkva aláásta a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést. Zelenszkij szerint „riasztó” látni, hogy egyes európai országok „politikai színjátékként játsszák el a szolidaritást”, utalva Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azon bejelentéseire, hogy saját korlátozást vezetnek be az ukrán gabonaimportra – olvasható a Guardian beszámolójában.
Volodimir Zelenszkij közölte azt is, hogy szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt ismertetni fogja az ukrán béketerv részleteit, amelyet több mint 140 ország és nemzetközi szervezet már részben vagy teljes egészében támogat.
Az Egyesült Államokban is képezhetik az Oroszország által indított háborúban védekező ukrán légierő pilótáit az F-16-os vadászgépek használatára – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden.
A miniszter a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 15. miniszteri tanácskozását megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés amerikai helyszínű kiképzéssel járul hozzá az úgynevezett F-16-koalíció – az Ukrajnát F-16-os gépekkel támogató országok – munkájához.
Szólt arról is, hogy hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei együttvéve már 76 milliárd dollár értékben nyújtottak úgynevezett közvetlen védelmi támogatást – fegyvereket, lőszert, járműveket és egyéb hadi felszerelést – Ukrajnának. A kapcsolattartó csoport legutóbbi, júliusi tanácskozása óta egyedül az Egyesült Államok további kétmilliárd dollár értékű támogatásra tett vállalást – mondta Lloyd Austin.
Tayyip Erdoğan szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszűnt a világbiztonság garanciája lenni, helyette az öt állandó tagja „politikai stratégiáinak harcterévé” vált. „A világ nagyobb ötnél” – mondta az ENSZ keddi közgyűlésén.
A török elnök szerint Ankara a háború kezdete óta arra törekedett, hogy Oroszországot és Ukrajnát az asztal körül tartsa, hozzátéve, hogy „a háborúnak nem lesznek nyertesei”.
Fokozni fogjuk erőfeszítéseinket, hogy Ukrajna függetlenségét és területi integritását figyelembe véve diplomáciával és párbeszéddel véget vessünk a háborúnak,
Erdoğan arra is figyelmeztet, hogy a Fekete-tengeri Gabona kezdeményezés végrehajtásának kudarca „új válság elé állította a világot”, de Törökországnak új terve van, amely szerint további egymillió tonna gabonát juttatnak el a súlyosan rászoruló országoknak.
Ukrajna kedden azt kérte a Nemzetközi Bíróságtól (ICJ), hogy kötelezze Moszkvát jóvátétel megfizetésére, azzal vádolva Oroszországot, hogy „imperialista háborút folytat, le akarja törölni Ukrajnát a térképről és semmibe veszi a nemzetközi jogot”.
Oroszország háborút visel az országom ellen azzal a szörnyű ürüggyel, hogy Ukrajna népirtást követ el saját állampolgárai ellen. Ezt a hazugságot használja fel Moszkva, hogy igazolja agresszív fellépését, de valójában nem tud semmilyen bizonyítékot felmutatni, és kiforgatja a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt
mondta Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője a keddi bírósági meghallgatáson.
Korinyevics felszólította az ICJ-t, döntsön úgy, hogy joghatósággal rendelkezik az ügyben, és kötelezze jóvátétel megfizetésére Moszkvát a hamis ürüggyel történő invázióért.
Használhatja-e egy állam a népirtásra való hamis hivatkozásokat ürügyként arra, hogy városokat és civileket bombázzon, gyermekeket deportáljon? Tehetetlen a bíróság, amikor a népirtásra vonatkozó egyezménnyel ilyen cinikusan visszaélnek? A kérdésekre a válasz: nem
érvelt Korinyevics.
Moszkva hétfőn felszólította az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát, hogy vesse el az eljárást, amelynek keretében Kijev annak megerősítését kéri, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának oka nem népirtás megelőzése volt.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország tavaly február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. A beadványt követően a Nemzetközi Bíróság az ukrajnai harci cselekmények azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Az ügyben hétfőn kezdődtek meg és szeptember 27-éig tartanak a meghallgatások Hágában. Ezek középpontjában az eljárás jogi szempontjai állnak, ezen belül a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény meghatározása.
Egyedül Oroszország áll a béke útjában, mert Oroszország a békéért cserébe Ukrajna kapitulációját és területeit kéri,
jelentette ki Joe Biden kedden az ENSZ 78. közgyűlésén New Yorkban, hozzátéve, hogy egyedül Oroszországot terheli a felelősség az ukrajnai háborúért és annak van hatalma azonnal befejezni azt.
