A Wagner több száz zsoldosa érkezett meg Fehéroroszországba

Az ukrán hadsereg megpróbált áttörni Donyeck, illetve Krasznolimanszk felé a hétvégén, de sikertelenül – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán hadseregből egy nap alatt 740-en haltak meg, közülük 270-en a Donyeck régióban dúló harcokban. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők tizenöt támadását verték vissza, és megsemmisítették Razdolivka és Ivano-Darivka térségében az 54. gépesített dandár, illetve az ukrán Nemzeti Gárda 4. műveleti célú dandárjának lőszerraktárait, valamint a 3. rohamdandár parancsnoki pontját Dilejivka mellett. A beszámoló szerint Herszonban a 126. ukrán területvédelmi dandár lőszerraktárát semmisítették meg.

„A világ hisz Ukrajnában, bátorságunk és hőseink inspirálják a világot!” – írta a Twittern Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint fontos, hogy az ukránok is hisznek Ukrajnában, látják, mire képesek együtt.

The world believes in Ukraine. The world is inspired by our courage, inspired by our heroes. And most importantly, Ukrainians believe in Ukraine, Ukrainians see what we are all capable of when we are together. We are the strongest when we are united. pic.twitter.com/YoisWrTbZ0

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 16, 2023

Szintén az orosz állami tévének mondta azt az orosz elnök hogy az ukránok régóta tervezett ellentámadása nem sikeres, ellenfeleik kudarcot vallottak a területek visszafoglalásában és az orosz védelmi vonalak áttörésében is.

Az ellenségnek a védelmünk áttörésére tett minden kísérlete (…) az egész offenzíva során nem járt sikerrel.

– jelentette ki.

Négy év után távozik a kabinetből Ben Wallace, Nagy-Britannia védelmi minisztere, aki összesen három miniszterelnök alatt töltötte be a tisztségét, az utóbbi másfél évben pedig meghatározó szerepe volt abban, ahogy a brit kormány az ukrajnai háborút kezelte. Wallace a mandátuma lejárta után távozik a BBC közlése szerint.

A politikus a családjával indokolta a döntését, igaz azonban, hogy az utóbbi napokban többen kritizálták őt, miután tett egy olyan kijelentést, hogy Ukrajnától nagyobb hálát várna el a támogatásért cserébe. Ezt azután mondta, hogy a vilniusi NATO-csúcs előtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök abszurdnak nevezte, hogy Ukrajna nem kap meghívót a katonai szövetségbe.

Rishi Sunak kormányfő már korábban visszautasította Wallace kijelentéseit, a leköszönő miniszter azonban állítja, félreértelmezték a szavait. Egy ukránul írt Twitter-bejegyzésében azt írta, Kijevnek időnként fel kellene ismernie, hogy sok olyan ország van, ami részéről nem számíthat akkora támogatásra, mint Nagy-Britannia esetében.

Putyin az orosz állami televíziónak nyilatkozott, és a Guardian szerint igyekezett megnyugtatni az orosz közvéleményt, miszerint Moszkvának „elegendő készlete van” kazettás lőszerekből, és ha Ukrajna ilyeneket vet be ellene, fenntartja magának a jogot hasonló válaszra.

Néhány hete jelentették be, hogy az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna részére, benne kazettás lőszerekkel is, amelyek már meg is érkeztek keleti-szomszédunkhoz.

Egy nappal azután, hogy Minszk bejelentette, lengyel és ukrán tisztviselők is megerősítették, hogy a Wagner emberei Fehéroroszországban vannak, ahol egyelőre meg nem erősített információk szerint megkezdték a helyi hadsereg tagjainak kiképzését – írja a Guardian.

A hírek szerint péntekre virradó éjjel egy legalább 60 járműből álló oszlop lépett be Oroszországból Fehéroroszországba, közte teherautókkal, kisteherautókkal, furgonokkal és buszokkal, amelyeken a szakadár donyecki és luhanszki népköztársaságok rendszámtáblái szerepeltek. A hírszerzési információk szerint több százra tehető az érkező zsoldosok száma.

Ukrán dróntámadást vert vissza az orosz légierő vasárnap reggel a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál – írja az MTI a Moszkva által kinevezett kormányzó, Mihail Razvozsajev bejelentése nyomán.

Razvozsajev Telegramon közölte, hogy az orosz fél kilenc drónt semmisített meg a Fekete-tenger partján fekvő Szevasztopol fölött, áldozatok nincsenek, a városban nyugalom van. Az RBC orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a támadás miatt a kikötő körüli kompjáratokat néhány órára felfüggesztették.

A bejelentést Ukrajna egyelőre nem kommentálta.

Miközben a magyar kormány változatlanul kitart amellett, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajna megsegítésére, az Ungvári Egyetem által készített felmérés szerint a kárpátaljai magyarok többsége azt szeretné, ha a magyar kormány fegyverekkel is segítené az oroszok elleni harcukat. Az RTL Híradójának riportja szerint a kutatásban részt vevők több mint fele, 53,6 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak fegyvert kellene adnia Ukrajnának, 28,8 százalékuk ellenezte a dolgot, 17,6 százalék pedig azt mondta, nehezen tudna választ adni a kérdésre.

Pénteki közrádiós interjújában maga Orbán Viktor is kitért a kárpátaljai magyarok helyzetére, a miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a fegyverszállítással nemcsak Magyarország, de a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyeztetnék.

A csatorna megkérdezte a kormány álláspontját az Ungvári Egyetem felmérésének eredményeiről, ám onnan ismét olyan válasz érkezett, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, márpedig aki fegyvereket szállít, az belekeveredik a háborúba. Erre rímel a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyilatkozata, ami szintén a közrádióban hangzott el vasárnap reggel. A tárca vezető a Vasárnapi újság című műsorban leszögezte, hogy Magyarország nem sodródhat bele a háborúba, továbbá, hogy Magyarország és a NATO is küzd az eszkaláció ellen.

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Arról kellett tájékoztatnom a kormányt, hogy a nyugatiak háborút akarnak

A közrádiónak adott interjút a miniszterelnök.

Derült ki az Ipsos közvélemény-kutatásából.

Kapcsolódó

Egyre kevésbé látjuk szívesen az ukrán menekülteket

Világszerte, így Magyarországon is jelentősen változott a menekültek támogatottsága az elmúlt egy évben, amelyben nagy szerepet játszott az orosz–ukrán konfliktus is – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából.

A CNN-nek nyilatkozott szombaton a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan, aki azt mondta, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a jövő hónapban esedékes BRICS-csúcson Johannesburgban, úgy a dél-afrikai hatóságoknak „kötelességük helyesen cselekedni”, és követni a nemzetközi jogot. Ami azt jelenti, hogy miután márciusban háborús bűnök elkövetése miatt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen, Dél-Afrikának a jog szerint le kellene tartóztatni az orosz elnököt, amint az országuk földjére lép.

Kapcsolódó

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, azzal vádolva őt, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – írta a Reuters.

Magyarország területére 2023. július 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7733 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7237 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.

A beléptetettek közül a rendőrség 139 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2023. július 15-én nem érkeztek Budapestre vonattal.