Hodorkovszkij: Putyin egy vidéki bűnöző mentalitásával irányít egy atomhatalmat

Mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök elvesztette az esélyét arra, hogy közvetítő lehessen az ukrajnai konfliktus rendezésében, mivel feladta önállóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn az Izvesztyija című lapnak adott interjúban.

Nyilvánvaló, hogy mind Macron, mind Scholz úr továbbra is szeretne legalább valamiféle látszatközvetítői szerepre pályázni, ám de facto ez a lehetőség számukra gyakorlatilag megszűnt. Hiszen elvesztették a szuverenitásukat ebben az egész történetben

– fogalmazott a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint ez a két vezető „jobban szeret egyértelműen a Washingtonban meghozott döntéseknek a farvizén evezni”, akár saját és népük kárára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “soha nem zárta ki a párbeszéd folytatásának lehetőségét az európai vezetőkkel is”.

Nem engedhetjük meg, hogy egy nacionalista irányultságú rezsim jöjjön létre és erősödjön meg határainkon. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy NATO-rakétákat és NATO katonai infrastruktúrát telepítsenek néhány kilométerre a határainktól.

– mondta,

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a közvetítők fontosak lehetnek-e a konfliktus megoldása szempontjából, Peszkov úgy vélekedett, hogy nem szabad elzárkózni a közvetítéstől, és ha valaki hasznos tud lenni, „azt csak üdvözölni lehet”.

Az RBK televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek csatornái a Nyugattal folytatandó párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy ez a dialógus jelenleg amúgy is haszontalan lenne, mert nem lehet semmilyen módon hatni a nyugati országokra, amelyek most nem hajlandók érveket elfogadni.

Hiány van ott olyan vezetőkből, akik készek túllépni az észak-atlanti szövetségben kialakított parancsuralmi rendszeren. De a dolgok idővel változnak. Reméljük, hogy idővel létrejönnek a feltételei a párbeszéd újrafelvételének

– nyilatkozott.

De a lényeg az, hogy számunkra most nem az Európával való kapcsolatok kialakítása az elsődleges feladat, hanem a magunk elé kitűzött feladatok teljesítése mind a +különleges hadművelet+, mind pedig országunk belső fejlődése tekintetében.

– hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy „vannak még Európában olyan erők, amelyek megőrzik a politikai józanságot, de sajnos kevesen vannak”.

Vlagyivosztokban újságíróknak nyilatkozva Peszkov valótlannak minősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, Putyin pedig nem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél volt az, amely tavaly márciusban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy „megszülessen egy dokumentum” – a béketerv -, és nem az orosz fél hagyta el akkor a tárgyalóasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin sokszor kifejezte készségét a tárgyalásokra és arra, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el céljait.

Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak számolniuk kell a tavaly március óta kialakult realitásokkal, vagyis azzal hogy Oroszország azóta „ezen új régiók lakosságának akaratából” új területeket csatolt magához. Az RBK-nak kijelentette, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások felújításának sem.

Úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztás nem hoz majd fordulatot az Egyesült Államok külpolitikájában, mert ennek állandó együtthatói, amelyeket „a Washington által vezetett európaiak most a saját bőrükön éreznek, nem fognak megváltozni”.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve 11 ukrán támadás visszaveréséről számolt be, és azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán meghaladta a 670 főt. A tábornok szerint a Zaporizzsja megyei Rabotine környékén légi- és tüzérségi csapásokkal, valamint nehézaknavetőkkel verték vissza az ukrán 47. gépesített dandár támadását, amely mintegy 145 katonát, két harckocsit, három járművet, egy brit gyártmányú Stormer HVM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró löveget, valamint egy M119-es, egy Mszta-B és egy D-20-as tarackot veszített.

(MTI)

Oroszország jobban tenné, ha felfüggesztené a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Unióval – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn a Telegram-csatornáján.

A legjobb lenne egyszerűen csak ideiglenesen felfüggeszteni a diplomáciai kapcsolatokat az EU-val. És visszavonni a diplomáciai személyzetet hazánkba. Akkor a hiú brüsszeli hülyék kollektívan és vastagon teleraknák a nadrágjukat (és persze a szoknyájukat)

– írta Medvegyev.

Rámutatott, hogy a nagykövetségeket bizonyos konkrét események előtt szokták evakuálni, egy ilyen moszkvai döntés pedig elgondolkodtatná az európai politikusokat. A volt elnök és kormányfő szerint Oroszországnak így kellene reagálnia arra, hogy az EU vezetői „azt mondták minden orosznak: ti számunkra másodrangú emberek vagytok”.

Medvegyev azt kommentálta így, hogy az Európai Bizottság a múlt héten megerősítette: az Oroszország ellen bevezetett importszankciók értelmében az uniós országokba nem szabad orosz rendszámú személyautóval beutazni, és bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és egészségügyi papírt sem bevinni.

A politikus úgy vélekedett, a döntést nem azért hozták, hogy megbüntessék a „Kremlben uralkodó bűnöző és agresszív rezsimet”, hanem azért, hogy minden orosz állampolgár “arcába beleköpjenek”.

