Meghalt az orosz tábornok, aki tavaly legfőbb parancsnok volt Ukrajnában

A dél-ukrajnai frontra látogatott a NATO-tagállam Szlovákia hadseregének vezérkari főnöke – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg.

Az ukrán vezérkar közlése szerint Daniel Zmeko tábornok a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében és a kelet-ukrajnai Donyeck megye déli részében harcoló Tavrija stratégiai műveleti csoporthoz látogatott el.

Ebből az alkalomból „az ukrán fél köszönetet mondott Szlovákiának a Kijevnek nyújtott pénzügyi és műszaki segítségért” – írta a vezérkar a Facebook-oldalán.

Daniel Zmeko a múlt héten találkozott Valerij Zsaluznij tábornokkal, az ukrán hadsereg vezérkari főnökével is, és az ukrán tábornok köszönetet mondott Pozsonynak a támogatásáért.

Szlovákia mind humanitárius segítséget, mind katonai támogatást nyújtott Ukrajnának 2022 februárja óta, egyebek mellett tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket és tizenhárom szovjet gyártmányú, MiG-29 típusú, korábban a szlovák légierő által használt vadászgépet szállítottak le.

Az ukrán hadsereg vezérkara által közzétett felvételeken a szlovák tábornok katonákkal tárgyal egy hangárban, amelyben fegyvereket tárolnak.

(MTI)

Az Egyesült Államok szankciókat vetett ki három orosz állampolgárra, akik részt vettek a bebörtönzött Alekszej Navalnij megmérgezésében, közölte a Reuters. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint mind a négyen az FSZB-nek dolgoznak, és közülük kettőt már nyilvánosan is megneveztek elkövetőként.

Valgyimir Putyin orosz elnök nem próbálja Belaruszt belekergetni a háborúba, mondta Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke egy interjúban.

Bevonni Belaruszt…mit segítene az? Semmit.

– mondta Lukasenka, Putyin egyik utolsó szövetségese.

Ha ti ukránok nem lépitek át a fehérorosz határt, mi soha nem leszünk részei a háborúnak.

– tette hozzá. Lukasenka szerint egyébként Putyin már elérte a célját az ukrajnai „különleges hadművelettel”, így a két oldal nyugodtan leülhetne tárgyalni egymással.

Meghalt az orosz tábornok, aki tavaly még az Ukrajnában harcoló csapatok legfőbb parancsnoka volt, írja a CNN az orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

A cikk szerint Gennagyij Zsidko hosszú betegség után 58 éves korában hunyt el.

A legfőbb parancsnoki posztot 2022 májusa és októbere között töltötte be, a Liszicsanszk és Szeverodonyeck elleni offenzíva idején.

Halálát Khabarovsk kormányzója jelentette be először a Twitteren, de a kormány nem adott ki a történtekről közleményt, sőt, az orosz hírügynökség által lehozott hírben egy szót sem szóltak arról, hogy az ukrajnai háború idején ő fontos poszton volt.

Annak idején egyébként a kinevezését sem verték nagydobra, egyszer csak megjelent egy eseményen Szergej Sojgu védelmi miniszter oldalán, ami megerősítette, hogy magas rangú tisztviselővé avanzsált.

Hírszerzési források szerint Zsidkót októberben menesztették, miután Ukrajna gyorsan felszabadította területeit a harkivi ellentámadás során.

Egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek – szögezte le csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében.

Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért. Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján, tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

(MTI)

Az ukrán erők csütörtökön pár óra alatt két orosz helikoptert is lelőttek az ország keleti részében zajló harcok övezetében.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka arról számolt be, hogy reggel lelőttek egy orosz K-52-es típusú harci helikoptert a Donyeck megyei Bahmutnál. Nem sokkal később a 47. ukrán különálló gépesített dandár közölte a Facebookon, hogy tagjai megsemmisítettek egy szintén K-52-es orosz helikoptert a Zaporizzsja megyei Robotine településnél.

Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön értekezletet tartott, amelyen elsősorban az ukrán csapatok lőszer- és felszerelésellátásáról, az orosz hadsereg terveiről, valamint az ukrán energiarendszernek és a légvédelemnek a téli időszakra való felkészítéséről tárgyaltak.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az eszköz- és lőszerellátást, a saját termelésünk ütemét. A külügyminisztérium és a védelmi tárca utasítást kapott az együttműködés szorosabbá tételére Ukrajna partnereivel annak érdekében, hogy a következő védelmi csomagokban pontosan az legyen, amire szükségünk van

– írta Zelenszkij a Telegramon. Hozzátette, hogy ezen felül hírszerzési beszámolókat hallgattak meg az ellenség taktikai és stratégiai terveiről, hadiiparának állapotáról. Megvitatták még a polgári létesítmények ellen végrehajtott orosz támadások következményeinek felszámolását, a Harkiv megyei Kupjanszk környékéről a civilek evakuálását, az áldozatoknak nyújtandó állami segítséget, valamint új lakások építését a herszoni és a kijevi régiókban.

Szóba került a „gabonafolyosó” működése is. Zelenszkij arra emlékeztetett, hogy szerda este elindult az első civil hajó az odasszai kikötőből az új ukrán humanitárius folyosón a Boszporusz felé.

Készülünk a következő lépésekre

– jegyezte meg az elnök.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter a Telegramon arról számolt be, hogy lakossági adományokból mindössze három nap alatt összegyűlt az a 235 millió hrivnya, azaz csaknem 2,2 milliárd forint, amelyet tízezer kamikaze drón beszerzésére kezdtek el gyűjteni, így az akció már le is lezárult. A miniszter korábban közölte, hogy a drónokat külföldről készülnek megvásárolni.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladta a 256 ezer főt. Az Ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 17 tüzérségi rendszert és 24 drónt.

(MTI)

Az orosz erőknek Donyeck és Kupjanszk környékén sikerült előrenyomulniuk, és mind itt, mind pedig a front más szakaszain több ukrán ellentámadást visszaverniük – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Az orosz tábornok szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a fronton összesen csaknem kilencszáz katonát vesztettek, a legtöbben közülük, mintegy 310-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el. Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy lőszert szállító vasúti szerelvényt a Dnyepropetrovszk megyei Mezsova állomásnál, egy lőszerraktárt, két drónirányító központot, egy vezetési- és megfigyelőpontot, három harckocsit, négy amerikai Stryker páncélozott személyszállító járművet (mindet a zaporizzsjai régióban), egy amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek az mondta, hogy az ukrán hadsereg Orehove térségében brit Challenger harckocsikat tervez bevetni. Korábban Rogov azt állította, hogy az ukrán fél Zaporizzsjában bevetette a 10. hadtest 82. ejtőernyős dandárját, amelyet a 2014-ben elcsatolt Krím remélt visszafoglalásához tartalékolt.

Az Ukrajnával határos orosz és az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Belgorod megye légterében reggel egy ukrán csapásmérő drónt lőtt le az orosz légvédelem.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a Krasznojarszki területen őrizetbe vett két személyt, akik szerinte Zelenogorszkban kommunikációs állomásokat szándékoztak felrobbantani, hogy megakadályozzák az elektronikus katonai behívók elküldését. A gyanúsítottak az Oroszországban betiltott, a Szovjetunió Állampolgárai elnevezésű szervezet tagjai.

(MTI)

Az ukránok, és csakis az ukránok dönthetnek arról, hogy adottak-e a lehetőségek a tárgyaláshoz, és ők döntenek arról is, hogy mit tekintenek elfogadható megoldásnak a tárgyalóasztalnál

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, akinek kabinetfőnöke nagy vihart kavart kijelentései után kellett magyarázkodnia.

Stian Jenssen a napokban arról beszélt, hogy Ukrajnának át kéne engednie területeinek egy részét Oroszországnak, hogy cserében NATO-tagságot kapjon. A kijelentései nagy felháborodást keltettek Ukrajnában. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó visszautasította a NATO tisztviselő felvetését, hangsúlyozva, hogy országa nem kereskedik a területeivel.

