Milyen hatással lehet Ukrajna védelmi képességére, illetve a harcszíntérre az, hogy Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette a katonai támogatásokat?
A mostani intézkedés a még a Biden-adminisztráció alatt elfogadott segélyek gyakorlatilag teljes és azonnali felfüggesztését jelenti. Vonatkozik arra is, ami már úton van Ukrajnába, olyan eszközökre is, melyek már megérkeztek Lengyelországba. Az elnöki lehívási keretben (Presidential Drowdown Authority) közel 4 milliárd dollár állt rendelkezésre. A másik fő forrás, az amerikai hadiiparnak leadott rendelések (Ukraine Security Assistance Initiative), amelyből bizonyos tételek csak évek múlva juthatnának el Ukrajnába a gyártási idő miatt. Most mindent felfüggesztettek. Ezek hatása nem azonnali, tehát
a döntés nem azt jelenti, hogy az ukránok holnap kifogynak a fegyverből, lőszerből. Vannak ugyanis tartalékaik. Ami azonnali hatás, az az, hogy mivel látják, hogy ennyire bizonytalan a támogatás, az utánpótlás, elkezdenek spórolni a lőszerrel.
Tehát kiadják a tüzérségi alakulatoknak, hogy mennyi lehet a napi kvóta, mennyi lőszert használhatnak el. A tüzérségi lőszernél is kritikusabb a légvédelmi rakéták helyzete, mivel azt szinte csak az amerikaiak tudnak adni. A legsúlyosabban az érintené az ukránokat, ha a hírszerzési támogatást is megszüntetnék (az interjú elkészítése után nem sokkal derült ki, hogy sajtóhírek szerint az USA megszakította a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával – a szerk.).
Európa mennyire tudja pótolni a kieső amerikai támogatásokat?
A légvédelmi rakéták tekintetében nem tudja. A ballisztikus rakétákkal szemben leghatékonyabb Patriot-rendszerekhez Európa nem gyárt rakétát, ezt az amerikaiak tudják csak.
Ez azt jelenti, hogy akkor sokkal több orosz rakéta fog célba érni, nagyobb pusztítást tudnak elérni az ukrán területeken, városokban?
Így van. Választaniuk kell az ukránoknak, hogy mely objektum, terület védelme a fontosabb. Az oroszok 2022 ősze óta szisztematikusan nekiálltak szétzúzni az ukrán energetikai rendszert. Naponta látjuk azt, hogy csapásokat mérnek az iráni licenc alapján gyártott Geran-drónokkal, amiből évente 6 ezret tudnak gyártani. Ebből egy nap kilőnek Ukrajnára átlagosan mondjuk három tucatnyit vagy akár többet is, aminek a nagy részét leszedik az ukránok. A probléma az az, hogy ezeket a drónokat arra használják, hogy egyrészt kimerítsék az ukrán képességeket, másrészt pedig arra, hogy felderítsék az ukrán légvédelem pozícióit, és havonta vagy kéthetente csinálnak egy nagyobb csapásmérést, amikor ezeket a dróncsapásokat kombinálják ballisztikus rakétákkal, robotrepülőkkel, hiperszonikus rakétákkal történő csapásméréssel. Egy-egy ilyen csapásmérés során akár 70–80 különböző rakétát meg robotrepülőt indítanak Ukrajna ellen. Az elfogó rakéták hiánya folyamatos problémát jelent, ami különösen a ballisztikus rakétákkal szemben teszi kiszolgáltatottá Ukrajnát, minthogy a drónokat olcsóbb megoldásokkal ártalmatlanítják.
És a többi katonai eszközt, képességet tudják pótolni?
