Az MTI szerint az ukrán elnök egyenesen amerikai kollégájának, Joe Bidennek adta szavát. Az amerikai elnök ezzel együtt elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F-16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban.
Biden világossá tette, hogy ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.
Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F-16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.
A G7-es országok vezetői a hirosimai csúcstalálkozójukon „rendíthetetlen egységet” mutattak Ukrajna támogatásában az orosz haderővel szembeni védekezésében – olvasható az MTI összefoglalójában.
Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített határozott üzenetet küldeni a világnak. Hangsúlyozta továbbá, hogy a G7 közössége nem tűri el a status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatására irányuló kísérleteket, bárhol is legyenek azok a világon.
Handout / Ukrainian Presidential Press Service / AFP Kisida Fumio japán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök G7-vezetők hirosimai csúcstalálkozóját követő koszorúzási ünnepségen a Hirosimai Béke Emlékparkban 2023. május 21-én.
A G7-ek vezetői vasárnap közleményt adtak ki, amelyben vállalták, hogy támogatják Ukrajnát mindaddig, amíg az országnak szembe kell néznie Oroszország törvénytelen agressziójával. Kisida beszédében utalt azokra a jelzésekre, amelyeket Moszkva az elmúlt hónapokban adott, és kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés tűrhetetlen. A japán vezető hozzátette, hogy a G7-országok azt vallják, hogy a világot meg kell szabadítani a nukleáris fegyverektől.
A japán kormányfő kitért Kínára is, hangsúlyozva, hogy a G7 megerősítette a szabályokon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartásának fontosságát. Elmondta, hogy a csoport kész konstruktív és stabil kapcsolatokat kiépíteni Kínával, annak ellenére, hogy Peking mindent elkövet térségbeli katonai befolyásának növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan felszólította Pekinget, hogy felelősségteljes tagja legyen a nemzetközi közösségnek, mert egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Peking megpróbálja elmélyíteni katonai együttműködését Moszkvával, hogy így együtt szálljanak szembe az Egyesült Államok és a nyugati demokráciák uralta globális renddel.
A Reuters értesülései szerint a német rendőrség nyomozást folytat, miután erős a gyanú, hogy április végén megmérgezhettek két, németországi száműzetésben élő orosz ellenzékit, akik részt vettek április végén Berliben Mihail Hodorkovszkij konferenciáján. Hodorkovszkijt a Putyin-féle orosz rezsim egyik legnagyobb orosz kritikusaként tartja számon a közvélemény.
A német rendőrség a Welt am Sonntag című német lapon és az Agentstvo nevű orosz oknyomozó portálon keresztül értesült a történtekről. A Reuters érdeklődésére megerősítették, hogy zajlik egy nyomozás ilyen ügyben, de további részleteket nem közöltek. A lap ugyanakkor tudni véli, hogy a sértettek egyike egy újságíró, másikuk pedig a Szabad Oroszország Alapítvány nevű civil szervezet igazgatója, Natalia Arno. Utóbbi a berlini Charite kórházban kötött ki, miután fájdalmai voltak és furcsa tünteteket érzékelt magán. Később az orvosok megállapították, hogy ezek a tünetek valóban utalhatnak mérgezésre.
Nem volt teljesen egyértelmű az ukrán elnöknek Bahmut kapcsán tett nyilatkozata korábban, többen úgy értelmezték Zelenszkij szavait, hogy elismerte a kelet-ukrajnai város elestét. Szóvivője aztán pontosított, később pedig maga Zelenszkij is megszólalt, egyértelművé téve, hogy a város nem áll az oroszok megszállása alatt.
„Népünk bátorságának köszönhetően tovább harcoluk. Világosan látom, hogy mi történik Bahmutban, de nem oszthatok meg önökkel taktikai információkat. Az Oroszországi Föderáció a mai napig sem foglalta el Bahmutot, ezeknek a szavaknak nincs másfajta értelmezése” – idézte Zelenszkijt a Guardian.
Az ukrán elnök annak támogatását kérte a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) vezetőitől.
Volodimir Zelenszkij a hirosimai csúcstalálkozón azt mondta, a kijevi béketerv alapja a racionalitás, azt úgy dolgozták ki, hogy minden egyes pontja mögött ENSZ-határozatok állnak, így a világon mindenki kiválaszthatja, miben tud ahhoz hozzájárulni.
Japántól az arab országokig, Európától Latin-Amerikáig támogatókra talál a béketervünk.
Az MTI szerint az ukrán államfő ismét gazdasági és katonai támogatást sürgetett. Mielőtt Joe Biden amerikai elnökkel találkozott volna, megkérdezték tőle, Bahmut továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll-e, amire azt válaszolta,
azt hiszem, nem. (…) Mára Bahmut csak a szívünkben van. Ez tragédia. Ezen a helyen nincs semmi.
Szavait úgy értelmezték, hogy elismerte a város elestét, de szóvivője később ezt cáfolta, szerinte Zelenszkij arra válaszolt nemmel, hogy az oroszok elfoglalták Bahmutot.
A külgazdasági és külügyminiszter egy sor olyan lépésről beszélt az állami rádióban, amit barátságtalannak tart Ukrajna részéről.
Szijjártó Péter Kijev uniós csatlakozásáról azt mondta, Magyarország azt csak akkor támogatja, ha azt látja, hogy a kárpátaljai magyar közösség visszakapja korábban megszerzett jogait. Az interjúban szóba került a Barátság-kőolajvezeték leállításáról szóló híresztelés, illetve az is, hogy Ukrajna feketelistára tette az OTP-t.
Az orosz elnök gratulált katonáinak és a Wagner zsoldosainak.
Vlagyimir Putyin gratulált a Wagner katonai magánvállalat fegyvereseinek és az orosz hadseregnek Bahmut elfoglalásához. A Kreml sajtószolgálata alapján az MTI azt írta, hogy az orosz elnök állami elismerést helyezett kilátásba mindazoknak, akik kitüntették magukat a harcokban. Az orosz védelmi minisztérium éjjel közölte, az offenzíva befejeződött. A város elfoglalását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója már előzőleg is beszélt, de bejelentését az ukránok cáfolták.
Az ukrajnai háború elől május 20-án Budapestre vonattal nem érkezett senki.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 6271 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5989-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az ukrán elnök szerint a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) hirosimai csúcstalálkozója után közelebb kerülhet a béke.
Volodimir Zelenszkij szombaton megbeszélést több nyugati vezetővel, Macron francia államfő pedig a találkozó után szintén azt mondta, a hirosimai látogatás Kijev számára fordulópontot jelenthet, mert a csúcstalálkozón az ukrán államfő más meghívott országok, így Brazília és India vezetőit is maga mellé állíthatja.
Louise Delmotte / POOL / AFP Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatója a Hirosimában megrendezett G7-csúcson 2023. május 21-én.
A G7-csoport vezetői szombaton egy közös nyilatkozatban már megerősítették, hogy Moszkva
brutális háborús agressziója az egész világot fenyegeti és sérti a nemzetközi közösség alapvető normáit, szabályait és alapelveit,
ezért addig támogatják Ukrajnát, míg nem sikerül átfogó, igazságos és tartós békét kötni. Az MTI szerint az ukrán elnök vasárnap beszédet is fog mondani.