Stoltenberg kabinetfőnöke később elnézést kért a kijelentései miatt.

Az ő (Jenssen) üzenete, amely megegyezik az én fő üzenetemmel és a NATO-éval, az, hogy a NATO politikája változatlan. Támogatjuk Ukrajnát

– nyilatkozta Stoltenberg.

(The Guardian)

Százezer amerikai katona állomásozik Európában, ami a hidegháború óta nem látott létszám, és ha igény jelentkezik további csapatok érkezésére, akkor arról hajlandó egyeztetésekre Washington – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője szerdán.

John Kirby azt is elmondta, hogy a közelmúltban Fehéroroszország felől katonai légijárművek megsértették a lengyel légteret, és más balti országokban is történtek incidensek.

A fehér házi illetékes pontatlannak nevezte azt az értesülést miszerint a Fehér Házon belül is felmerült, hogy a béke érdekében Ukrajna gyakorlatilag NATO-tagságot kapna, ha lezárja a háborút, és ennek részeként Ukrajna területeként azt ismernék el, ami abban a pillanatban ukrán ellenőrzés alatt áll. Ezzel együtt megerősítette a vilniusi NATO-csúcstalálkozón tett elköteleződést Ukrajna jövőbeli NATO-belépését illetően.

Úgy értékelte, hogy

van haladás az ukrán ellentámadásban, még akkor is, ha nem olyan ütemű, mint azt ukrán részről várták.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormány a hét elején jelentette be az újabb katonai támogatási csomagot, amit az ukrán igények alapján állítanak össze.

Az F-16-osok ukrajnai hadrendbe állításáról hangsúlyozta, ennek a folyamatnak a pilóták kiképzésével kell indulnia, és aktív egyeztetések zajlanak az európai partnerekkel arról, hogy ez – amilyen hamar csak lehet – megkezdődhessen.

(MTI)

Egy gabonával megrakott konténerhajó elérte a Fekete-tenger romániai vizeit, miután szerdán kihajózott az odesszai kikötőből. A Joseph Schulte névre hallgató hongkongi hajó az első, amely az Ukrajna által létrehozott fekete-tengeri korridoron elhagyta az ukrán kikötővárost azóta, hogy júliusban az oroszok felmondták a gabonaegyezményt.

Moszkva korábban azzal fenyegetőzött, hogy az ukrán kereskedelmi hajókat is legitim célpontnak tekinti, ha a Fekete-tengeren hajóznak. A Joseph Schulte már 2022 februárja, vagyis a háború első hónapja óta az odesszai kikötőben vesztegelt, most azonban sikerült sértetlenül átjutnia az orosz blokádon.

Volodimir Zelenszkij üdvözölte a hírt, mondván: „Ukrajna ezzel fontos lépést tett a fekete-tengeri hajózás szabadságának helyreállítására.”

(The Guardian)

Közzétette szokásos, napi hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.

A mai jelentés pontjai az alábbiak:

• A háború jelentette folyamatos nyomás ellenére Ukrajna vélhetően elegendő üzemanyagot fog tudni felhalmozni a téli hónapokra.
• Ukrajna sikeresen mozgósította a bányászati szektort, így képesek voltak fenntartani a teljesítményt, biztosítva a szén- és gázkészleteket. A hő- és a fűtőművek ellátása ezzel télre biztosítva van, ráadásul a jelentős gázkészletek további tartalékot jelentenek.
• Az ukrán energia-infrastruktúra elleni orosz támadások ellenére – melyek valószínűsíthetően idén is folytatódnak – Ukrajna az előző téli időszak alatt már bizonyította, hogy képzett szakemberek segítségével működtetni tudja a rendszerét.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 August 2023

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/3dXSPp0i6Z

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/quzREoEomm

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 17, 2023

Ismét kikötőket vettek célba az orosz terroristák: az infrastruktúránkat, amely nem a saját élelmiszer-biztonságunkat biztosítja, hanem mindannyiunkét, a világét

– mondta esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy a legutóbbi már a hetedik kikötő elleni támadás volt az elmúlt egy hónapban, mióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette, hogy az ukránok hajókon keresztül a világpiacra exportálhassák a mezőgazdasági termékeiket. Az eredetileg tavaly júliusban – az ENSZ és Törökország – közvetítésével létrejött megállapodást azért nem hosszabbította meg Oroszország, mert érvelése szerint nem teljesültek a feltételei.