(MTI)

Az Európai Unió elítéli és jogtalannak tartja, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, valamint Ukrajna Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiójának egyes részein Oroszország regionális és helyhatósági választásokat tartott szeptember 8-10-én – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Brüsszelben kiadott közleményében Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió nem ismeri el és nem is fogja elismerni “úgynevezett választások” megtartását az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken, sem azok eredményeit. “Határozottan elutasítjuk Oroszország újabb hiábavaló kísérletét arra, hogy legitimálja vagy normalizálja illegális katonai ellenőrzését és az ukrán területek egyes részeinek annektálására tett kísérletét. Ez a nemzetközi jog, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, valamint Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének újabb nyilvánvaló megsértését jelenti” – fogalmazott. Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek és részt vettek a választások megszervezésében, szembesülni fognak ezeknek az illegális cselekményeknek a következményeivel – jelentette ki.

Borrell hangsúlyozta, hogy a “jogtalanul tartott választások” az orosz útlevelek jogtalan kibocsátása, az ukrán gyermekek erőszakos elhurcolása, az emberi jogok széles körű és szisztematikus megsértése, valamint az ukrán állampolgárok megfélemlítése és fokozódó elnyomása közepette zajlottak – mint írta – Oroszország és törvénytelenül kinevezett orosz hatóságok által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. Kijelentette: Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről a nemzetközileg elismert határain kívülre – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Lengyelország 2026-ig 486 HIMARS rakéta-sorozatvetőt vásárol az Egyesült Államoktól – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn a közép-lengyelországi Torunban, miután aláírta a beszerzésről szóló keretszerződést.

A miniszter felidézte: Varsó 2019-ben már megrendelt 18 HIMARS-sorozatvetőt, és ezek egy része már a lengyel hadsereg állományában van. A két szerződés nyomán a lengyel fegyveres erők több mint 500 HIMARS-rakétavetővel fognak rendelkezni.

Az újabb megrendelés értelmében a rendszerek szállítását 2025 végén kezdik el, a 2026-os évet pedig a beszerzés szempontjából “biztonságosnak nevezték” az ügyletről folytatott tárgyalások folyamán – mondta el Blaszczak.
Bejelentette: a rakétavetőket a lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik, és a lengyel integrált harcirányítási rendszerrel hangolják össze.

Lengyelország Patriot légvédelmi rendszereket, F-35-ös vadászrepülőgépeket és M1A1 Abrams harckocsikat is beszerez az Egyesült Államoktól. A hadsereg korszerűsítésének keretében Dél-Koreától is vásárolnak harci eszközöket: K239 Csunmu rakétavetőket, K9-es önjáró lövegeket, K2 harckocsikat és FA-50-es vadászrepülőgépeket.

Jövőre Lengyelország a bruttó hazai termékből több mint 4 százalékot, vagyis 137 milliárd zlotyt (mintegy 11 400 milliárd forintot) szán védelmi kiadásokra.

(MTI)

A Reuters a RIA hírügynökségre hivatkozva azt közölte, hogy az orosz védelmi minisztérium bejelentette, az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt Kurszk nyugati része felett. Ez Szumi és Harkiv ukrán településektől északra van, Oroszország területén.

Az ukrán fegyveres erők ellentámadása nehéz, de az elért előrehaladás lenyűgöző, figyelembe véve annak körülményeit – jelentette ki Victoria Nuland megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes a Jaltai Európai Stratégia (YES) nemzetközi fórumon az Ukrinform ukrán hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Nuland különösen az ukrán erők déli frontszakaszon kivívott eredményeiet tartotta figyelemreméltónak, annak ellenére, hogy az előrehaladás „kilométerről kilométerre halad”. Ennek okát a poltikus abban látja, hogy

az orosz erők néhány hónap alatt az elmúlt száz év legnagyobb védelmi rendszerét építették ki az általuk megszállt területek peremén.

„Meg kell értenünk, hogy mire van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy felszámolja ezeket a védműveket, és ezt addig nem tudjuk megtenni, amíg Ukrajna nem száll szembe a védművekkel” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz védekezést az amerikai és az ukrán kormány szoros együttműködésével lehet legyőzni.

Az amerikai kormány igyekszik együttműködni az ukrán vezetéssel, a harcokhoz nagy hatótávolságú tüzérséget, gépesített aknamentesítéshez való felszerelést és más eszközöket is biztosítanak. A külügyminiszter-helyettes felidézte továbbá, hogy kormánya minden európai, ázsiai és afrikai partnerének kifejtette, milyen negatív következményekkel járna a globális biztonságra nézve, ha Ukrajna nem nyerné meg ezt a háborút.

Ha Ukrajna nem győz, ha Putyin sikerrel jár, akkor ez a fajta gonoszság általánossá válik az egész világon.

Ukrajna a demokrácia jó oldalán áll, és szüksége van a támogatásunkra” – magyarázta.