Biden kijelentette: egyetlen nemzet sem akarja jobban a háború végét, mint Ukrajna, és megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja Kijevet és annak erőfeszítéseit, hogy „diplomáciai megoldást találjon egy igazságos és tartós béke megteremtésére”.
Az amerikai elnök szerint az ENSZ e heti összejövetelét beárnyékolja „Oroszország illegális hódító háborúja Ukrajna ellen”. Biden feltette azt a kérdést is, hogy ha az Egyesült Államok feladja azt az alapvető elvet, hogy nem enged az agresszornak, és hagyja, hogy Ukrajnát feldarabolják, akkor a többi ENSZ-tagország hogyan lehet biztos abban, hogy szükség esetén védelmet kapnak?
Az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozások fenntartása miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) beadott ukrán panasznak nincs jogalapja, Szlovákia nem szünteti meg az embargót – mondta Jozef Bíres, a szlovák agrártárca vezetője Pozsonyban kedden.
Az agrárminiszter arra reagált, hogy Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez, amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
Meglepődtem. A panasznak persze nincs jogalapja, és nyilvánvalóan nem lehet érv az ellenőrizetlen élelmiszer-behozatalra egy tagországba
mondta Bíres, akinek szavait a CTK cseh hírügynökség idézte. A szlovák miniszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek azt mondta: nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó embargót.
Az álláspontunk az, hogy az egyoldalú intézkedéseket addig fenntartjuk, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékeljük, és be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt van
mondta a miniszter, utalva az Ukrajna által hétfőn bemutatott, kiviteli engedélyekre alapozó gabonaexportellenőrzési-rendszerre. „Ez egy természetes reakció annak érdekében, hogy megvédjük a saját piacunkat a túlzott ukrajnai behozataltól” – szögezte le Bíres.
A Kreml utasította az orosz állami médiumokat, hogy ne hivatkozzanak Volodimir Zelenszkijre Ukrajna „elnökeként” – jelentette hétfőn a Holod című független hírportál az elnöki adminisztráció utasításának címzettjeire hivatkozva.
A Moscow Times azt írja, hogy a múlt pénteken körbeküldött utasítás szerint a televíziós műsorszolgáltatóknak és az online kiadványoknak a „Zelenszkij-rezsim” kifejezés használatát ajánlják, vagy azt, hogy csak Zelenszkijként hivatkozzanak rá. Az utasítás egyelőre a hírek, cikkek címére vonatkozik azért, hogy Zelenszkij neve a hivatalos státusza nélkül is megjelenhessen az orosz online hírösszesítőkön.
A Holod elemezte a péntek óta megjelent orosz híreket, és úgy találta, hogy azok részben megfeleltek a Kreml utasításának. A RIA Novosztyi hírügynökség mindössze egyetlen cikkben nevezte elnöknek Zelenszkijt, míg a Regnum hírügynökség „a kijevi rezsim fejeként”, „kijevi vezetőként” és „ukrán vezetőként” kezdte emlegetni.
A Holod beszélt névtelenséget kérő, az állami médiában dolgozó személyekkel, akik szerint az intézkedés felháborodást váltott ki a szerkesztőségekben és többen is felmondással fenyegetőztek.
A Moscow Times emlékeztet, hogy miután Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, a Kreml utasítására gyakorlatilag az összes megmaradt oroszországi független médiát vagy blokkolták, vagy bezárásra kötelezték.
Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.
Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak. Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani, mint „szükséges és megfelelő választ” a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.
A jogállás aktiválása óta, mindössze egy héttel Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborúja után, a tagállamok példátlan szolidaritást mutattak az ukrán néppel, nemcsak azzal, hogy befogadták őket hazájukban, hanem konkrét erőfeszítéseket is tettek társadalmi befogadásuk megkönnyítése érdekében
fogalmaztak a közleményben.
Az uniós bizottság javaslatát most az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia – tájékoztattak.
Pekingbe utazik októberben Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyaljon – írja a Reuters. Ez lesz Putyin első külföldi útja, mióta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene, de Pekingben aligha kell őrizetbe vételtől tartani.
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára közlése szerint a két nagyhatalomnak szorosabb együttműködésre van szüksége a Nyugat által rájuk helyezett nyomás miatt.
Putyin a híradás szerint az Övezet és Út nemzetközi fórumon fog részt venni Hszi Csin-ping meghívására. A meghívást az orosz elnök még márciusban kapta, amikor a kínai elnök tette tiszteletét Moszkvában. Putyin ellen az elfogatóparancsot csak néhány nappal e látogatást megelőzően adta ki az ICC. Ezt azzal indokolták, hogy több száz gyermeket deportáltak Ukrajnából. Moszkva tagadja a vádakat.