A reni kikötő, az izmaili kikötő, a pivdennyi kikötő, az odesszai kikötő, a csornomorszki kikötő, a mikolajevi kikötő – minden ellenük irányuló orosz támadás egy csapás a globális élelmiszerárakra, egy csapás a társadalmi és politikai stabilitásra Afrikában és Ázsiában

– vélekedett Zelenszkij.

Az egyezmény felmondása óta a Duna menti kis kikötők létfontosságúvá váltak az ukrán gabonaexport számára. Ukrán tisztviselők szerint az orosz erők szándékosan támadják a folyó menti kikötői infrastruktúrát, hogy akadályozzák a mezőgazdasági termékek exportját.

Az orosz fenyegetés ellenére az ukrán haditengerészet egyoldalúan ideiglenes folyosókat létesített a Fekete-tengeren, hogy a civil hajók elhagyhassák az ukrán kikötőket:

Kapcsolódó

Új fekete-tengeri korridorokat jelentett be Ukrajna

Az ukrán haditengerészet ideiglenes folyosókat létesít a Fekete-tengeren a civil hajók számára.

(CNN)

Csütörtökön mintegy 10 ezer ember volt kénytelen átmeneti áramszünettel szembesülni a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében egy orosz rakétatámadás miatt. Szerhij Liszak, a régió katonai közigazgatásának vezetője a Telegramján azt írta: áldozatok nem voltak, az áramellátás pedig helyreállt.

Mindez egy nappal azután történt, hogy a térségben egy orosz rakétatámadás megölt egy embert, hat másikat pedig megsebesített.

(CNN)

Már most nyilvánvaló, hogy idén ősszel és télen nem fogjuk tudni F-16-os vadászgépekkel védeni Ukrajnát

– közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerdán.

Joe Biden amerikai elnök májusban közölte, hogy az Egyesült Államok F16-osokkal támogatná Ukrajnát, de azt is megjegyezte, hogy az ukrán pilótákat előbb ki kell képezni és meg kell teremteni a gépek fenntartásához szükséges feltételeket. Júliusban a vilniusi NATO-csúcson 11 ország részvételével alakult koalíció az ukrán katonák kiképzésére. A program az eredeti tervek szerint augusztusban vette volna kezdetét, de a hírek szerint csúszik a kiképzés.

Nagy reményeket fűztünk ahhoz, hogy a gépek a légvédelmünk részévé válhatnak, és megvédenek minket az orosz rakétáktól és drónterrorizmustól

– fogalmazott Ihnat.

A sikeres ukrán ellenoffenzívához rengeteg fegyverre van szükség: egy nagy támadó művelethez elengedhetetlen, hogy a levegőből is legyen támogatás, ugyanakkor ez a képessége fájóan hiányzik az ukrán haderőnek. Tavasszal a lengyel és a szlovák kormány már közölte, hogy a saját állományából szovjet típusú MiG-29-eseket küld Ukrajnába, de az igazi áttörést az F-16-osok szállítása jelentené.

A légi támogatás egy eleme lehet a Storm Shadow és Taurus robotrepülő vagy a különféle HIMARS változatok, melyekkel a tüzérségi légvédelmi állásokat ki lehet lőni, ám a sikerhez meggyőző légi támogatás kellene.

Korábban az ukrán vezérkar arról beszélt, hogy 40-50 darab F-16-osra lenne szükségük.

(The Guardian)