Az Ukrinform jelentése szerint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője közben bejelentette, hogy Ukrajna ellentámadása a hideg és csapadékos időjárás beállta után is folytatódni fog. Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az ukrán erők délen és keleten végrehajtott újabb sikeres műveleteiről számolt be hétfőn a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint. A politikus elmondta, hogy keleten, az orosz csapatok által májusban elfoglalt Bahmut körül csaknem két négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, ezzel a három hónapja tartó ellentámadás kezdete óta 49 négyzetkilométert szabadítottak fel a város közelében.

A déli frontszakaszon, ahol az ukrán erők az Azovi-tenger felé próbálnak előrenyomulni az orosz erők megosztására irányuló hadjáratban, Kijev 1,5 négyzetkilométert foglalt vissza az elmúlt héten – közölte Maljar.

Mihail Hodorkovszkij végre lát repedéseket az orosz hatalmi gépezeten, de azt mondja, hogy a helyzet megfelelő értékeléséhez a Nyugatnak egyvalamit okvetlenül figyelembe kell vennie:

Putyin nem államférfi, hanem maffiafőnök.

Oroszország pedig diktatúra, de a szervezett alvilágra jellemző szerkezettel. A hatalom egyszerűen átgázol az államon – írta a hvg.hu a The Times cikke alapján.

Az egykori leggazdagabb oligarcha, aki 10 évet töltött börtönben, miután szembefordult az elnökkel, Jevgenyij Prigozsin dicstelen végét hozza fel bizonyítékként. A zsoldosvezér a kápó ellen támadt és onnan már csak az volt kérdés, hogyan és mikor hallgattatják el. Az üzletember, aki bevallottan a putyini rendszer megbuktatásán dolgozik, teljesen nyilvánvalónak nevezi, hogy a Kreml ura nem fog önként lemondani.

Nem kaphat ugyanis kielégítő biztosítékot, mármint hogy az utódja egy nap nem kezdi el üldözni. Vagyis addig ragaszkodik tisztségéhez, amíg tud, egészen a haláláig. Ugyanakkor félő, hogy Oroszország még egy darabig ki lesz szolgáltatva egy olyasvalakinek, aki egy vidéki bűnöző mentalitásával irányít egy atomhatalmat. Az óra azonban ketyeg.

Hogy miként lehetne meggyorsítani Putyin távozását, arra azt mondja, erőszakkal, illetve ha erővel fenyegetik meg a diktátort. Csakis ily módon lehet rávenni bármilyen kompromisszumra is. De ha a túlélése a tét, nem fog habozni, hogy lövessen.

Nem kizárt ugyanakkor a fegyveres felkelés, de annak sikere attól függ, miként reagálnak azok, akik jelenleg a Kremlben szolgálják a rendszert. Az első kör, az államfő legközvetlenebb munkatársai nem fordulnak ellene, mert a váltás nem hozna semmi jót számukra. Ugyanez áll a 2. koncentrikus körre, benne a miniszterelnökkel és a moszkvai polgármesterrel.

Viszont a 3. gárda, a hadsereg és a titkosszolgálat vezetői egy nap fellázadhatnak, ha Ukrajna nyer a háborúban, vagy úgy érzik, hogy közel áll a sikerhez.

Kim Dzsongun valószínűleg elindult Oroszországba, ahol Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni, közölte a dél-koreai YTN hírcsatorna egy magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva.

A beszámoló szerint az észak-koreai diktátor egy különleges vonaton hagyta el az országát az észak-keleti határon, írja a Reuters.

A csúcstalálkozóra leghamarabb kedden kerülhet majd sor, de egyes értesülések szerint csak szerdán ül majd tárgyalóasztalhoz Putyin és Kim Dzsongun.

Korábban az Interfax orosz hírügynökség azt közölte, hogy Kim a napokban Oroszországba érkezik.

Az észak-koreai vezető a koronavírus-járvány kirobbanása óta, négy év elteltével most először utazik hivatalos külföldi útra. Legutóbb 2019-ben Vlagyivosztokban egyeztetett Putyinnal, miután sikertelennek bizonyultak a nukleáris leszerelést is érintő tárgyalásaik Donald Trumppal.

Annalena Baerbock előre be nem jelentett látogatásra utazott Kijevbe hétfőn, írja a CNN.

A német külügyminiszter érkezésekor egy kijevi vasútállomáson arról beszélt, Németország továbbra is támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.

Baerbock a háború kirobbanása óta negyedszer utazott már Ukrajnába.

Két külföldi segélymunkás meghalt, két továbbit pedig kórházba szállítottak, miután Bahmut felé tartva eltalálta egy orosz rakéta az autójukat Csasohov Jar városánál.

A spanyol Emma Igual és a kanadai Anthony Ignat nem élték túl a támadást. Velük utazott a német Mawik Ruben és a svéd nemzetiségű Johan Mathias Thyr, akik jelenleg is ellátásban részesülnek.

Mindannyian a Road to Relief ukrajnai misszió tagjai voltak.

Volodimir Zelenszkij azt közölte, hogy a járművet direkt találat érte.