„Oroszország elkötelezett az orosz-kínai kapcsolatok fokozatos fejlesztése és erősítése mellett” – idézte Nyikolaj Patrusevet, az orosz az Interfax.
Elhagyta a fekete-tengeri, ukrajnai Csornomorszk kikötőjét egy ukrán gabonát szállító hajó. A Resilient Africa háromezer tonna gabonával a fedélzetén kihajózott Csornomorszk kikötőjéből, és a Boszporusz felé tart – közölte kedden Oleszandr Kurbrakov ukrán infrastrukturális miniszter.
Ukrajna az orosz fenyegetések ellenére tengeri folyosókat létesített mezőgazdasági termékei exportútvonalának céljára.
Olekszandr Kubrakov szombaton jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a Resilient Africa és az Aroyat nevű hajók az ideiglenes folyosón át az ukrán kikötők felé tartanak.
Az Aroyat még mindig Csornomorszkban tartózkodik, berakodás után Egyiptomba hajózik – tette hozzá a miniszter.
Moszkva korábban többször arra figyelmeztetett, hogy az ukrán gabonát szállító hajókat célpontnak tekinti.
Oroszország júliusban felfüggesztette az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly létrejött gabonaszállítási egyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette a világélelmezés szempontjából létfontosságú ukrán gabona exportját. Egy év alatt közel 33 millió tonna gabonát és más ukrajnai mezőgazdasági terméket exportáltak az egyezménynek köszönhetően. Azóta Oroszország többször légierővel támadta az ukrajnai kikötőket és gabonakereskedelmi létesítményeket.
Ukrajna válaszul tengeri folyosókat igyekszik létrehozni a szövetséges országok partjai közelében a Boszporuszig, illetve alternatív útvonalakon – dunai kikötőkön keresztül – szállítja a gabonát.
Noha mindeddig egyetlen sérültről lehetett tudni a Lvivben végrehajtott éjszakai orosz dróntámadással összefüggésben, mostanra egy ember meghalt – derül ki a The Guardian háborús hírfolyamából. Azt írják, itt három ipari raktárépületre mértek csapást, és a polgármester szerint az egyikben megtalálták egy ott dolgozó férfi holttestét. A raktárakban ablakokat, háztartási vegyszereket és humanitárius segélyt tároltak.
Az orosz erők az éjszaka Herszont is lőtték. Itt egy rendőr halt bele a támadásba, és két további civil megsebesült egy trolibuszon.
Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország az éj leple alatt összesen harminc drónt és egy Iszkander típusú ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen. A jelentés szerint a drónok zömét, összesen huszonhetet sikerült lelőni.
Moszkva ugyan folyamatosan tagadja, hogy szándékosan ölne civileket vagy pusztítaná a polgári infrastruktúrát, de az ENSZ idén júniusig 7283 civil halálos áldozatot és 13 725 sebesültet regisztrált az ukrán kormány által ellenőrzött területeken.
Korábban már írtunk róla, hogy keddre virradó éjszaka légicsapás érte a nyugat-ukrajnai Lviv városát. A támadásban egy ember súlyos sérülését erősítették meg, azonban felrobbant és kigyulladt egy raktárépület is. Az ukrán katasztrófavédelem a dróntámadás okozta tűzről több képet is közölt, ezekből mutatunk egyet:
Handout / UKRAINIAN EMERGENCY SERVICE / AFP Az ukrán katasztrófavédelem oltja a tüzet a Lvivben dróncsapás következtében megrongálódott raktárépületben 2023 szeptember 19-én.
Első alkalommal kerül sor személyes találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán- és Luis Ináció Lula da Silva brazil elnök között az ENSZ éves közgyűlésén, New Yorkban – közölte a brazil elnöki szóvivő.
A találkozóra helyi idő szerint szerda délután kerül sor.
Lula visszatérése óta béketárgyalásokat sürget a harcoló felek között. Korábban 30 perces telefonbeszélgetésen sürgette Zelenszkijt, hogy kezdjen tárgyalásokat a békéről, és vélhetően a hirosimai G7-csúcson is így tett volna, ám akkor az ukrán elnök nem jelent meg a megbeszélt találkozón.
A brazil államfő korábban arról beszélt, hogy Oroszország komoly hibát követett el azzal, hogy lerohanta a szomszédját, de Ukrajnának is odaszúrt, amiért „egy millimétert sem hajlandó engedni az álláspontjából”, és megkezdeni a béketárgyalásokat. Korábban úgy nyilatkozott, hogy mindkét felet egyformán felelősnek tartja a háborúért, de felvetette az uniós vezetők, valamint Joe Biden amerikai elnök felelősségét is.
Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.
A jelentés pontjai az alábbiak:
Szeptemberben is folytatódtak a heves harcok a Dnyeper alsó folyásán, Herszon megyében, ahol jelenleg a folyómedernél húzódik a frontszakasz.
Mindkét fél kis méretű hajókkal hajtott végre rajtaütéseket az ellenséges állások ellen a folyón levő szigeteken és a túlparton egyaránt. Az orosz harcászati aktivitás azután élénkült fel a régióban, hogy annak az ellenőrzése a 40. hadtest alá került.
A frontvonal más szakaszaihoz képest mindkét fél csekély haderővel van jelen Herszonban, ám mégis kölcsönösen stratégiai fontosságúnak ítélhetik meg a Dnyeper-menti térséget. A műveleti aktivitás élénkítése az ellenséges haderő megosztását, a védelmi képességek széthúzását szolgálja, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy az intenzívebb frontszakaszokról, például Zaproizzsja és Donyeck megyéből, ellenséges csapatok átcsoportosítását kényszerítsék ki.
Robbanások rázták meg kedden hajnalban a nyugat-ukrajnai Lviv városát – írja a Reuters a régió kormányzójára hivatkozva. Makszim Kozickij a Telegramon azt közölte, egy nőt és egy férfit találtak a romok alatt a támadás után. A nő az első értesülések szerint nem sérült meg, de a férfi kritikus állapotban van. Az orosz légitámadás következtében egy ipari raktárban tűz is keletkezett.
Oroszország az újabb fronton kívüli támadást egyelőre nem kommentálta.
Andrij Szadovij, Lviv polgármestere közölte, hogy a régióra vonatkozó légiriadót közel három óra elteltével, hajnali három órakor oldották fel.
Oroszország számos alkalommal támad rá a frontvonaltól távoli célpontokra, gyakran az ukrán civil lakosságot is veszélyeztetve illetve helyi lakosok halálát okozva. Ezeknek a támadásoknak a nem titkolt célja általában az energetikai és mezőgazdasági infrastruktúra rongálása. A New York Times azonban épp hétfő este számolt be arról, részletes feltáró cikkében, hogy miként támadtak meg az oroszok egy nyüzsgő piacot még szeptember 6-án a kelet-ukrajnai Kosztantyinivkában. A lap emlékeztetett rá, hogy az a támadás legkevesebb tizenhét ember életét oltotta ki.
Először szólal fel személyesen az ENSZ Közgyűlésében Volodmir Zelenszij az orosz-ukrán háború kitörése óta. Az ukrán elnök gépe még hétfőn landolt New Yorkban, és rögtön a Staten Island-i egyetemi kórházba vitték, ahol kitüntetéseket adott át az ott kezelt sebesült katonáknak és a kórház több dolgozójának. Ebben a kórházban amputált lábú ukrán hadirokkantakat ápolnak.
„Köszönöm mindazoknak, akik folytatják a harcot a hazánkért, és továbbra is védik a határainkat. Köszönetet mondok az orvosoknak és mindazoknak, akik a totális háború kezdete óta támogatják az ukrán katonákat” – áll az ukrán elnöki hivatal közleményében, amelyben a sérült katonáknak az államfő megköszönte a szolgálatot és felépülést, gyógyulást kívánt. Az elnök így fogalmazott:
Hazavárnunk mindenkit. Szükségünk van rátok – Ukrajna összes védőjére –, hogy legyőzzük az ellenséget. Köszönjük a szolgálatotokat! Mindenki büszke rátok! Kívánok nektek felépülést, győzelmet és hazatérést!”
Zelenszkij tavaly egy előre felvett beszédet küldött az ENSZ Közgyűlésére, amelyben azt mondta: „Újra kitűzzük az ukrán zászlót az égész területünkön. Megtehetjük ezt fegyveres erővel, de időre van szükségünk”.
Az elnök szerdán a tervek szerint részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén is. Nem világos ugyanakkor, hogy abban az esetben is a teremben marad-e, hogy a tizenöt tagú testület asztalánál Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólal.
Arra a kérdésre, hogy ott marad-e a teremben, ha ez történik Zelenszkij úgy válaszolt:
